StyleTöbb, mint Baranya. A hírek itt kezdődnek.

Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb állama közé kerülhet – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ülésén, az Országházban pénteken.

 A tárcavezető kiemelte: Magyarországnak jó esélye van arra, hogy még decemberben megkösse a kohéziós és a helyreállítási alap forrásainak folyósításához szükséges megállapodásokat. Mindez már csak azért is érdekes, és már-már túl optimista kijelentés, mert az EU idén már szinte biztosan nem fog tárgyalni a Magyarországnak járó pénzekről, emiatt 1650 milliárd forintot fog veszíteni hazánk, és minden magyar ember.

 Kifejtette: az uniós pénzeknek két része van, egyrészt a „hagyományos” kohéziós pénzek, és a tárgyalások jelenlegi állása azt mutatja, hogy az összes operatív program le van zárva, már csak a politikai jóváhagyás kell. Remélhetőleg még decemberben lesz megállapodás az Európai Bizottsággal erről – tette hozzá. Hogy Navracsics mire alapozta a kijelentését, azt nem tudni.

 Közölte: a források másik része az EU helyreállítási alapjához kötődik, ennek célja, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból kilábalást ösztönözze. Ebben van nem visszatérítendő támogatás és kedvező kamatozású hitel, utóbbi esetleges felvételéről a kormány később dönt – fejtette ki. Ezt az összeget az EU egyelőre a magyar kormány korrupciós botrányai miatt, nem hajlandó kifizetni, minderről hallgatott a miniszter.

Navracsics Tibor kitért arra, hogy a kohéziós pénzek felhasználásáról a tagállamok saját prioritásaik szerint dönthetnek, és a magyar kormány szinte teljes egészében megtartotta a korábbi operatív programstruktúrát.

 Elmondta: a nemzeti helyreállítási terv kötöttebb, az innen rendelkezésre álló források csaknem felét a zöld átmenetre kell költeni, azaz olyan projektekre, amelyek az energiaellátás diverzifikációját, az infrastruktúra korszerűsítést, valamint a megújuló energia felhasználásának elterjedését teszik lehetővé. Emellett a digitális átmenetet segítő projektekre kell jelentős összeget fordítani – mutatott rá a területfejlesztési miniszter. Azt már lapunk jegyzi meg, hogy a kormány a szélenergia felhasználását lehetetlenné tette, miközben a napelemes-szektort is kivéreztette az elmúlt hetekben, így zöld átmenetről lehetetlen beszélni.

Hangsúlyozta: az az alapvető fejlesztéspolitikai cél, hogy az uniós források felhasználása révén Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé tartozzon. Navracsics láthatóan mert nagyot álmodni, de egyelőre nehéz elképzelni, hogy az Európai Unió második-harmadik legszegényebb állama, miképpen fog az öt legélhetőbbé válni hét év múlva.

A barcsi rendőrök a lakosság segítségét kérik egy 15 éves fiatalkorú eltűnésének ügyében.

A Barcsi Rendőrkapitányság a 14020-157/26/2022. körözési számon folytat eljárást egy darányi lakos eltűnése miatt, aki 2022. december 2-án otthonából ismeretlen helyre távozott és azóta nem adott életjelet magáról. A lány felkutatásával kapcsolatban tett intézkedések ez idáig nem vezettek eredményre, ezért a lakosság segítségét kérjük.

Kulcsár Mónika 150 centiméter magas, átlagos testalkatú, hosszú, sötét hajú. Eltűnésekor fehér télikabátot, fekete felsőt, kék farmernadrágot, valamint piros sportcipőt viselt.

A Népszava információi szerint négy hete nem fizeti a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az egyedi gyártású gyógyászati segédeszközöket előállító 180-200 cégnek a betegeknek már átadott termékek után járó támogatást. Eddig mintegy 1,5-2 milliárd forintot tarthattak vissza.

A lapnak az egyik gyártói szövetség vezetője elmondta: az érintett vállalkozásoknak a NEAK-kal kötött szerződése szerint heti, kétheti vagy havi rendszerességgel számolnak el a biztosítóval. Eddig a számláikra jellemzően 8 napon belül utalta is a járandóságukat a biztosító. Ez az évtizedek óta működő rendszer bicsaklott meg november elején, mikor is elfogyott a pénz az egyedi gyógyászati segédeszközökre elkülönített költségvetési sorról. A szakember megjegyezte: az elmúlt hetekben jelentek meg sajtóhírek arról, hogy két egyedi eszközöket gyártó és forgalmazó cég fiktív vényekre számolt el jogtalanul 200 millió forint értékben termékeket a biztosítónak. A számlák ellenértékének visszatartása azonban az ügyben nem szereplő cégeket is sújtja. „Olyan, mintha most emiatt büntetnék a teljes ipart ” – mondta a szövetségi vezető.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára példátlannak nevezte a történteket, mint mondta, a korábbi években is előfordult már a keret túlköltése, mégsem tartotta vissza a biztosító a járandóságokat.

A Népszava megkeresésre a NEAK lényegében ugyanazt a választ adta, amelyet a cégek reklamáló leveleire: „A megnövekedett számú, és néhány esetben indokolatlan felírások miatt a 2022-ben ezen támogatási jogcímre rendelkezésre álló előirányzat elfogyott. Folyamatban van a helyzet megnyugtató rendezése, hogy biztosításra kerüljön az a forrás, amely fedezetül szolgál a jogosan elszámolt segédeszközök támogatásának kifizetésére.”

Nagy sebességgel közlekedő Skoda Fabia ütközött Seat Toledoval Újpest, Elem utcán a Bécsi utcánál, a Skoda az ütközést követően az Újpesti Erőmű épületének csapódott, vezetője nem volt bekötve és a helyszínen életét vesztette, utasa (a testvére) pedig súlyosan megsérült.

Romániában tíz százalékkal emelik januártól a közalkalmazottak, köztisztviselők, illetve a fegyveres testületek hivatásos állományának alapbérét, míg a nyugdíjpont értéke 12,5 százalékkal 1785 lejre (150 475 forint) emelkedik.

A jövő évre vonatkozó legfontosabb bér- és nyugdíjemelésekről, adóügyi változásokról és szociális intézkedésekről csütörtöki ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a bukaresti kormány.
A jogszabályt ismertető közlemény leszögezi: az állami alkalmazottak alapbéren kívüli juttatásai (a különböző jogcímen megítélt pótlékok) jövőre is a 2022. decemberi szinten maradnak. A túlórát pedig nem fizetik, kizárólag szabadnappal kompenzálják – a fegyveres testületek hivatásos állománya kivételével.

A közjogi méltóságok és tisztségviselők tiszteletdíja 2023-ban is az idei szinten marad.
A teljes munkaidővel alkalmazott munkavállalók bruttó béréből 200 lej adó- és járulékmentes lesz jövőre, az építőiparban a bruttó alapbér minimális szintjét a jelenlegi 3000-ről 4000 lejre emelik.
A havi 3000 lejnél alacsonyabb járandósággal rendelkező nyugdíjasok 2023-ban két egyelő részre osztott, januárban és októberben folyósítandó nyugdíjkiegészítést kapnak, 1500 lej alatti nyugdíj esetében 1000 lej, 1501 és 2000 lej közötti nyugdíj esetében 800 lej, 2001 és 3000 lej közötti nyugdíj esetében pedig 600 lej összértékben.
A közlekedési bírságoknál a büntetőpont értéke nem emelkedik, 2023-ban is 145 lej marad.