Kezdőlap Blog Oldal 1760

Az ukrán parlament új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről

Az ukrán parlament új törvényt fogadott el kedden a nemzeti kisebbségekről, hatályon kívül helyezve a korábbit – számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő tájékoztatása alapján.

A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényjavaslatot 324 képviselő támogatta. Az elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség. A törvény elfogadása az egyik feltétele annak, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.

Az előterjesztés rögzíti a „nemzeti kisebbségek (közösségek)” fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőinek jogait és azok érvényesítését szolgáló állami politika sajátosságait, valamint a központi végrehajtó szerv hatásköreit a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelme terén.

A törvény ötödik cikkelye garantálja Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat, tekintet nélkül arra, hogy milyen etnikai származásúak, nemzeti kisebbségekhez tartoznak, vagy sem – emelte ki az Interfax-Ukrajina.

A hírügynökség tájékoztatása szerint a törvény alapján a nemzeti kisebbséghez tartozó személyt megilleti az önazonossághoz, az egyesülési és békés gyülekezési szabadsághoz, a nézet-, a meggyőződés-, a gondolat-, a beszéd-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz való jog, valamint részt vehet a politikai, gazdasági és társadalmi életben. Joga van a nemzetiségi nyelvhasználatra, a közösség kulturális identitásának megőrzésére.

A magyar kormány és a kárpátaljai magyar kisebbség szervezetei – amelyek kifogásokat emeltek a 2018-ban elfogadott oktatási törvény nyelvi cikkelyével, valamint az ukrán, mint államnyelv működéséről szóló 2019-es jogszabállyal, közismertebb nevén a nyelvtörvénnyel szemben, mert a kisebbségek jogainak csorbítását látták bennük – évek óta sürgették Kijevet, hogy hozzon az ukrajnai kisebbségek védelmét szavatoló jogszabályt.

Idén ismét átadták a Pannon Filharmonikusok Lickl-díját

A világjárvány miatt egy év kihagyás után idén ismét három kategóriában adta át az együttes által alapított Lickl-díjat a pécsi Pannon Filharmonikusok zenekar (PFZ) vezetősége.

Mint arra az együttes keddi közleményében emlékeztettek, a zenekar egykori alapítójáról, Lickl Györgyről elnevezett elismerést 2016 óta évente adják át, és idén is három – művész, menedzsment tag és civil – kategóriában osztották ki.

A díj az egykori vezető szellemiségét hivatott életben tartani, és egyúttal elismerik vele az együttes művészeinek és menedzsmentjének, valamint a zenekarral tágabb körben együttműködőknek a társadalmi szerepvállalását.

Idén az együttes hagyományos év végi társulati ülésén vehette át az elismerést Deák Márta, a zenekar hegedűművésze, koncertmestere, aki a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a londoni Royal Academy of Music posztgraduális előadóművész-képzésén végezte tanulmányait, majd a Royal Philharmonic Orchestra muzsikusaként dolgozott, 2007 óta pedig a pécsi Pannon Filharmonikusok koncertmestere.

Menedzsment kategóriában a Pannon Filharmonikusok hangmérnöke, akusztikusa, stúdióvezetője, karnagya vehette át a Lickl-díjat. Dobos László koncert- és stúdió hangfelvételeket készít hivatásos és amatőr előadókkal, énekegyüttesekkel, kórusokkal, vonós-, fúvós- és szimfonikus zenekarokkal, hangszeres és énekes szólistákkal, kamaraegyüttesekkel. Az elmúlt 34 évben több mint 600 zenei kiadványt vett fel, adott ki, a stúdiója által Magyarországon megjelentetett és eladott komolyzenei CD-k száma meghaladja a félmillió példányt – írták a Pannon Filharmonikusok Fesztiválkórusának egyik alapítójáról, művészeti vezetőjéről.

Ebben az évben a zenekar mecénás támogatója, a Gondoldó Könyvelési Vállalkozás-szervezési és Tanácsadó Kft. tulajdonosa, Biró Zoltán és neje, Biróné Papp Ilona ügyvezető érdemelte ki a zenekar külső partnereinek járó Lickl-díjat.

A PFZ közleményében kitértek arra, hogy az év női és férfi muzsikusát is kiválasztják, a művészekre december végéig szavazhat a közönség online az együttes honlapján, illetve személyesen a január 2-i újévi díszhangversenyen.

Letöltendő börtön az ittas járművezetőknek? – Ellenvélemény

Vági Márton kollégám az elmúlt héten egy markáns cikkben fogalmazta meg arról a véleményét, hogy szerinte igenis letöltendő börtönbüntetést kellene adni az ittas járművezetőknek. A mellett, hogy értem a érvelésének a lényegét és elfogadom, hogy a probléma, amiről írt, nagyon is valós, úgy érzem, hogy ez azért túlságosan drasztikus megoldás lenne, ráadásul nem is biztos, hogy a kívánt célt elérné. Ezért úgy döntöttem, hogy magam is klaviatúrát ragadok és leírom, miért gondolom azt, hogy ez ebben a formában több kárt okozna, mint hasznot. Tudom, hogy árral szemben úszok és, hogy ilyenkor jön az az általános közvélekedés, hogy a „bűnözők oldalán állok”, de mégis azt kérem mindenkitől, hogy higgadtan olvassa végig az álláspontom, mielőtt kommentel.

Igazából maga a felvetés félig nyitott kapu, hiszen az ittas járművezetésért már most kapható végrehajtandó szabadságvesztés. Ahogy a Büntető Törvénykönyvünkben szerepel:

„Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Tehát már most adott a lehetőség, hogy egy ittas járművezetőt börtönbe zárjanak, más téma, hogy a bírói és ügyészi gyakorlat alapesetben – vagyis ha semmilyen baleset nem történik – nem szokta alkalmazni. Tegyük hozzá, ez nem egyedi jelenség. Azoknál a bűncselekményeknél, ahol a maximális büntetési tétel kettő vagy három év, általában nem alkalmaznak letöltendő szabadságvesztést, inkább valami más büntetést (kivéve, ha nagyon sok a súlyosító körülmény vagy az elkövető előélete megkívánja). Igazából akkor kell izgulnia az embernek, ha olyan cselekményt követ el, amire ötévi vagy annál súlyosabb büntetés is adható, olyankor ha nincsenek nagyon túlsúlyban az enyhítő körülmények, akkor már számítania kell az elkövetőnek arra, hogy élvezheti valamelyik büntetés-végrehajtási intézet szolgáltatásait.

A kérdés tehát inkább úgy tehető fel, hogy nem kellene-e vagy a tételkereteket vagy a bírói gyakorlatot szigorítani? Én azt gondolom, hogy ilyen mértékben semmiképpen sem. És erre több érvem is van.

Az egyik az aránytalanság. Azt gondolom, hogy ma nagyon sokan nem érzik annak a súlyát, hogy mit jelent két évet börtönben lenni. De próbáljuk meg kicsit átérezni! Virtuálisan gondoljunk kicsit bele abba, mi történt velünk az elmúlt két évben. Milyen új események értek minket, szakmai sikerek, új szerelmek, gyermekáldás, barátok szerzése, utazások, bármi amikor nagyon jól éreztük magunkat! Majd ezek után képzeljük el azt, hogy mindezek helyett kuksoltunk volna egy 6×6-os lukban néhány ember társaságában, aki nem túl barátságos, főleg, ha eljön az éjszaka…

Persze értem én, az ember nem ok nélkül kerül oda, de mégis önmagában egy olyan viselkedés, ami nem követelt emberi életet és nem okozott anyagi kárt szerintem nem indokol egy ennyire súlyos jogkövetkezményt. Nem beszélve arról, hogy magát az ittas járművezetést is van, amikor átgondolatlan, de méltányolható ok váltja ki (pl. valaki megtudja, hogy a felesége kórházba került és azonnal oda akar menni, pedig ivott már egy pohárral. Aztán meg küldjük ezért börtönbe?).

Ilyenkor jöhet az az érv, hogy igen, de ezzel megelőzhetünk egy súlyosabb bűncselekményt. Bizonyos esetekben lehet, de én azért szkeptikus vagyok. Az ittas járművezetés nagyon ritkán átgondolt cselekmény, önmagában az automatikus börtön kilátásba helyezése nem hiszem, hogy komoly visszatartó erővel bírnia, hiszen az elkövetés pillanatában sokszor már nincs olyan állapotban az ember, hogy racionálisan gondolkodna. Ráadásul aki első alkalommal (amikor lebukik) rögtön balesetet okoz, azoknál az intézkedés nem éri el a célját. Azoknál az embereknél, akik egyszer lebuktat, elvették a jogsijukat, majd másodszor balesetet okoznak, persze lehetne (illetve lehetett volna) eredménye, de még így is vannak kétségeim.

Azért ne feledkezzünk meg arról, hogy egy ilyen intézkedés középtávon több ezer új fogvatartottat eredményezne. 2021-ben 18.623 fogvatartott volt a magyar börtönökben, a Rendszerváltás óta ilyen magas szám még sosem volt. Most se nagyon tudunk velük mit kezdeni, nem tudom, mihez kezdenénk még pár ezerrel. Arról nem beszélve, hogy alapvetően nem bűnöző típusú embereket bezárni vérbeli bűnözők közé nagyon veszélyes, mert sajnos akárhogy nézzük, a bűnözés eltanulásának a legjobb melegágya még mindig a börtön.

Mindezzel nem azt mondom, hogy nem kell ezzel a problémával foglalkozni és nem lehetne valamivel szigorúbban értékelni ezt, sőt még azt is egy releváns érvnek tartom, hogy a járművezetéstől eltiltás mellett legyen másfajta szankció is. De én például egy közérdekű munkát az ilyen esetekre sokkal jobbnak gondolok, annak is megvan a maga prevenciós célja, és azért eléggé megérzi az ember (a szabadidejében mégiscsak dolgoznia kell), de mégis elkerülhetőek a börtönártalmak. De a letöltendő börtönt a következmények nélküli ittas járművezetésért én aránytalannak tartom.

Ez az én véleményem, facebookon várom a hozzászólásokat!

Még nem késő elültetni a Luca-búzát!

Ma van december 13., Luca napja, az év leghosszabb éjszakája. A névadó – Bálint Sándor, néprajzkutató tudós szerint – a szemfájósok védőszentje, de ezen kívül számtalan legendának és népi hagyománynak, szép szokásoknak is a főszereplője. Ezekre utal a név eredete is: a latin lux, vagyis fény szóból származik.

Luca napját számos szokás övezi, leggyakoribb az, hogy Luca napján egy agyagcserépbe, vagy tálkába búzaszemeket vetnek, és ha azok karácsonyig kikelnek, akkor jó termés lesz a földeken. De a pozitív következmény hiedelmenként változik. Van, ahol a leány férjhez menetelét tulajdonítják a búza kikeléséhez, máshol és az állatok egészségét tulajdonítják neki. Ugyanakkor alaposan gondozni kell, mert ha nem kel ki, akkor mindezektől búcsút mondhat az ültető személy. A lucabúzával a templomi oltárt is díszítik, karácsonykor égő gyertyát állítanak a búzatövek közé.

Egy középkorú férfit és egy fiatal lányt is keres a rendőrség

0

Két eltűnt személyt is keres a rendőrség.

A Szolnoki Rendőrkapitányság a 16010-157/961/2022.kör. számon eltűnés miatt keresi a 15 éves Bali Szilvia Vanessza tószegi lakost, aki 2022. december 12-én hajnalban otthonából ismeretlen helyre távozott, és azóta is ismeretlen helyen tartózkodik.

Bali Szilvia Vanessza kb. 160 centiméter magas, kerek arcú, barna szemű, hosszú szőkésbarna hajú. Eltűnésekor vajszínű szőrmés kapucnis kabátot, szürke melegítő alsót, narancs-fekete színű sportcipőt, fehér alapon mintás női táskát viselt.   

Kérjük, hogy aki a képen látható Bali Szilvia Vanesszát felismeri, vagy a tartózkodási helyéről információval rendelkezik, jelentkezzen személyesen a Szolnoki Rendőrkapitányságon, vagy hívja a 06-56-501-600 telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető 06-80-555-111 Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es díjmentes segélyhívó számon.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. Kerületi Rendőrkapitánysága 01140-157/606/2022. körözési számon eljárást folytat az ismeretlen helyen tartózkodó Balázs József ügyében.

Az 51 éves férfi 2022. december 11-én délután XIV. kerületi otthonából ismeretlen helyre távozott, azóta életjelet nem adott magáról. A rendőrök jelenleg is keresik.

Balázs József körülbelül 160 centiméter magas, vékony testalkatú, ősz hajú. Eltűnésekor szürke, steppelt dzsekit, bordó pulóvert, valamint nadrágot és fekete cipőt viselt.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. Kerületi Rendőrkapitánysága kéri, hogy aki az 51 éves férfi tartózkodási helyéről információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető, 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es díjmentes segélyhívó számon.

69 éves Magyar Zoltán, a magyar vándor névadója

0

Ma ünnepli 69. születésnapját Magyar Zoltán tornász, kétszeres olimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója!

Magyar Zoltán 1953. december 13-án, Budapesten látta meg a napvilágot. Már 12 éves korában a Ferencvárosi Torna Klub sportolója volt. 970-ben és 1971-ben IBV-t nyert lólengésben. 1972 és 1980 között 33 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Elsősorban lólengésben volt eredményes.

Pályafutása során két olimpiai aranyérmet nyert, 1976-ban Montrealban, valamint a kétes hírű 1980-as moszkvai olimpiát. Ez utóbbi esemény volt profi sportolói pályafutásának utolsó eseménye. E mellett 3 világ- és 3 Európa-bajnoki címet is szerzett, valamint 1980-ban csapatban is olimpiai bronzérmet szerzett. 1974-ben, 1978-ban és 1980-ban is az „Év Magyar Sportolója” címet nyerte el.

Ikonikus mozdulatsorozatával, a Magyar vándorral, mellyel a ló egyik oldaláról átjutott a másik oldalára, már 1972-ben próbálkozott, de akkor még nem volt elég önbizalma ahhoz, hogy az olimpiai aranyat megszerezze. Később azonban a sportág forradalmi újításának tartották. A svájciak edzője azt nyilatkozta: Magyar vándorkörzése új korszakot nyitott a lólengésben.

Szerkesztőségünk további sok örömökben gazdag évet kíván neki!

Szaloncukor otthon? Könnyebb, mint hinné!

Múlt héten kissé kritikus cikket írtam a szaloncukrok csomagolása kapcsán, és tettem egy ígéretet, hogy hozok valami alternatívát. A szaloncukor készítése ugyanis otthon is megvalósítható, ha az ember beletesz némi energiát. Lehet nem olyan látványos, mint az előrecsomagolt társai, de ezekben tudjuk mi van, és ízében is nagyon finomak. Ebben a cikkben 3 különböző alternatívát mutatok be, amiket nem olyan nehéz elkészíteni, ám az ízük kiváló. Végül néhány tanácsot írok arra, hogy miként tudunk külsőleg is a szaloncukorhoz hasonló állagot készíteni. A fotók sajnos csak illusztrációk, nem a végterméket ábrázolják, de higgyék el, az is szép 🙂

Karamellás:

A klasszikus karamella nem tipikus szaloncukor, de abban is nagyon népszerű, és bár odafigyelést nagyon igényel az elkészítése, különösebb konyhatechnikákat nem.

Összetevők:

  • 400 gramm barna cukor
  • 120 gramm vaj (sótlan)
  • 1 dl tej
  • 300 gramm sűrített tej (édes)

Az egyik legegyszerűbben elkészíthető édesség: csak össze kell önteni az összetevőket és egy magas falú serpenyőben a cukrot alacsony-közepes lángos karamellizáljuk. Közben gondosan és folyamatosan kell keverni, mert sajnos elég könnyen megéghet és akkor bukjuk az egészet. Miután sűrű, folyékony állaga lett (ha hideg vízben lehűtve jól tudjuk formázni, akkor már jó), akkor karamellt egy zsírpapírral befedett üvegedénybe vagy sütőedénybe tesszük, majd hűtőben kb. 1.5-2 órán keresztül hűteni hagyjuk (ez hűtő erősségétől függően lehet rövidebb vagy hosszabb).

Miután megvagyunk, az elkészült karamellt egyszerűen kocka formákra vágjuk. Ha nem szaloncukorként használjuk, akkor meg lehet díszíteni kis színes cukorkával, vagy akár egy kevéske sóval is, remekül kihozza a karamella ízét.

Hasonlót tudunk készíteni sima cukorból, tejszínből is vajból is, ezesetben érdemes először a cukrot folyékony állagúra karamellizálni, majd ahhoz folyamatosan adagolni a tejszínt, végül a vajat hozzáadni.

Narancszselés:

A zselés a legelterjedtebb szaloncukor, sokan szeretik, de sajnos a rosszabb minőségű termékekre ma már rá lehetne írni, hogy nyomokban gyümölcsöt tartalmazhat. A következő verzió viszont nem csak nyomokban fog tartalmazni:

Összetevők:

  • 3 dl facsart vagy 100%-os narancslé.
  • 6 zselatinlap
  • Cukor ízlés szerint

A gyümölcslét alacsony lángon felmelegítjük (ha rostos vagy facsart gyümölcslevet használunk, előtte mindenképpen szűrjük meg alaposan), közben a zselatint beáztatjuk, kinyomkodjuk (lehet zselatinporral is, akkor ez kimarad), majd hozzáadjuk a felmelegített gyümölcsléhez. Ezután tesszük hozzá a cukrot is (ha szükséges, magában a gyümölcslében ne legyen cukor). Ezután felforraljuk a zseléalapot, majd alacsonyabb lángon még picit főzzük.

Ami a tálalást illeti, itt is használhatjuk az előző megoldást, ugyanakkor nagyon nagy szolgálatot tehetnek nekünk a különböző gyümölcs- vagy állatformájú jégkockatartók is, azokba is betehetjük, sokkal hangulatosabb édességet lehet belőle előállítani. Ezután mehet a hűtőbe (legalább 3-4 órára, de jobb éjszakára, és akkor másnap lehet vele folytatni a munkát).

Természetesen másfajta gyümölcslevekkel is lehet próbálkozni, ugyanakkor érdemes kicsit kísérletezgetni ilyenkor, mert a zselatin mennyisége változhat (piros gyümölcsös gyümölcsleveknél általában érdemes kicsit többet használni).

Marcipános:

A marcipános szaloncukor is igazi kedvenc, a marcipán pedig az egyik legegyszerűbben elkészíthető édesség, így itt is lehet a házi megoldást alkalmazni.

Összetevők:

  • 30 dkg mandula
  • 25-40 dkg porcukor
  • Ízlés szerint egy kevés rum
  • 4-5 cl víz

A mandulát porrá őröljük (ha héjas mandulánk van, akkor lehántoljuk előtte), majd összekeverjük a porcukorral (itt érdemes kóstolgatni, a mandulák íze eltérhet egymástól, így sokszor csak ilyenkor lehet belőni az optimális cukormennyiséget), A keverékhez hozzáadjuk a rumot, ha használunk (szerintem érdemes, a nyers rum íz szinte egyáltalán nem kivehető, még gyerekeket sem nagyon fog zavarni), majd szépen addig adagoljuk a vizet hozzá, amíg az egyveleg masszává nem áll össze. Ezt egy szűk óráig hűlni hagyjuk, majd darabokra vágjuk és megformázzuk őket.

Itt is lehet kis extra ízesítést beletenni. Legegyszerűbb talán a kandírozott narancshéj, ami ad egy édeskés, de mégis kicsit fanyar ízt. De meg lehet próbálkozni másfajta gyümölcsökkel, aromával, vagy akár szeszes itallal is (pl. gyümölcs-likőr félék, pálinkát azért lehetőleg ne 🙂 ), de ilyenkor lehet az összetevőkön is finomhangolni kell majd, így ezeket csak akkor ajánlom, ha az alapok már megvannak.

Csokoládé bevonó:

Ennek az elkészítése sem bonyolult: csak el kell olvasztani egy (vagy több) étcsokoládét (célszerű 70%-os kakaótartalmút, az a legjobb minőségű, ami még erre igazán alkalmas). Mivel viszonylag könnyen megég, célszerű az olvasztást vízgőzzel végezni: a csokoládét keverőtálba tesszük, alá éppen gyöngyöző vizet teszünk és a vízgőz szépen teszi a dolgát.

Miután elkészült, nem célszerű azonnal elkezdeni a bevonást, mert a túl magas hőmérséklet megolvaszthatja az elkészült bonbonokat (főleg a zselésnél áll fenn ez a veszély). Célszerű megvárni, amíg langyon lesz. Utána már nincs más feladat, mint egyesével belemártogatni az édességeket a csokiba, lecsepegtetni és hűvösebb helyen pihentetni, míg meg nem szilárdul teljesen.

Hogyan csomagoljuk?

Leginkább azt mondom, hogy sehogy. Mivel a csomagolópapír felülete kb. 6-8-szor annyi, mint amekkora a bonbonoké, felesleges pazarlásnak tartom. Csomag nélkül is nagyon szépen, esztétikusan ki lehet ezeket tálalni, sőt akár a formákkal is lehet játszani: a karamellát kockákra vágjuk, a marcipánból golyócskákat készítünk (akár még a közepébe is tehető valami), a zselé meg a jégkockatartók miatt eleve egyedi formájú lesz. Nem kell ezt még külön papírba is tenni!

Aki ragaszkodik a csomagoláshoz, az zsírpapírba és/vagy csomagolópapír segítségével tudja elérni a kívánt hatást, esetleg a szélén masnikkal rögzítve.

Megbüntette Kövér az összes LMP-s képviselőt

Kövér László szerdán fél évre megvonta az LMP-frakció minden beléptetési jogát – közölte a párt. Az LMP ugyanis a múlt hétfőn beengedte a karzatra a Tanítanék Mozgalom aktivistáit, akik azután az ülésnek hátat fordítva, egyenpólóban jelezték, hogy nincs más céljuk, mint tisztes megélhetés mellett tanítani.

Az LMP szerint az eset ismételten arra világít rá, hogy a Fidesz az ország problémáit nem megoldani, hanem eltakarni akarja.

„Mindent megtesznek, amire lehetőségük van, hogy elhallgassák a pedagógusok kiábrándító helyzetét, és az ebből következő tiltakozásokat. A mi dolgunk, hogy ennek pont az ellenkezőjét csináljuk. Ezért hozhat bármilyen büntetést Kövér László, nem fogunk változtatni azon az álláspontunkon, hogy ha valaminek van helye a magyar parlament falai között, az az, hogy minden eszközzel felhívjuk a figyelmet és mindenkinek lehetővé tegyük, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon ma a pedagógusok súlyos jogfosztottságban, kivéreztetett egzisztenciális helyzetben kénytelenek tanítani egy korszerűtlen alaptanterv alapján.” – áll a párt közeléményében.

Halálra ítéltek egy iráni focistát

0

Iránban ősz eleje óta zajlanak kormányellenes tüntetések, miután a 22 éves Mahsza Aminit azért gyilkolták meg, mert nem tartotta be az ország öltözködési szabályait. A 26 éves védő Amir Reza Naszr Azadani egy ilyen esemény során nyilvánosan kiállt a női egyenjogúságért. Ezért Iránban a bíróság halálbüntetéssel sújtotta.

„A FIFPro döbbenettel és rosszulléttel értesült azokról a hírekről, amelyek szerint Amir Reza Naszr Azadani profi labdarúgót kivégzés fenyegeti Iránban, miután kampányolt a nők jogaiért és az alapvető szabadságjogokért hazájában. Szolidaritást vállalunk Amirral, és felszólítást teszünk a büntetésének azonnali visszavonására”.

Nem ő az egyetlen iráni labdarúgó, aki veszélybe kerülhet. A labdarúgó Vb-n az iráni válogatott első mérkőzésén a csapat tagjai demonstratív célból nem énekelték a himnuszt. Ha szigorúan betartják az iráni törvényeket, akár ez is börtönbünttést vonhat maga után.

A kormány nem hosszabbítja meg a hiteltörlesztési moratóriumot

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter nemrégiben számolt be arról, hogy az év végén lejáró hiteltörlesztési moratóriumot a továbbiakban nem fogják meghosszabbítani.

A döntést azzal indokolta, hogy a moratóriumban lévők száma jelentősen lecsökkent: augusztusra már csak a vállalati hitelek mindössze 1 százaléka, a lakossági hiteleknek pedig csak 3 százaléka vett részt a programban. A kormány szerint a 350 ezer családot és 60 ezer vállalkozást érintő kamatstop a továbbiakban is megfelelő védelmet nyújt.

Jogszabályban garantálják, hogy a moratórium kivezetése ellenére az ügyfelek által fizetendő havi törlesztőrészlet januártól ne emelkedhessen a moratóriumban felhalmozódó kamatok és díjak miatt. Ugyanakkor ez a tartozások futamidejének meghosszabbítását fogja eredményezni gyakorlatilag minden hitelnél.

Magát a moratóriumot még 2020 márciusában vezették be a Covid19 miatt történt korlátozásokra tekintettel. Azóta többször hosszabbították, bár tavaly már csak a kiemelten sérülékeny társadalmi csoportok, illetve a veszélyeztetett vállalkozások vehették igénybe. A moratórium megszűnése emiatt őket fogja érinteni.