Kezdőlap Blog Oldal 1790

Keresztes nem támogatja Lantos Csaba kinevezését

0

Ma délután ért véget Lantos Csaba energetikai miniszterjelölt meghallgatása, a fenntartható bizottság előtt, melynek elnöke, Dr. Keresztes László Lóránt tartott sajtótájékoztatót. Az LMP képviselője ismertette, hogy az energetikai miniszterhez tartozik a környezetvédelem ügye, az energiapolitika és a nukleáris bizottság is, mely a fenntarthatósági bizottsághoz tartozik. A meghallgatás közel két órán át tartott, rengeteg kérdés merült fel, azonban Keresztes szerint rengeteg kérdés maradt a levegőben. Az ülés végén a kormánypárti többség támogatta Lantos kinevezését, Keresztes azonban „nemmel” szavazott, melyet meg is indokolt.

A Zöldek képviselője elmondta, hogy a válságok korába értünk, és a válságok korában élünk, példaként említette az energiaválságot, a vízválságot és az éghajlatváltozást is, melyet a környezetszennyezés okoz. Keresztes szerint Magyarország azért került különösen nehéz helyzetbe, mert a kormány politikája rövidlátó volt, nem értékelte kellőképpen ezeket a helyzeteket, nem készítették fel Magyarországot ezekre a kihívásokra. Az LMP szerint a kormány részéről továbbra is hiányzik a kormány részéről a belátás, hiányzik annak a szándéka, hogy érdemi változást érvényesítsenek a kormány politikájában, és ezt Keresztes szerint nem Lantos Csaba fogja érdemben megváltoztatni.

A kormány jelenleg is olyan politikát folytat, ami nem enyhíti a klímaváltozás Magyarországra tett hatásait, hanem elmélyíti azokat, hiszen olyan ágaztokat akarnak előnybe részesíteni, mint például az akkumulátorgyártás, ami drasztikusan emelné meg az ország energiafüggőségét, nem mellékesen mindez óriási vízigénnyel jár, és komoly környezetiszennyezést okoz. Az LMP sem ezekre, sem a nukleáris biztonságot érintő Paks I. üzemidejével, és Paks II.-vel kapcsolatos kérdésekre nem kapott érdemi, megnyugtató válaszokat Lantos Csabától.

Keresztes pozitívumként megemlítette, hogy Lantos Csaba úgy fogalmazott, hogy támogatja a szélenergiát, amit a Fidesz-KDNP 2016 óta gyakorlatilag teljes egészében ellehetlenített, ugyanakkor azt nem tudhatjuk, hogy mikor lesz érdemi előrelépés ezzel kapcsolatban, összességében tehát ebben sem kaptunk megnyugtató válaszokat, tette hozzá az LMP képviselője.

Ami viszont a legaggasztóbb a felvetett szakpolitikai kérdések közül a pécsi politikus szerint az az ivóvíz ellátás, és a víziközművel helyzete, amely az összeomlás szélére került. Az LMP szerint azonnali intézkedésekre van szükség, hiszen már középtávon veszélybe került az ivóvíz ellátás hazánkban. Már a következő évi költségvetésekbe több száz milliárd forintot kellene fordítani erre a szektorra, ám ebben a kérdésben rendkívül sok bizonytalanságot hallottak Lantos Csaba miniszter-jelölt úrtól, ismertette Keresztes.

Az LMP szerint zöld, fenntartható energiaellátásra lenne szükség, hiszen az biztosítaná hazánk szuverenitását, és energiafüggetlenségét, ezen kívül pedig fontos lenne többek között a víziközmű rendszer mielőbbi fejlesztésére is.

Újabb halálos tömegbaleset történt

0

A rendőrség a helyszínelés idejére a főút balesettel érintett szakaszát lezárta, a forgalmat mindkét irányból elterelik.

Halálos kimenetelű közúti közlekedési baleset történt 2022. november 24-én 14 óra 40 perc körül a 4-es számú főút 302. kilométerszelvényében Berkesz közelében. Az eddigi adatok szerint egy tehergépkocsi és két személygépkocsi ütközött össze. A baleset következtében az egyik személygépkocsit vezető férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A rendőrség a műszaki mentés és a helyszínelés idejére az érintett útszakaszt teljes szélességében lezárta.

Hagyták kihűlni a saját édesanyjukat

0

Egyetértett az ítélőtábla a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség súlyosítási indítványával az édesanyjukat kihűlni hagyó vádlottak ügyben. 

A vádlottak egy hajdúsági városban, kertes házban éltek 60 éves édesanyjukkal. Az asszony a halálát megelőzően néhány évvel agyvérzéshez hasonló betegségen esett át, de magát és a fiait ezután is ellátta ugyan, de gyakran feledékennyé és zavarttá vált. Noha a vádlottak folyamatosan észlelték állapotának romlását, gyógykezeléséről nem gondoskodtak, gondozását pedig súlyosan elhanyagolták. A sértett a gondozás hiányában rendkívül lesoványodott, ha éhes volt többször szomszédaitól kéregetett ennivalót, illetve víz és áram nélküli, koszos, szeméttel teli lakásban emberhez méltatlan körülmények között élt. 2019. évben fizikálisan és pszichésen fokozatosan leromlott állapotba került. A lakókörnyezetében élő emberek több alkalommal szorgalmazták gondozásának biztosítását, azonban a vádlottak ezt minden alkalommal elhárították.

2019. decemberében a napszámból hazatérő férfiak a sértett súlyos rosszullétét észlelték. A mentőszolgálat még a helyszínen megkezdte újraélesztését, majd kórházba szállította, azonban az asszony rövid időn belül elhunyt. Halála kihűlés miatti anyagcserezavar miatt következett be. Nagyon alacsony testhőmérsékletű, rendkívüli módon elhanyagolt küllemű, alultáplált volt a sértett. Megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot és folyadékot a halálát megelőzően több nappal nem fogyasztott, mivel a fiaitól nem kapott. A testén kezdődő felfekvéses fekélyek voltak észlelhetők.

A vádlottak édesanyjuk gondozásának elmulasztását beismerték ugyan, bűnösségüket azonban tagadták. Védekezésük szerint az anya testi romlásának oka az volt, hogy segítségüket elutasította. A törvényszék azonban védekezésüket nem fogadta el. Ítéletében megállapította, hogy a sértett halála akkor lett volna elkerülhető, ha a vádlottak gondozási kötelezettségüket megfelelően teljesítik, gondoskodtak volna a táplálásáról, gyógykezeléséről és a lakóház megfelelő fűtéséről. Közismert, általános élettapasztalat, hogy e tennivalók elmulasztása az érintett személy halálához vezethet, a vádlottak azonban e következménybe belenyugodva jártak el.

Az ügyészség a vádlottak büntetésének súlyosítását, annak börtön helyett fegyházban történő végrehajtását indítványozta védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt.

A Debreceni Ítélőtábla ítéletével a fellebbviteli főügyészség álláspontjával egyetértve a törvényszék döntését megváltoztatta. A vádlottak szabadságvesztés büntetésének végrehajtási fokozatát börtön helyett fegyházban állapította meg, valamint az egyik vádlott vonatkozásában 5 évről 6 évre súlyosította a büntetés, valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát.

Az ítélet jogerős.

Több súlyos baleset is történt Pécsett és a megyében

0

Három karambolnál kellett beavatkozniuk a pécsi hivatásos tűzoltóknak szerdán.

Megcsúszott, járdára hajtott, majd villanyoszlopnak ütközött egy autó tegnap reggel Pécsett, a Buzsáki úton. A pécsi hivatásos tűzoltók áramtalanították a járművet, illetve az úttestre kifolyt olajat felitatták. Az autóban utazó sofőr nem sérült meg a balesetben. 

szemből ütközött az oszlopnak az autó
Fotó: Pécs HTP

Két személyautó ütközött össze frontálisan szerda reggel az 57-es úton, Belvárdgyula közelében. A két járműben összesen hárman utaztak, egy ember könnyű, a másik kettő súlyos sérüléseket szenvedett a balesetben. A pécsi hivatásos tűzoltók a helyszín biztosítása mellett az egyik autót áramtalanították, később a forgalom irányításában segédkeztek. Az egyik kocsi vezetőoldali ajtaja nem volt nyitható, ezért azt feszítővágó segítségével eltávolították.

a két balesetezett autó, tűzoltók
Fotó: Pécs HTP

Három személyautó ütközött össze tegnap délután Pécsett, a Móra Ferenc utcában. A város hivatásos tűzoltói átvizsgálták a járműveket, áramtalanításukra nem volt szükség. A balesetben egy ember könnyebben sérült, őt a mentőszolgálat munkatársai kórházba szállították. 

frontálisan ütközött autók, közelről
Fotó: Pécs HTP

Ilyen nincs, és mégis van: egy 12 éves gyereket raboltak ki Pécsett

0

Egy 25 éves férfit gyanúsítanak a nyomozók azzal, hogy elvette egy gyermek pénzét Pécsett.

Elfogták, előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök 2022. november 23-án azt a 25 éves férfit, aki egy gyermekkorútól vette el a pénzét Pécsett. A gyanú szerint a férfi két nappal korábban kora este az új vásárcsarnoknál lévő buszmegállóban leült a padra az ott várakozó 12 éves fiú mellé, majd pénzt kért tőle. A gyermek nem adta át a nála lévő készpénzt, ekkor a férfi a telefonját kérte tőle. A sértett azt sem adta oda, ezután a férfi belenyúlt a megriadt fiú kabátzsebébe, majd kivette onnan a nála lévő pénzt. Ezt követően többször elkérte a gyermek telefonját, de a sértett azt továbbra sem adta át, hanem elszaladt.

A rendőrök a személyleírás alapján beazonosították, majd Pécsett elfogták az elkövetéssel gyanúsítható férfit. Kihallgatását követően őrizetbe vették, ellene kifosztás miatt nyomoz a Pécsi Rendőrkapitányság.

A jelek szerint a szlovák miniszterelnök rommá alázta Orbánt

0

Orbán Viktor néhány nappal ezelőtt még Nagy-Magyarország sálat viselt, ami önmagában is megkérdőjelezi Szlovákia létezését, az ügyet a nemzetközi sajtó és politika is felkapta, sokan provokációt láttak a dolog mögött. Ennek fényében kifejezetten pikánsnak ígérkezett a V4-csúcs, ahol találkozott egymással a magyar miniszterelnök, és a szlovák kollégája.

Orbán a saját közösségi oldalán megosztott egy képet, alá pedig annyit írt: magyar-szlovák két jó barát. Azonban a jelek szerint Orbán nem önként vette fel a szlovák sálat, hanem Eduard Heger szlovák miniszterelnök tette a nyakába, hiszen ő a saját oldalára már azt írta, hogy „észrevettem, hogy Orbán sálja elég régi, ezért adtam neki egy újat”.

Heger ezzel vélhetően Orbán Nagy-Magyarország sáljára utalt, és alighanem fricskából tette a szlovák sálat a magyar miniszterelnök nyakába

Befagyaszthatja a támogatásokat az EU, idén már nem jut forráshoz Magyarország

0

Szerdán az Európai Bizottság néhány brüsszeli tudósító előtt kiterítette a lapjait magyar ügyben, azt sugallva, hogy a szervezet fenntartja a magyar korrupció miatti súlyos aggodalmait, azaz azt javasolja a jövő héten a tagállamoknak, hogy fagyasszák be a magyar kohéziós pénzek egy igen jelentős részét, mintegy 3000 milliárd forintnak megfelelő összeget.

Az EU történetében eddig példátlan büntetésről legkorábban december 6-án dönthetnek a tagállamok pénzügyminiszterei, bár az is lehet, hogy a szavazást egy-két héttel elhalasztják. – írja a 444.

A lap megjegyzi, hogy a büntetést annak ellenére is javasolni fogja várhatóan a Bizottság, hogy a magyar kormány 17 ügyben új törvényeket hozott, hogy erősítse az EU-s pénzek elköltésének ellenőrzését, és csökkentse a korrupció kockázatát. A 17 vállalást korábban a kormány egyeztette a Bizottsággal.

Csakhogy a Bizottság úgy látja, hogy legalább három területen gyengék az új magyar szabályok. Az újonnan létrehozott Integritás Hatóság; a korrupciós perekre vonatkozó, pótmagánvádas eljárásra hajazó mechanizmus; és az új vagyonbevallási szabályok nem elég jók a Bizottság szerint.

A Fidesz próbálja mindezt sikerként eladni, Navracsics Tibor a Versenyképességi Operatív Programok 16. nemzetközi konferenciáján közölte, szerda óta, újságíróknak köszönhetően, tudni vélik, hogy az Európai Bizottság állást foglalt a fél éve tartó „nagyon intenzív tárgyalás sorozatunkról, illetve azokról a vállalásokról, amelyeket mi tettünk és időarányosan teljesítettünk”.

A 3000 milliárd forint befagyasztása három operatív program radikális megkurtítását jelenti, ezek építőipari, infrastrukturális és energetikai beruházásokat érintenek.

A Bizottság várhatóan 17-ről 27-re növeli majd az elvárt intézkedések számát, és 2023-ban még lehetőséget adna a magyar kormánynak, hogy ezek teljesítése esetén feloldja a pénz befagyasztását. Azaz az alkudozás még 2023-ban is folytatódhat.

Eltűnt a képen látható fiatal lány a szekszárdi gyermekotthonból – a rendőrség a lakosság segítségét kéri

0

A bonyhádi rendőrök a lakosság segítségét kérik.

A Bonyhádi Rendőrkapitányságon a 17020-157/133/2022. kör. számon körözési eljárást folytatnak Kiss Katalin eltűnése kapcsán.

A 16 éves lány 2022. október 18-án a szekszárdi gyermekotthonból ismeretlen helyre távozott, azóta életjelet nem adott magáról.

Kiss Katalin körülbelül 170 cm magas, barna hosszú hajú, barna szemű, vékony testalkatú.

Eltűnésekor viselt ruházata nem ismert.

A Bonyhádi Rendőrkapitányság munkatársai kérik, hogy aki a képen látható lány jelenlegi tartózkodási helyéről információval rendelkezik, jelentkezzen személyesen bármelyik rendőri szervnél, hívja a 06-74-550-950-es telefonszámot, vagy tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 „Telefontanú” zöldszámán, vagy a 112-es központi segélyhívó telefonszámon.

A KSH szerint félmilliónál is többet keresnek a magyarok

0

2022 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 504 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 347 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 17,8%-kal, a nettó átlagkereset 18,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá. – írja a KSH.

2022. szeptember:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 504 100, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 513 200 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 335 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 500 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,8%-kal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 18,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 480 900 forintra becsülhető, ez 18,2 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A reálkereset 1,9%-kal csökkent a fogyasztói árak előző évhez mért, 20,1%-os növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 409 200 forintot ért el, amely 17,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 284 900 forint volt, 19,2%-kal felülmúlta az előző év szeptemberit.

2022. január–szeptember:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 503 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 000 forintot tett ki.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2%-kal nőtt az előző évhez képest. A jelentős mértékű növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése (ún. fegyverpénz), az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése magyarázzák.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző ágban volt a legmagasabb (839 600 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (315 700 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 551 700, a nők esetében 456 900 forint volt, ez a férfiaknál 18,1, a nőknél 16,5%-os növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 462 400 forintra becsülhető, 15,4%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 465 800, a költségvetésben 443 700, a nonprofit szektorban 492 500 forintot ért el, ami 14,0, 15,7, illetve 30,0%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesült.

A reálkereset 5,1 %-kal nőtt a fogyasztói árak előző évhez mért, 11,8%-os növekedése mellett.

A bruttó kereset mediánértéke 396 200 forint volt, ez 15,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 274 900 forintot tett ki, 16,7%-kal emelkedett az előző évhez képest.

Vízbe fojtotta a saját gyermekét a komlói nő

0

A Baranya Megyei Főügyészség vádat emelt a két hónapos gyermekét megfojtó komlói nő ellen.

A vádirat szerint a nő 2022 márciusában hozta világra kisfiát. A vádlott és férje közös otthonukban nevelték a gyermeket, akinek ellátásában a nő közelben lakó szülei is rendszeresen segítettek. A gyermek fejlődését a gyermekorvos és a védőnő rendben levőnek találta.

Hetekkel a szülés után azonban az anyában az a meggyőződés alakult ki, hogy a gyermek nem fejlődik megfelelően, ő nem jó anya, nem tudja fiának megadni azt, amire szüksége van. Hozzátartozói kérésére a nő pszichiáterhez fordult, aki szülés utáni depresszió tüneteit észlelte a vádlottnál, ezért gyógyszeres kezelést rendelt számára. Ezt a vádlott elfogadta, a gyógyszert szedte.

A gyermeket 2022. május 31-én kellett volna orvosi vizsgálatra vinni. A vádlott tartott attól, hogy a vizsgálaton a gyermeket nem megfelelő fejlettségűnek fogják minősíteni és ezért őt teszik felelőssé. Május 30-án, a délutáni órákban egyedül volt otthon a gyermekkel, és elhatározta, hogy a kisfiút „megszabadítja a rá váró szenvedéstől”, megöli, majd magával is végez. A nő a gyermeket a fürdőkádban vízbe fojtotta. Délután fél hat körül érkeztek a házba a vádlott szülei, ők találtak rá a fürdőszobában maga elé meredő vádlottra és a már halott gyermekre. A nagyszülők értesítették a mentőket és elkezdték a kisfiú újraélesztését, ami azonban sem nekik, sem a mentőszolgálat munkatársainak nem sikerült.

A kisfiú életkorának megfelelő érettségű és fejlettségű volt.

A vádlott cselekménye 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének megállapítására alkalmas. A bűncselekmény büntetési tétele 10 évtől 20 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés.