Kezdőlap Blog Oldal 1787

Wladár Sándor lett a Magyar Olimpiai Bizottság új alelnöke

0

Hetvenöt igen, öt nem szavazat és három tartózkodás mellett egyetlen jelöltként Wladár Sándor olimpiai bajnokot, a Magyar Úszó Szövetség elnökét választották meg a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) új alelnökének a szervezet szombati közgyűlésén. A voksolásra azért volt szükség, mert az eddigi alelnök, Schmidt Gábor a helyettes államtitkári kinevezését követően lemondott posztjáról.

Több mint egyéves szünet után ez volt az első olyan közgyűlés, amelyen újra a – sportban érintett szervezetek képviselőivel – kibővített tagság vehetett részt. Gyulay Zsolt elnök tájékoztatása szerint a decemberben 127 éves MOB-nak az alapszabály szerint 127 tagja lehet, ebből jelenleg 114 hely van betöltve, közülük 88-an jelentek meg a tanácskozáson, de az alelnöki szavazáson már csak 83-an vettek részt.

A közgyűlésen Schmitt Pál Gyulay Zsolttól vehette át az Európai Olimpiai Bizottság által neki ítélt European Olympic Laurel-díjat, mert a szervezet októberi, 42. szemináriumán nem tudott jelen lenni a görögországi Olümpiában.  

Gyulay Zsolt, a MOB elnöke napirend előtti bevezetőjében elmondta, büszke és örömmel tölti el, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlése a magyar sport parlamentjévé vált, a következő időszak céljának pedig a MOB nimbuszának helyreállítását nevezte meg. „Csakis rajtunk múlik, mit tudunk kiharcolni magunknak, milyen feladatokat tudunk elvállalni” – fogalmazott az elnök, aki kiemelte, hogy a bizottság 127 éve megkerülhetetlen ereje a magyar sportnak, jelenleg 518 ezer sportolót és 20 ezer edzőt képvisel.

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár elismerően beszélt a MOB-bal kialakított jó kapcsolatról, majd azt hangsúlyozta, hogy a közös megoldásokban hisznek. Hozzátette: az eddigi 16 kiemelt sportág helyett a Nemzeti Versenysport-fejlesztési Programban foglaltak szerint ezentúl valamennyi olimpiai sportág számíthat a kormány támogatására. Ezt követően megemlítette, hogy Gyulay Zsolt társaságában pénteken másfél órát egyeztettek Orbán Viktor miniszterelnökkel a MOB jövőjéről.  

Gyulay Zsolt az elmúlt tíz hónapról szóló elnökségi beszámolójában többek között az Ukrajnának eljuttatott segélyszállítmányokról, a Giro d’Italia magyarországi rajtjáról, a rekordidő alatt megrendezett FINA vizes világbajnokságról, a müncheni multisport Európa-bajnokságon nyert érmekről, új szponzorok bevonásáról, valamint a párizsi olimpiára való készülődésről beszélt.    

„Jó úton haladunk, hogy újra pozícionáljuk a MOB-ot” – jelentette ki összefoglalásként.

Fábián László főtitkár arról számolt be, hogy 2023-ban négy nagy eseményen vesznek részt a magyar sportolók, a téli és nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF), az Európa Játékokon, valamint a Strand Világjátékokon. Ezek közül a Olaszországban rendezendő téli EYOF van időben a legközelebb, így ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a versenyen 22 sportoló és nagyjából ugyanennyi sportszakember vesz majd részt.

Bartha Csaba sportigazgató többek között a 2024-es párizsi olimpiával kapcsolatos elvárásokról tájékoztatta a jelenlévőket. Mint elmondta, mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 10 500 főben maximálta a résztvevők számát, így a játékokra való kijutás még nehezebb lesz, mint eddig, a tervezett magyar sportolói létszám 114-219 fő között lesz. Úszásban és atlétikában kevesebb magyar versenyző részvételére lehet számítani, előbbiben ugyanis a B-szintes úszók nem indulhatnak, atlétikában pedig úgy felemelték a nevezési szinteket, hogy azokat nagyon nehéz lesz teljesíteni. Vitorlázásban Berecz Zsombor versenyszáma lekerült a műsorról, így csak a laser hajóosztályban lehet magyar induló, a karate sincs már a programban, ugyanakkor a NOB arra is törekszik, hogy a nemek arányát megpróbálják 50-50 százalékra módosítani.   

A MOB közgyűlése többek között egyhangúlag elfogadta az elmúlt fél év munkájáról készített elnökségi beszámolót, döntött a 2023. évi olimpiai eseményeken, valamint a 2024-es párizsi ötkarikás játékokon való részvételről. Ezen kívül elfogadta a 2023-as téli EYOF-fal kapcsolatos célkitűzéseket, irányelveket és Gyulay Zsolt elnök, valamint Fábián László csapatvezető hatáskörébe utalta döntést a küldöttség összetételéről. 

Wladár Sándor az alelnöki megválasztását követően kijelentette: élete talán legnagyobb elismerésének tartja a megbízatást. Olimpiai bajnokként kötelességének érzi, hogy szolgálja a magyar sportot, a magyar hazát, és mindent megtegyen a magyar sportért. Ezt ezentúl még nagyobb súllyal és felelősséggel szeretné tenni – fogalmazott. 

A felügyelő bizottság megüresedett helyére Becsky Andrást, a Debreceni Sportcentrum Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját, a Magyar Úszó Szövetség alelnökét választotta meg a közgyűlés.

Forrás: mti.hu

A 65 éves Duna Művészegyüttes látogatott Kozármislenybe

Az idei évben 65 éves fennállását ünneplő Duna Művészegyüttes látogatott el Kozármislenybe, és Kis magyar táncrajz címmel, 2022. november 25-én, pénteken délelőtt tartott rendhagyó néprajzi órát a Kozármislenyi Janikovszky Éva Általános Iskola tanulói számára. Ebből az alkalomból a városi sportcsarnok zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.

A budapesti vendégek előadása előtt a kozármislenyi Józsa Gergely Néptánc Egyesület gyermektánccsoportja egy helyi táncot adott elő, majd szólistájuk, Tallér Szabolcs, kalotaszegi legényest mutatott be. A rendhagyó órát Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg.

Duna Művészegyüttes és a Józsa Gergely Néptánc Egyesület gyermektánccsoportja

A Duna Művészegyüttes kiemelt küldetésének érzi többek között, hogy a néptáncot, hagyományainkat, folklórkincsünket ne csak nagyszínpadokon, de vidéken, iskolákban, gyerekek számára is közelebb vigyék. Fontosnak tartják, hogy autentikus táncainkkal, szokásainkkal a gyerekek már egészen kisiskolás korban megismerkedjenek.

A Kis magyar táncrajz – rendhagyó néprajzi órát Sikentáncz Szilveszter, az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület vezetője szerkesztette, az ő közreműködésével interaktív módon, élményszerűen mutatták be Juhász Zsolt művészeti vezető koreográfiáit. A gyerekek a paraszti kultúrát, a Kárpát-medence tájegységeinek táncait, jellemző motívumait, népviseleteit, dallamvilágát ismerhették meg Kozármislenyben ezen a péntek estén.  

Egy kis ízelítő a Kárpát-medence tájegységeinek népviseletéből

A Duna Művészegyüttes 65 éve, 1957-ben alakult. Napjainkban 26 fős tánckarból és 6 tagú népi zenekarból áll, tagjai ­hivatásos néptáncosok és hangszeres művészek. A Duna Művészegyüttes mellett működő Duna Táncműhely lehetőséget nyújt az alkotói kísérletezésre, a néptánc színházi megjelenítésére. Az együttest kísérő Göncöl Zenekar pedig önálló koncerteket is ad, amelyek elsősorban az autentikus népzenére épülnek.

Az együttes repertoárjában fontos helyet foglalnak el a néptáncelemeket felhasználó gyermek- és ifjúsági előadások, valamint a néptáncot és a kortárs táncot ötvöző táncszínházi bemutatók, amelyeket az alkotók a közönség minél szélesebb köréhez kívánnak eljuttatni. 

A Duna Művészegyüttes kiemelt céljának tartja, hogy a közönség széles rétegeiben felkeltse az érdeklődést a néptánc iránt, ledöntse a műfajjal kapcsolatos sztereotípiákat, s ráébressze a nézőket annak sokarcúságára és művészi kifejezőerejére. Alkotói azt vallják, hogy a néptánc rendkívül alkalmas érzelmek és értékek, sőt komplex történetek megjelenítésére. Ennek megfelelően a társulat a hazai néptánchagyomány hiteles, ugyanakkor nyitott és figyelemfelkeltő tolmácsolására törekszik, produkcióit egyszerre jellemzi a hagyományőrzés és a művészi kísérletezés.

Ismerkedés a táncos bottal

Törekvésük, hogy előadásaik a néptánc iránt érdeklődőket a színházhoz, a színházba járókat pedig a néptánchoz vigyék közelebb.

A Duna Művészegyüttes autentikus néptáncokat bemutató folklórműsoraival rendszeresen fellép a Duna Palotában, az azokat alkotó módon felhasználó néptánc- és táncszínházi előadásait pedig elsősorban a Nemzeti Táncszínházban láthatja a közönség. A társulat gyakran vendégszerepel külföldön és Magyarország-szerte. Folklór- és néptánc műsoraival a hazai és külföldi néptánc fesztiválok állandó résztvevője.

Forrás: dunamuveszegyuttes.hu

Gázömlés Görcsönyben

Ma 13 óra 20 perckor gázömléshez riasztották a tűzoltókat a Baranya megyei Görcsönybe, a Petőfi utcába.

Földmunkák közben elvágtak egy gázvezetéket Görcsönyben, a Petőfi utcában. A pécsi hivatásos tűzoltók egy vízsugárral biztosítják a helyszínt, amíg a gázszolgáltató szakemberei megszüntetik a szivárgást. A Petőfi utcát a javítás idejére lezárták.

Forrás: katasztrofavedelem.hu

Fotónk illusztráció!

Ungár: a választók megérdemlik azt, hogy felnőtt emberként, őszintén beszéljen velük valaki

0

Szinte már elvárás ellenzéki pártvezetőktől az, hogy írjanak közepesen hosszú posztokat az ellenzék helyzetéről. Ezt különböző stílusban teszik, és bár ezek formája egészen változatos jelleget ölt a szabadverstől az óriásplakátra nyomtatott publicisztikáig, de ezekkel legalább lehet viszonyt kialakítani, lehet vitatkozni.

Igaza van például a Demokratikus Koalíció elnökének abban, hogy hazudik a választóknak az, aki szerint a Fidesz leváltásához a pártok leváltása az első lépés. Lehet azt mondani, hogy új pártok kellenek, lehet azt is mondani, hogy az LMP szűnjön meg, de a párt nélküli politika ígérete egyszerű délibáb. Mert ez az elmélet azt mondja, hogy Orbán Viktor alternatíva nélküli elutasítása elegendő lesz Orbán Viktor bukásához, márpedig a tapasztalatok finoman szólva sem ezt mutatják.

Éppen ezért igaza van Donáth Annának abban, hogy a tartalmatlan orbánozás nem fog eredményre vezetni. A helyében ugyanakkor erősen aggódnék azon, hogy pont azok tekintik most őt az új messiásnak, akik régi rajongói a tartalmatlan orbánozásnak.

De az, amit szerintem nem mond most ki senki, pedig látványosabb, mint egy dromedár a füredi szabadstrandon, az az, hogy az egyesült ellenzék abban a formában, ahogy a választáson indult, megszűnt. Nincs. Vége. Elhunyt. És ezzel még különösebb probléma sincs, mert azért őszintén szólva nem volt egy olyan sikertörténet, amit vissza kellene sírni.

Vannak ellenzéki pártok. Ezenkívül vannak önjelölt forradalmárok, vannak örök megmondók, vannak sóhajtozó-ömlengő-szépelkedő városvezetők, mindentematikájú aktivisták. És persze ott vannak a választópolgárok.

Akiknek alapvetően szól ez az írás. Én azt szeretném mondani a tisztelt választópolgároknak, hogy megérdemlik azt, hogy felnőtt emberként, őszintén beszéljen velük valaki.

Ezért mi nem szeretnénk megmondani, hogy hány ellenzéki párt legyen, nem szeretnénk úgy tenni, mintha tudnánk a Fidesz leváltásának csodareceptjét, nem minősítünk se árulónak, se ügynöknek senkit. Nem szeretnénk részt venni a jelzőhalmozási versenyben, és nem szeretnénk többet olyan kampányt csinálni, melynek egyetlen célja, hogy eltitkoljuk, hogy tartalmi kérdésekben mit gondolunk a világról, nehogy elijesszük a szavazókat.

Őszintén beszélünk érett, felnőtt emberekkel, ezért nem mondjuk, hogy van egy nagy megoldás, egy nagy ellenség, egy nagy vezér.

A politika nagyon fontos dolog, de az életnek csak korlátolt részébe tud beleszólni. Vannak hatalmas problémák, mint a klímaváltozás vagy a szociális krízis, és ezekre meg kell kísérelni válaszolni. De azt mondani, hogy ezeket csak a politika egyedül meg tudja oldani, téves.

Nekünk az LMP-ben az a küldetésünk, hogy megújítsuk a politikai kultúrát abban, hogy ne adjunk senkinek hamis reményeket.

Nem azért ajánlom azt, hogy szavazzanak az LMP-re és hogy kövessenek és támogassanak minket, mert az megoldja az életük gondjainak összességét.

Mi egy dolgot ígérünk. Azt, hogy mi zöldpolitikát szeretnénk csinálni. Foglalkozni mindennel, ami elősegíti a zöldfordulatot, ami segít megvédeni a természeti értékeinket, ami miatt újra magyar lesz a bolti paradicsom. Ez azt is jelenti, hogy van, amivel nem foglalkozunk, hogy nem gondoljuk azt, hogy minden nagy állami ellátórendszert tökéletesen értünk, és a magyar államiság minden ezeréves problémáját ismerjük.

Egy párt vagyunk, aminek van egy ideológiája, komolyan veszi a választókat, és azért kéri a támogatásukat, mert akkor az általunk gondolt dolgok nagyobb eséllyel valósulnak meg. Ebben persze normális esetben semmi különleges nem lenne, de Magyarországon mintha egyedül lennénk ezzel.

Ismét gázolt a vonat

0

Halálra gázolt egy embert egy InterCity vonat Székesfehérvárnál, ezért pótlóbuszok járnak Székesfehérvár és Sárszentmihály között – közölte a Mávinform szombaton az MTI-vel.

    Azt írták, hogy a Déli pályaudvarról Zalaegerszegre 7 órakor elindult Göcsej InterCity az érintett vonat.
    A helyszínelés ideje alatt Székesfehérvár és Sárszentmihály állomás között nem közlekedhetnek a vonatok.
    Az utasokat pótlóbuszok viszik, a közlekedés szervezése folyamatban van.
    A Székesfehérváron-Veszprém-Szombathely vonalon megnő a menetidő 20-40 perccel – áll a közleményben.

Ingyenes hétvégi tömegközlekedés Marosvásárhelyen

Jövő év elejétől hétvégén és hivatalos ünnepnapokon ingyenessé válik a tömegközlekedés. Nem kell jegyet váltani a Közszállítási Vállalat járműveire.

Soós Zoltán polgármester kezdeményezésére, a Városi Tanács novemberi ülésén az önkormányzati képviselők elfogadták azt a határozatot, amely lehetővé teszi az ingyenesség bevezetését.

A tömegközlekedésért felelős alpolgármester, Portik Vilmos felszólalásában elmondta, többet nyer mint veszít a város ezzel a kedvezménnyel. Amennyiben a lakosság bizalmát sikerül elnyerni kevesebben ülnek majd autóba. Elmondása szerint a mellett, hogy a tömegközlekedést kedvező árúvá teszik, fontos még, hogy minőségi szolgáltatást kell nyújtani a tömegközlekedésben, ezzel erősítve az utasok bizalmát.

Ami a gazdasági érveket illeti, az alpolgármester elmondta, véleménye szerint semmi sem lehet túl drága egy élhető, fenntartható, energia- és következésképpen pénztárca-takarékos városgazdálkodáshoz.

Klicsko: a kijevi lakások kétharmadában nincs fűtés

0

Az ukrán főváros lakóházainak egyharmadában már van fűtés, a kijeviek felénél pedig áramszolgáltatás – számolt be Vitalij Klicsko kijevi polgármester pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

    A városvezető kiemelte, hogy a szakemberek tovább folytatják a helyreállítási munkálatokat, az ukrajnai polgári infrastukturális létesítmények elleni szerdai újabb nagyszabású orosz rakétatámadás következményeinek elhárítását. Hozzátette: az energetikai szakemberek azt tervezik, hogy a nap folyamán területenként felváltva, az összes fogyasztónál bekapcsolják az áramot három órára.

    Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtószolgálatán keresztül arról tájékoztatott, hogy kijevi idő szerint délelőtt 11 óráig az ukrajnai áramtermelők az ország fogyasztási szükségleteinek több mint 70 százalékát biztosították, a létfontosságú infrastrukturális létesítmények minden területen áram alatt vannak. Mindenekelőtt a kazánházakat, gázelosztó állomásokat, vízműveket és tisztító létesítményeket látták el árammal. Egyes régiókban már az elektromos közösségi közlekedés is működik.

    Az atomerőművek folyamatosan egyre több áramot termelnek, emellett a zaporizzsjai atomerőmű áramszükségleteit is kielégítik. A rakétatámadások utáni károk ellenére a hő- és vízerőművek működnek, valamint a zöld energiaforrások egy része is.

    Az Ukrenerho megjegyezte, hogy továbbra is folynak a munkálatok a lakossági fogyasztók áramellátásának helyreállításán, de ennek ütemét a nehéz időjárási viszonyok – az erős szél, az eső és az éjszakai mínusz fokok – lassítják.

    A ukrán vezérkar a Facebookon arról számolt be, hogy a Zaporizzsja megyei – orosz megszállás alá került – Melitopol város közelében, Zelenij Jar településen az ukrán erők felszámoltak egy orosz élőerő-összpontosulást. A megerősített adatok szerint húsz orosz katona meghalt, és 15 megsebesült.

    A kijevi katonai vezetés összesítése alapján az elmúlt napon mintegy 430 orosz katona halt meg, velük együtt az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége megközelítőleg 86 150-re nőtt.

Mi a baj az akkumulátorgyárakkal?

Az elmúlt hónapokban egyre többet szerepelnek a sajtóban a különböző akkumulátorgyárakkal, hozzájuk kapcsolódó beruházásokkal, állami támogatásokkal és a civil, valamint zöld tiltakozásokkal kapcsolatos hírek. A kormány jól láthatóan kiemelt szerepet szán ennek az ágazatnak a következő években, a gyárak környezeti hatásáról azonban kevés szó esik.

Egy évvel ezelőtt, 2021 novemberében az éppen a napokban lemondott Palkovics László, akkor még az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárcavezetőjeként a Tech4Green – Digital Power Summit nevű rendezvényen tartott előadásában beszélt először a kormány akkumulátorgyártással kapcsolatos nagyívű terveiről. Palkovics az előadásában elmondta, hogy a jövő egyik legfontosabb technológiája az akkumulátor és az energiatárolás, a gyártással kapcsolatban pedig úgy fogalmazott:

„Magyarország azt a célt tűzte ki, hogy Európában a második legnagyobb gyártási kapacitással bíró tagállam legyen Németország után.”

Ha csak az elmúlt néhány hónapot nézzük, ott is találunk szép számmal bejelentéseket, amelyek újabb gyárakkal kapcsolatos beruházásokról szólnak többek között Nyíregyházán, Biatorbágyon, Vácon, Debrecenben.

Nagyhatalmi törekvések, de milyen áron?

Az akkumulátorgyártással kapcsolatos legnagyobb probléma, hogy egy nagymértékben környezetszennyező iparágról van szó. Az óriási energiaigénnyel rendelkező üzemek rengeteg elektromos áramot, illetve vizet használnak fel a gyártási tevékenységük során. Palkovics László ez év októberében a Mathias Corvinus Collegium rendezvényén maga is elismerte ezt a problémát, amikor arról beszélt, hogy:

„Az akkumulátorgyártás az minden, de nem környezetbarát és nem energiabarát.”

Az exminiszter a kormány által támogatott, Debrecenben épülő kínai (CATL) akkumulátorgyárral kapcsolatban azt is elmondta, hogy a gyár vízigénye megegyezik Debrecen város vízfogyasztásának mértékével.

A kiemelkedően magas áram- és vízigény ezen gyárak esetében önmagában is komoly problémát jelent, de ehhez jön még hozzá az, hogy a kormány az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos beruházásokat előszeretettel nyilvánítja nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek, ami a gyakorlatban egész egyszerűen kevésbé szigorú környezetvédelmi és egyéb hatásvizsgálatokat jelent. Nem kell túl messzire visszamennünk, ha ezzel kapcsolatos negatív példát keresünk, elég csak a gödi Samsung gyár esetére gondolnunk, ahol a civilek – Göd-ÉRT Egyesület – által megrendelt kutatás során a gödi kutak vizében olyan anyagokat mutattak ki, amelyeket a nevezett gyárban használnak.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy olyan helyzetben ad zöld utat a kormány egy ilyen energia- és vízigénnyel rendelkező ágazatnak, amikor a villamosenergia-hálózat fejlesztésének szükségességére hivatkozva teljes mértékben lenullázták a lakossági napelemberuházásokat, az egyre súlyosabb aszályos időszakokat látva pedig még fontosabbá válik a vízbázisaink védelme.

Tiltakoznak a zöldek

Dr. Keresztes László Lóránt az LMP pécsi országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke több alkalommal felhívta a figyelmet az akkumulátorgyártás környezetkárosító hatásaira. Néhány héttel ezelőtt a II. Magyar Akkumulátor Nap megnyitójának helyszínén tartott sajtótájékoztatót, ahol arról beszélt, hogy az iparág súlyosan veszélyezteti hazánk vízkincseit.

https://www.facebook.com/Keresztes.Laszlo.Lorant/videos/948077929484792

A zöld párt november elején jelentette be azt is, hogy országos népszavazás keretein belül kérdeznék meg az embereket az akkumulátorgyárak építéséről.

A cikket írta: Talabér Ádám

KARD: Orbán Putyinra fogadott, ami nem jött be, ezért került nehéz helyzetbe Magyarország

0

„Tájékoztatjuk önöket, hogy az ország működése és energiabiztonsága érdekében optimalizálnunk kellett az ellátási stratégiánkat, és a november 28-ával kezdődő, 48. héten nem tudunk dízelt és motorbenzint biztosítani.”

A Magyar Hang idézte a MOL levelét, melyet egyes benzinkutaknak küldtek. A Független Benzinkutasok Szövetsége szerint több mint 250 céget és akár 500 kutat is érinthet a korlátozás. Vagyis ez már nem is korlátozás, hanem konkrét hiány: az ország benzinkutjainak nagyjából a hatodán nem lehet majd tankolni. Sok kereskedő már most is komolyan visszavett, az M3-as mellett láttunk ma olyan egységet ahol egyáltalán nem volt szolgáltatás. – írja a KARD nevű Facebook oldal szerzője.

A Brent típusú olaj ára közben a mai nap 84 dollárra esett. Február 25-én, a háború kitörésének másnapján 99 dollár volt.

Igazából felesleges is kiemelni az üzemanyag helyzetet önmagában, mert valójában az a Mekk Eleket megszégyenítő tákolmány kezd összedőlni, amivel a kormány a válságot kezeli akarta. Az ársapkák egyértelműen hiányt okoznak, miközben az inflációt érdemben nem csökkentik, viszont hosszan elhúzódó áremelkedést váltanak ki. Itt érdemes megjegyezni, hogy Ukrajnában már kisebb mértékű a pénzromlás, mint Magyarországon, pedig arra valóban rá lehetne sütni, hogy „háborús infláció”.

Az államkassza közben üres, mert az elmúlt tizenkét évben a bőség idejében a forrásokat… khömm… nem használták fel hatékonyan és nem is tartalékoltak a rosszabb időkre (legalábbis olyan összegeket amik még megőrizték a közpénz jellegüket). A megoldást az EU-val való kiegyezés jelentené, ami viszont egyrészt elkésett, másrészt a rendszer szempontjából nem lehetséges.

Orbán a világ boldogabbik felével ellentétben Putyinra fogadott és bár az utóbbi időben mintha kezdené felismerni, hogy ez nem jött be, háromnegyed évet vesztegetett el arra a vágyára, hogy Oroszországgal legyünk határosak. Ezalatt az idő alatt viszont tovább folytatta az Európát bomlasztó, hűséges KBG ügynök politikáját, amivel egyre nehezebb helyzetbe hozta magát az uniós források lehívásáról szóló tárgyalásokban.

Európa feltételei ennek az ámokfutásnak köszönhetően egyre keményebbek lettek és mára gyakorlatilag oda jutottunk, hogy Orbánnak olyan gesztusokat kellene tennie, amivel lényegében fel kellene számolnia a kleptokrata rendszerét.

Egyelőre nem látszik gyors megoldás a helyzetre, ami viszont nyilvánvalóan tovább fog romlani. Mivel Orbán Putyin győzelmére várt, nem is tettek semmilyen lépést annak érdekében, hogy megpróbáljanak megszabadulni az orosz energiafüggőségtől. Az oroszok rakétatámadásai nyomán viszont a Barátság vezetéken még egy hétig (legalább) nem kapunk olajat, a stratégiai tartalék jelentős részét pedig már felhasználták a hatósági ár fenntartására. Az ársapka miatt továbbra sem érkezik értékelhető import az országba, a MOL pedig egyedül nem tudja ellátni a piacot.

Ha az oroszok pedig tovább rombolják az ukrán energiainfrastruktúrát (már pedig tovább fogják), akkor az sem lehetetlen, hogy egyébként is hosszú időre kiesik a MOL nyersanyag forrása.

Egyre közeledünk a hatósági áras üzemanyag korszakának a végéhez. Hacsak valami csoda nem történik, akkor az pedig nem lesz távol attól, amikor a háztartások megkapják az első komolyabb energiaszámlákat.

Nem lennénk most Brüsszel helyében.

Ma van a Magyar Labdarúgás Ünnepe

0

69 évvel ezelőtt történt a váratlan meglepetés, amikor a magyar labdarúgó válogatott óriási meglepetésre 6-3-ra győzte le az angol labdarúgó csapatot.

A mérkőzésen Hidegkuti Nándor találatával már az első percben vezetést szereztünk. Akkor még a 15. percben ki tudtak egyenlíteni az angolok, ám a 22, és 29. percek között hármat rámolt a magyar csapat az angolok hálójába, két gól Puskás, egy Hidegkuti nevéhez kötődik. A félidőben már csak a szépítésre futotta a szigetországi csapatnak.

A második félidő első negyed órájában Bozsik és Hidegkuti révén már 4 gólt volt a különbség és bár a hajrában egy góllal még feljebb tudott kapaszkodni az angol válogatott, a magyarok győzelmét már nem fenyegette veszély.

1993-ban a mérkőzés 40. évfordulóján nevezték el november 25-öt a Magyar Labdarúgás napjának. Az idei évig ez volt az angolok elleni legfölényesebb győzelmünk, ám az idei Nemzetek Ligájában elért 4-0-ás győzelmünk ezt a rekordot felülírta.

Borítókép: nemzetisport.hu