StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

Oxigénhiány okozhatta a fókák tömeges pusztulását a Kaszpi-tenger dagesztáni partszakaszán, környezetszennyezésre utaló jeleket nem észleltek – jelentette ki Szvetlana Ragyionova, az orosz szövetségi természetvédelmi felügyelet (Roszprirodnadzor) vezetője hétfőn a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva.

A hétvégén közölt jelentések szerint mintegy két és félezer kaszpi fóka tetemére bukkantak a Kaszpi-tenger dagesztáni partvidékén. A regionális természeti erőforrások minisztériuma szerint pusztulásukat „természeti tényezők” okozták. A tárca által kiadott tájékoztatás szerint a kaszpi fókák állománya stabil és 270-300 ezer példányt számlál.
    

„Nem látunk mechanikai sérülést, sem háló vagy más halászeszköz okozta sérülést, ezért a tudósok most felboncolják az állatokat. Az előzetes adatok szerint a hypoxia nyomait látjuk az állatok szervezetében, azaz olyan elváltozást, amelyet oxigénhiány okoz” – mondta Ragyionova a tévéműsorban. A tisztségviselő szerint az elhullott kaszpi fókákat most a legjobb szakemberek vizsgálják, akik a tömeges pusztulás helyszínére utaztak.
    

A Roszprirodnadzor vezetője szerint a tüzetesebb vízminta-elemzések a hét vége felé készülnek el, de egyelőre nem találtak sem komolyabb vízszennyeződésre, sem akut mérgezésre utaló jelet az állatoknál.
    

A kaszpi fóka a Kaszpi-tenger egyetlen endemikus – csak az elterjedési terület határain belül élő – tengeri emlősfaja, amely egyedülálló szerepet játszik a helyi ökoszisztémában. A kifejlett példányok hossza eléri a 160 centimétert, testtömege pedig a 100 kilogrammot. A fóka főként hallal táplálkozik, így a táplálékpiramis csúcsán áll, és felnőtt egyedeknek nincs természetes ellenségük.
    

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2008-ban veszélyeztetett állatfajnak nyilvánította. Dagesztán 2015-ben programot fogadott el e faj megőrzésére. A kaszpi fóka 2020-ban bekerült az oroszországi védett fajokat tartalmazó Vörös Könyvbe.

mti
Kiemelt kép: Illusztráció, Pixabay

Két, iskolába tartó gyereket sebesített meg egy késes támadó a Németország délnyugati részén fekvő Illerkirchbergben – közölte hétfőn a német rendőrség.

A 13 és 14 éves lányokat az iskolabusz-megállóba vezető úton támadták meg az Ulm mellett fekvő kisvárosban.
    

A 14 éves áldozat a kórházba szállítás után meghalt.
    

A Südwestrundfunk (SWR) regionális közszolgálati médiatársaságnak egy szemtanú elmondta, hogy zajt hallott egy közlekedési lámpa közelében, és amikor a zaj irányába fordult, két lányt látott a földön elterülve, hatalmas szúrt sebbekkel, vérben úszva. Egyikükben még volt erő elmondani, hogy a környező házak egyikéből kijött egy férfi, aki ok nélkül megütötte az osztálytársát, majd hasba szúrta mindkettőjüket.
    

A rendőrség egy terrorelhárító egység bevetésével elfogta a feltételezett elkövetőt. Önként lépett ki az épületből, ahonnan két másik férfit is elszállítottak a rendőrök – írta hírportálján a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap.
    

A rendőrség még vizsgálja a három férfi és a lányok elleni támadás közötti kapcsolatot, de abból indulnak ki, hogy egyikük az elkövető. Kilétéről, fegyveréről vagy egyéb részletekről egyelőre nem tájékoztattak – írta a FAZ, ismertetve a Südwest Presse című lap értesülését, amely szerint az épületben menedékkérőket befogadó szállás működik.
    

A szálláson egy héttagú család és négy férfi lakik. Egyelőre nem tisztázott, hogy a feltételezett elkövető közéjük tartozik-e, vagy csak a bűncselekmény után bemenekült az épületbe.

MTI

A természetkárosítással meggyanúsított négy férfivel szemben a KR NNI befejezte a nyomozást. 

Nagy sajtóvisszhangot kapott annak idején, amikor tavaly tavasszal hazánkban egy jeladóval ellátott barátkeselyű eltűnt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) keresőkutyás felderítését követően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett a Kisvárdai Rendőrkapitányságon, ahol az elsődleges helyszíni intézkedéseket megtették az ügyben. S mivel a GPS-adatok arra utaltak, hogy a fokozottan védett madarat elpusztították, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya vette át a nyomozást. Ennek során a nyomozók megállapították, hogy a Magyarországon elvétve előforduló, kipusztulással fenyegetett barátkeselyű (Aegypius monachus) Bulgáriából érkezett hazánkba, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol 2021. április 20-án elpusztult. A helyszíni nyomok arra utaltak, hogy Szabolcsbáka külterületén található üzemi vadászterületen lőtték le egy vadászfegyverrel.

A különböző szakértők bevonásával folytatott, nagyon aprólékos és mindenre kiterjedő nyomozás megállapította, hogy a bűncselekményt egy kisvárdai vendégvadász követte el a terület hivatásos gyürei vadászának tudtával és engedélyével. A barátkeselyű a vadászterület gyümölcsösében egy fán tartózkodott, amikor a kisvárdai férfi rálőtt. A fokozottan védett madár – melyek eszmei értéke 250 000 forint – megsérült, majd pár méterrel arrébb, egy szántóföldön elpusztult. A két férfi – a madáron látva a GPS jeladót, s felfogva, hogy egy komoly eszmei értékkel bíró, fokozattan védett fajról van szó – a nyomkövetőt a tetemről leszedte, majd az elpusztult állatot a közeli folyóba dobta.   

A KR NNI munkatársai számára a nyomozás előrehadtával körvonalazódott, hogy a terület hivatásos vadászának számlájára más illegális tett is róható. A beszerzett bizonyítékok egyértelműsítették, hogy a férfi két másik társával együtt további állatok elpusztításáért felelős. Több ragadozómadarat ejtettek csapdába, amelyekből négy egerészölyv (Buteo buteo) esetében sikerült azt bizonyítani, hogy az állatokat csapdába ejtésüket követően elpusztították. Az egyenként 25 000 forint eszmei értékkel bíró, védett ragadozómadarak tetemeit vagy kazánban égették el, vagy egy forgalmas útszakaszra vitték, azt a látszatot keltve, hogy gépkocsik gázolták el őket.

A bűncselekményeket 2021 júniusa és novembere között követték el. A hivatásos vadász a területen dolgozó egyik alkalmazottal együtt a fővadász utasítására hajtotta végre ezeket. Az ok pedig nem volt más, minthogy csökkentsék a terület ragadozómadarainak számát. Erre az illegális tevékenységre szerintük azért volt szükség, mert nagyobb testű ragadozómadarak gyérítették az ő fácán- és tőkés réce-állományukat, ami a szervezett vadászatokon a zsákmány volt.

A négy elkövető közül a kisvárdai vendégvadászt egyrendbeli, míg a többieket többrendbeli természetkárosítással gyanúsították meg a KR NNI nyomozó, majd a büntetőeljárás során minden olyan adatot, információt begyűjtöttek, mely a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekményt alátámasztja. A nyomozást befejezték, és az ügyben keletkezett iratokat a napokban megküldték a Kisvárdai Járási Ügyészségnek.     

police.hu

Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután Albánia fővárosába, Tiranába utazik az Európai Unió és a Nyugat-Balkán országainak csúcstalálkozójára – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Az Európai Tanács tájékoztatója szerint ez lesz az uniós és nyugat-balkáni vezetők első olyan csúcstalálkozója, amelyre a nyugat-balkáni térségben kerül sor.
    

A csúcstalálkozó jó alkalmat kínál az EU és a Nyugat-Balkán – mint vitathatatlan uniós perspektívával rendelkező térség – közötti stratégiai partnerség kulcsfontosságú voltának megerősítésére – olvasható a tanács honlapján.
    

A találkozó legfontosabb témái az Ukrajna elleni orosz agresszió következményeinek kezelése, a biztonság megerősítése és a külföldi beavatkozással szembeni ellenállóképesség kiépítése, a migrációs kihívások kezelése, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem.
    

A vezetők a csúcstalálkozó végén várhatóan nyilatkozatot adnak ki.

MTI

Halálra gázolt egy személyvonat egy embert Érden hétfőn délután – tájékoztatta a Mávinform az MTI-t.

A szerelvény a baleset miatt nem tud továbbmenni, a vonaton utazó mintegy száz-százötven embernek az érdi hivatásos tűzoltók segítenek átszállni a mentesítő járatra – tartalmazza a közlemény.

MTI

Azonnali pénzügyi segítséget sürget a víziközmű-ágazat számára az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke.

Keresztes László Lóránt hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: bizottsági elnökként konzultációt kezdeményez az Országgyűlésben hétfőn esküt tevő és a jövőben a vízügyi ágazatot is felügyelő energiaügyi miniszternél az ágazat minden szereplőjének részvételével.
    

A politikus szerint a megfelelő ivóvíz biztosítása érdekében jövőre karbantartási, pótlási feladatokra 200 milliárd forinttal kell segítenie a kormánynak. Emellett el kell törölni a közműadót.
    

Magyarországon vízválság van, a víziközmű-rendszer az összeomlás szélére került, így középtávon már nem biztosított a stabil ivóvízellátás – értékelt Keresztes László Lóránt, aki szerint a megfelelő minősítésű vízrendszer aránya 20 százalék alatti és 25 százalék a hálózati veszteség. A társaságokat ráadásul a magas energiaárak is sújtják, így tarthatatlan, hogy a kormány két évig nem akar jelentős forrásokat nyújtani ennek a területnek – mondta.
    

Keresztes László Lóránt közölte, egyetért Matolcsy György jegybankelnök hétfői, a gazdasági bizottság előtt elmondott szavaival, például azzal, hogy az ország azért van a jelenlegi nehéz helyzetben, mert a kormány nem hajtotta végre a 2010-ben elfogadott zöld energiapolitikai stratégiát. Az LMP azzal is egyetért, hogy most minden külső forrást energetikai hatékonyságnövelésre kell fordítani – mondta.

MTI

Holtan találtak egy idős házaspárt vasárnap délután Csesztregen; a rendőrség emberölés miatt nyomoz – közölte a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság hétfőn a police.hu oldalon.

Az orvosszakértő elsődleges megállapítása szerint a 73 éves nő halálát idegenkezűség okozta, míg a 71 éves férfi önkezűleg vetett véget életének.
    

A rendőrség később azt közölte: a házaspár lánya tett bejelentést arról, hogy csesztregi otthonában holtan találta 73 éves édesanyját. Az ügyben emberölés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság.
    

A helyszínen azután kiderült, hogy a nőt 71 éves férje a ház egyik szobájában megfojtotta, majd az épület közelében saját magával is végzett.
    

A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a honlapján arról adott hírt, hogy a rendőrség és a mentők kérésére a tűzoltók egy aknából emelték ki az idős férfi holttestét.
    

Az eset körülményeit a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság büntetőeljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja – tudatták.

MTI

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt választotta az év emberévé a Financial Times – jelentette be a lap szerkesztősége hétfőn.

A londoni üzleti napilap online kiadásában megjelent indoklás szerint Zelenszkij az ukrán nép által az orosz agresszió elleni harcban tanúsított bátorság és ellenállás megtestesítőjévé, az önkényuralom elleni szélesebb, globális küzdelemben – amely meghatározhatja az egész XXI. század irányvonalát – a liberális demokrácia zászlóvivőjévé vált.
    

A Financial Times szerint az ukrán hadsereg és a nép ellenállásra buzdításának szempontjából a háború egyik legfontosabb döntése volt, hogy Zelenszkij az orosz offenzíva kezdetén elutasította a kimenekítésére szóló amerikai ajánlatot, és Kijevben maradt.
    

Ez meglepte az ukránokat és a nyugati szövetségeseket is, akiknek nem voltak vérmes várakozásaik az ukrán politikai vezetőkkel szemben – írja a brit lap.
    

A Financial Times hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a 2018-ban földcsuszamlásszerű többséggel, 73 százalékos szavazataránnyal elnökké választott Zelenszkij első két és fél hivatali évének mérlege „a legjobb esetben is vegyes”. Jóllehet sikerült fontos reformtörvényeket elfogadtatnia, az oligarchák befolyása vagy a korrupció elleni fellépésben ugyanakkor csekély eredményeket ért el.
    

Zelenszkij megbízható, ám gyakran nem megfelelő felkészültségű munkatársak szűk körén keresztül gyakorolta az elnöki hatalmat; közülük sokan régi barátai közül kerültek ki, vagy még szórakoztatóipari karrierje során szegődtek mellé – áll a cikkben.
    

A lap szerint azonban az orosz támadás nyomán elenyésztek az ukrán elnök háborús vezetői képességeivel kapcsolatos kételyek. Julija Mendel, Zelenszkij volt sajtótitkára úgy fogalmazott a Financial Timesnak, hogy az államfő „a káosz embere, a háborúban pedig káosz van, így (Zelenszkij) most otthonosan érzi magát”.
    

A Financial Times szerint amikor majd elhallgatnak a fegyverek, Zelenszkij kemény kérdésekkel szembesül azzal kapcsolatban, hogy miért nem sikerült elégséges mértékben felkészíteni Ukrajnát a támadásra. A biztonsági szolgálatok nem létesítettek aknamezőket és nem robbantottak fel hidakat az orosz támadás északi és déli csapásirányaiban, így lehetővé vált, hogy az orosz erők gyorsan és könnyen nagy területeket foglalhassanak el.
    

Zelenszkij azonban a brit lapnak elmondta: Kijev soha nem kapott olyan hírszerzési értesüléseket, amelyek alapján felkészülhetett volna a küszöbönálló orosz támadásra.
    

„Senki nem mutatott nekünk olyan konkrét anyagokat, amelyekből kiderült volna, hogy (a támadás) ebből vagy abból az irányból várható” – mondta a Financial Timesnak az ukrán elnök.
    

Zelenszkij elmondta: a támadás előtt többször próbálta hívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy kifejtse neki, mekkora hiba, mekkora tragédia lenne a háború, de Putyin nem fogadta a telefonhívásokat.
    

„Elmebetegek ellen harcolunk” – fogalmazott az ukrán elnök az orosz vezetésre utalva.

MTI