Kőröshegy, Dózsa György úton ittas sofőr egy Ford Focusszal lesodródott az útról, egy kocsibejáró szélének ütközött, majd a tetejére borult. A motorblokk kiszakadt, a sofőr pedig kórházba került a sérülései miatt.
Fotók és műszaki mentés: Adamautomentes.hu
A székesfehérvári rendőrök a lakosság segítségét kérik.
A Székesfehérvári Rendőrkapitányság 07010-157/450/2022. körözési számon folytat eljárást Csendes Angelika eltűnése ügyében.
A 15 éves lány a jelenlegi adatok alapján 2022. november 11-én délután debreceni ideiglenes gondozási helyéről engedély nélkül távozott, és azóta ismeretlen helyen tartózkodik. A felkutatására tett rendőri intézkedések sem vezettek eredményre.
A keresett személy körülbelül 155 centiméter magas, vékony testalkatú, sötétbarna hosszú hajú, kék szemű.
A Székesfehérvári Rendőrkapitányság munkatársai kérik, hogy aki a képen látható Csendes Angelikát felismeri, vagy jelenlegi tartózkodási helyére vonatkozóan információval rendelkezik, jelentkezzen személyesen a rendőrkapitányságon, vagy hívja a 06-22-541-600-as telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, vagy a 112-es díjmentes segélyhívó számon!
Segítségüket előre is köszönjük!
Lengyelország növeli a katonai egységek felkészültségét, illetve ellenőrzi, hogy szükséges-e a NATO 4. cikkelyének aktiválása. Mint ismert, orosz rakéták csapódtak be Lengyelországba, két ártatlan civil meghalt.
Piotr Muller lengyel kormányszóvivő sajtótájékoztatót tartott a fővárosban Varsóban, ahol elmondta, hogy a kormány emeli a hadsereg készültségi szintjét az ukrajnai határ közelében történt robbanás miatt. Ezen kívül Lengyelország megvizsgálja, hogy szükség van-e a NATO 4. cikkelyének aktiválására.
A 4. cikk szerint a NATO tagállamai akkor tanácskoznak egymással, amikor bármelyikük véleménye szerint egyikük területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. Több kérdésre nem válaszolt Müller.
Ilyen még nem fordult elő a február 24. óta tartó háborúban – írja Mitrovits Miklós történész. Mitrovits szerint valójában mindegy, hogy tévedésről, vagy provokációról van szó, ha orosz rakéták csapódtak be Lengyelország területére, arra valamilyen választ kell adni.
Mitrovits hozzá tette, hogy hivatalos információk egyelőre nincsenek, de lengyel RadioZet közölte, hogy „nem hivatalosan” két eltévedt rakéta csapódott be a Lublini vajdaságban található Przewodów közeli gabonaszárítókra. Két ember meghalt. A rendőrség, az ügyészség és a hadsereg a helyszínen van.Szintén nem hivatalosan közlés szerint katonai repülőgépek szálltak fel a Tomaszów Lubelski melletti repülőtérről és 21 órakor kormányülés kezdődik.
Amit tudni lehet, hogy Mateusz Morawiecki miniszterelnök azonnal összehívta a Minisztertanács nemzetbiztonsági és védelmi ügyekkel foglalkozó bizottságát. Feladatai közé tartozik „a nemzetbiztonsági és honvédelmi kérdésekben az előkészületek, a tevékenységek és a zökkenőmentes döntéshozatal összehangolásának biztosítása, valamint az ezzel kapcsolatos javaslatok előterjesztése a Minisztertanács vagy a miniszterelnök számára”. A bizottság vezetője Mariusz Blaszczak miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter.
Szerdán reggel még nem várható csapadék, de erősen felhős, borult időnk lesz. A hőmérséklet 8 és 10 fok között alakul, enyhe lesz az idő. A délnyugati szél mérsékelt lesz, majd a déli óráktól északira-északnyugatira vált és megélénkül.
Dél felől egy mediterrán ciklon éri el térségünket, mely jelentős mennyiségű csapadékot szállít magával, így a térség déli felén jelentős mennyiségű (akár 20 mm-t meghaladó) eső várható, de másutt is csapadékos lesz a napunk. A nappali maximumok alig emelkednek a reggelihez képest. A késő esti óráktól csökken a csapadékhajlam. – írja a Meteo Mecsek.
Ma (november 15 kedd) este két rakéta csapódott be a lengyelországi Przewodów település határában egy mezőgazdasági létesítménybe, két ember halálát okozva. A háború ezzel különös fordulatot vett. – a KARD közéleti magazin bejegyzése következik.
Először is tisztázzuk: ez két orosz rakéta volt. Az oroszok egész nap rakétázták Ukrajnát, lőtték Lemberget (L’viv) is, amely a legnyugatabbi ukrán terület. Lehet, hogy a rakéta vagy célt tévesztett, vagy a légvédelem eltalálta az irányítószerkezetét – de a hírek két rakétát említenek, ami ezt árnyalja. Végig benne volt a pakliban, hogy ha a határvidéket lövik, egyszer csődöt mond az orosz high-tech. Mindazonáltal ami történt, megtörtént, és abban itt a blogon majdnem biztosak vagyunk, hogy a lengyelek ebbe bele fognak feszülni. Szó nélkül a dolog nyilván nem hagyható, mert onnan „meg van szokva”, és jön a következő, már tutira szándékosan. A tízezer forintos kérdés, hogy mit lép Lengyelország és mivel lép a NATO elé az ügyben.
A húszezer forintos meg az, hogy mi mit lépünk, mármint Orbán, aki – lengyel kollégájához hasonlóan – összehívta a védelmi tanácsot. Ez persze elsősorban a híveinek szól – mi figyelünk, amikor veszély ér minket – de a lépéskényszer is nyilvánvaló. Itt most sokkal nehezebb himihumizni, mint amikor Putyin Kárpátaljával, Észak-Bukovinával meg Lemberggel kecsegtetett minket, a románokat és a lengyeleket.
Hogy Orbánnak még jobban fel legyen adva a lecke, az oroszok ma szétlőtték a Barátság kőolajvezeték üzemeltetéséhez szükséges egyik transzformátorállomást is. És míg a lengyelországi gabonaszárítót esetleg véletlenül találták el, ezt célozniuk kellett. És tudniuk hozzá, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország innen kapja felőlük az olajat. Az oroszok szándékosan iktatták ki Magyarország olajellátását.
Orbán egy, a február 24-ihez hasonló esélyt kapott, hogy kiszálljon Putyin hátsójából. Ráadásul, ha a lengyelek befeszülnek (esélyes), akkor olyan nagyon sok mást nem is tehet. Véletlen vagy nem, ha a szövetség úgy dönt, hogy támadás érte egy tagját, az ugyan még nem jelent katonai műveleteket Oroszország ellen, de onnan nincs kidumálás, pávatánc meg kirillpátriárkázás. A tétet tovább emeli, hogy – bár a putyincsicskaság miatt a hagyományos barátság február óta mélyrepülésben van – a megtámadott fél, a lengyelek, azért még mindig elég jó polcon vannak a magyar köztudatban. És, ami a döntő Orbán számára, a fideszes keménymagban is. Amíg összeül a védelmi bizottság, pörögnek a telefonok, megy a közvéleménykutatás: mi kíván a fidesz bázis? Orosz vagy lengyel barátságot? Mert a kettő most már teljesen biztosan nem megy együtt, és most már kimaradni sem fognak hagyni minket.
Ha eddig nem, most kellene visszalépni a sorba. Most már sokszoros a tét a ruletten, nyerni nem nagyon tudunk (gondoljunk a szétlőtt trafóállomásra), veszteni annál többet.
Muszáj megértenünk az orosz geopolitikai érdekeket ahhoz, hogy rájöjjünk: innen, Közép-Kelet Európából nézve miért fontos egy minél gyengébb Oroszország.
Az orosz geopolitikának évszázadok óta két célja van: elérni a melegvízű tengerekig, és puffer-zóna létrehozása az Oroszországtól nyugatra eső területeken. Jelen esetben utóbbi az érdekesebb, is izgalmasabb. Az oroszok a történelem során számtalanszor tapasztalták meg, hogy egy nyugatról érkező ellenséges erő, legyen az Napóleon serege, vagy Hitler katonái mennyire könnyedén tud elmasírozni Moszkváig, ugyanis földrajzilag nincs semmi, ami megállítaná őket. A Baltikumtól egészen a Kárpátokig végtelen síkság terül el, a földrajz ezt Kelet-európai-síkvidékként ismeri, gyakorlatilag Finnország keleti részétől, a Baltikumon át Belorusszián keresztül Lengyelországon át Ukrajnáig tart. Finnországot nem is nézve, ez nagyjából egy 1500 kilométeres észak-dél irányú arcvonal, melyet katonailag képtelenség megvédeni, miközben az ellenségnek egyetlen természetes akadállyal sem kell megbirkóznia.
Nem véletlen az Orosz Birodalmi külpolitikájának a logikája, melynek talán a legfontosabb doktrínája a közép-kelet-európai régió feletti ellenőrzés. A napóleoni háborúk után is igényt tartottak a korábban megszerzett lengyelországi területekre, az I. Világháború előtt a mai Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Belorusszia, és Ukrajna jelentős része – sok esetben egésze – a Cári Birodalomhoz tartozott, egészen a Breszt-Litovszki békéig. Igaz, ezt követően a Vörös Hadsereg jelentős területeket visszafoglalt, sőt, Lengyelországot is megpróbálták bevenni, azonban a fiatal lengyel állam megvédte magát, és Varsónál döntő jelentőségű győzelmet arattak az oroszokkal szemben. Ugyanígy tettek a lettek és a balti népek is, melyek önálló államisághoz jutottak, ami 1990 környékén nagyon fontos hivatkozási alapnak bizonyult, a függetlenség kivívásakor. Erről egyébként a lettek remek filmet csináltak, Dveselu putenis címmel.
Oroszország tehát az I. Világháború után jelentős nyugati területeket veszített el, Hitler pedig gyakorlatilag Moszkváig jutott el, ahogy korábban Napóleon, úgy most Hitler csapatai veszélyeztették az orosz államiságot. Éppen ezért Sztálin már a teheráni konferencián megnevezte a térséget érdekszférájaként, mindezt aztán Jaltában és Potsdamban meg is erősítették. Így kerültünk mi is az orosz érdekszféra alá, és maradtunk is ott, egészen 1989-ig. Amikor is a Szovjetunió összeomlott, az új Oroszország pedig mind gazdaságilag, mind katonailag gyenge volt ahhoz, hogy megakadályozza azt, hogy a kelet-közép-európai térségben végre menjen az itt élő emberek által egyébként egyértelműen vágyott nyugati orientáció. Oroszország 1918 után ismét elveszítette a pufferzónáját, és most ezt próbálja visszaszerezni. Ukrajna nem lesz, nem lenne elég, Oroszországnak természetes geopolitikai érdeke a Baltikum és Lengyelország megszerzése, de minimum orosz-barát kormány kierőszakolása.
Ha elfogadjuk, hogy ez a mindenkori Oroszország érdeke, nevezzük Cári Birodalomnak, Szovjetuniónak vagy Orosz Föderációnak az országot, akkor azt is látnunk kell, hogy innen, ebből a térségből élve, egyetlen dolgot akarhatunk: egy minél gyengébb Oroszországot, amely képtelen érvényesíteni a külpolitikai, geopolitikai akaratát. Egy olyat, amilyen a 90-es években volt, vagy olyat, amely kénytelen volt aláírni a Breszt-Litovszki békét. Magyarországról, Lengyelországból, Ukrajnából vagy Litvániából nézve egyetlen dolog veszélyezteti igazán a szuverenitásunkat: egy erős Oroszország. Aki mást mond, az vagy nincs tisztában a történelmi tényekkel, vagy szimplán a Kreml zsoldjában áll.
Az oroszoknak mindaddig, amíg nem nő hegy Lengyelországba és Ukrajnába érdekük lesz szoros felügyeletük alatt tartani ezt a területet, nekünk pedig csak az lehet az érdekünk, hogy ezt ne tehessék meg. Ehhez egy gyenge Oroszországra van szükség, éppen ezért Putyin Oroszországát le kell győzni. Le kell győzni, a saját érdekünkből, a saját szabadságunk megőrzésének érdekében, hiszen ha nem győzzük le, akkor ő fog minket legyőzni. Ideig-óráig lehet kerülgetni a forrókását, de előbb utóbb ezt a csatát el kell dönteni, hiszen nem élhetünk egy ellenséges állam fenyegetésében, nem lehet örökké úgy élni, hogy tartanunk kell egy esetleges orosz támadástól. Vagy mi, vagy ők. Vagy a szabadság, vagy az újból Moszkva gyarmatává válunk. Nincs köztes lehetőség, attól tartok ez az, amit nem lehet megúszni. Mindez nem jelent feltétlenül háborút Oroszországgal, Moszkvát talán – még – anélkül is le lehet győzni, hogy a mostani konfliktus eszkalálódna Magyarországra, Lengyelországra vagy Litvániára. Ehhez azonban az kell, hogy a mostaninál is súlyosabb szankciókat hozzunk meg Moszkva-ellen, az kell, hogy a mostaninál is jobban támogassuk Ukrajnát és az ukrán katonai sikereket, az kell, hogy a mostani orosz kormány minél előbb összeomoljon, az orosz gazdasággal együtt. Nekünk, magyaroknak egyetlen érdekünk lehet: egy kezelhető, irányítható orosz elnök, és laza gazdasági együttműködés Oroszországgal.
Mint ismert orosz rakéták csapódtak be a lengyelországi Przewodów városába, melyek két civilt megöltek. Lengyelország – Magyarországhoz hasonlóan – NATO tagállam, az orosz rakéták pedig egyértelműen súlyosan fenyegetik Lengyelországot, és a lengyel emberek védelmét. A NATO 5. cikkeje alapján a tagországoknak meg kell védenie Lengyelországot a támadástól. Feltéve persze ha támadásnak értékelik az orosz aggresziót. Egyelőre nem lehet tudni, hogy véletlenül csapódtak be Ukrajnán túli területre a rakéták, mindenesetre korábban az oroszok viszonylag ritkán bombázták a nyugat-ukrajnai területeket, a legközelebbi ukrán nagyváros Lviv is több, mint 110 kilométerre van a lengyel Przewodówtól.
A NATO alapokiratából egyébként kiderül, hogy:
A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat a intézkedéseket – ideértve a fegyveres erõ alkalmazását is -, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat.
6. cikk
Az 5. cikk alkalmazása szempontjából egy vagy több Fél ellen irányuló támadásnak kell tekinteni fegyveres támadást
A Barátság kőolajvezeték leállása és a lengyelországi rakétabecsapódás miatt Orbán Viktor miniszterelnök 20 órára összehívta a Védelmi Tanács ülését a Karmelita kolostorba – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Két ember meghalt Lengyelországban, amikor az ukrán határhoz közeli Przewodów városban rakéta csapódott egy gabonaszárítóba – közölte a Radio Zet. Nem világos, hogy a rakéták az ukrán városok orosz tömeges bombázásából származnak-e, de a jelentések szerint több mint 100 rakétát indítottak el. A hír hatására meredeken zuhanni kezdtek a részvények. A lengyel kormány rendkívüli biztonsági ülést hívott össze – írja az XTB.
Két ember meghalt Lengyelországban, amikor az ukrán határhoz közeli Przewodów városban rakéta csapódott egy gabonaszárítóba – közölte honlapján a Radio Zet.
Mint írták, a Lublintól délkeletre, az ukrán határtól néhány kilométerre fekvő településre két tévesen célzott rakéta csapódott be.
A rendőrség és a katonaság a helyszínen van – tájékoztatott a lengyel rádió a honlapján és a Twitteren.
mti
Copyright Mojzes PR & MORE Kft.
