Kezdőlap Blog Oldal 1755

Enyhülést hoz a délután

Szombat reggel még előfordulhat gyenge hózápor és gyenge havazás, de jelentős mennyiség nem várható. A hőmérséklet fagypont körül alakul. Az északi-északnyugati szelet erős, olykor viharos lehet, ami ront hőérzetünkön.

Délután felszakadozik a felhőzet, de sok napsütés nem várható. A hőmérséklet maximuma 2 és 4 fok között alakul. Az északnyugati szél mérséklődni fog.

Estére csökken a felhőzet, vele együtt a hőmérséklet is. – ígéri a Meteo Mecsek

Íme a kilencedik szankciós csomag részletei, melyet Orbán Viktor is megszavazott

0

Az európai uniós tagállamokat tömörítő Tanács pénteken elfogadta a kilencedik uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, válaszul az Ukrajna ellen indított háborúra, a megszorító intézkedések az orosz gazdaságot és a háborúért, annak támogatásáért felelősöket célozzák. Az intézkedést a magyar kormány így a Fidesz-KDNP is támogatta.

Az uniós tanács közleménye hangsúlyozta: a szankciók célja, hogy kemény csapást mérjenek az orosz gazdaságra és Moszkva képességére az agresszió folytatására. – írja az MTI

A tájékoztatás szerint az újabb szankciós csomag alapján megszorító intézkedések vonatkoznak közel kétszáz személyre és szervezetre, köztük az orosz védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, és politikai pártokra.

További három orosz bankot céloznak, köztük az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot az EU fel fogja venni azon orosz állami tulajdonú vagy ellenőrzésű szervezetek jegyzékébe, amelyekre teljes tranzakciós tilalom vonatkozik.

Az EU négy orosz műsorszolgáltató, az NTV Mir, a Rosszija 1, a REN TV és a Pervij Kanal esetében függeszti fel az európai műsorszórási engedélyt. A közlemény szerint a felsorolt médiaorgánumok az orosz vezetés állandó közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak, és összehangolt dezinformációs és háborús propagandatevékenyéget folytatnak, legitimálva ezzel Oroszország ukrajnai agresszióját.

Az intézkedés további exportellenőrzéseket és korlátozásokat vezet be, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Ezen túlmenően az EU kiterjeszti a légiközlekedésre és az űriparhoz kapcsolódó árukra és technológiákra vonatkozó exporttilalmat a repülőgép-hajtóművekre és alkatrészeikre is. Tilos lesz továbbá a drónok hajtóműveinek Oroszországba, illetve bármely olyan országba irányuló közvetlen kivitele, amely drónokat szállíthat Oroszországba. Az intézkedés emellett vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti, valamint megtiltja az orosz bányászati ágazatba történő új beruházásokat.

    Az elfogadott intézkedések egyike sem irányul a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, köztük a búza és a műtrágyák Oroszországgal folytatott kereskedelmére – tették hozzá.

Emberölés gyanúja miatt indult eljárás

0

A rendőrök bejelentés alapján mentek be egy bódvalenkei lakásba, ahol holtan találták a házigazdát.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság emberölés bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettessel szemben.

Állampolgári bejelentés alapján jelentek meg a járőrök 2022. december 16-án a délelőtti órákban egy bódvalenkei lakásnál, ahol holtan találták az ott lakó nőt.

Mivel a nő halálával összefüggésben idegenkezűség gyanúja merült fel, így a rendőrök azonnal megindították a nyomozást.

A helyszíni szemle és az adatgyűjtés jelenleg is folyamatban van.

Zsákszámra lőtték a védett kismadarakat

Több zsáknyi fagyott, fenyőrigó tetem került elő egy román, tréleres autó ellenőrzésekor, amikor egy Fejér megyei autópálya-szakaszon igazoltatták a sofőrt és utasát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  (NAV) munkatársai.  A két férfi Olaszországba tartott. 

Kilóra vették volna meg a több mint 600 lelőtt fenyőrigót Rómában attól a két román férfitól, akiket Fejér megyében ellenőriztek a NAV járőrei csütörtök este.  Amikor a három, védett kismadarakkal teli zsák előkerült, azt állította a sofőr, hogy a csomagok tartalmát és a feladót nem ismeri. A romániai Galați városából indultak az utasok a szállítmánnyal, amelyeket – elmondásuk szerint – pénteken adtak volna át. 

A sörétes puskával lelőtt madarakat a hatósági állatorvos lefoglalta. A fenyőrigók eszmei értéke meghaladja a 15 millió forintot. 

A NAV munkatársai értesítették a rendőrséget. 

Hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Sinisa Mihaljovic

Minden idők egyik legjobb szabadrúgás lövője volt, játékosként gyakorlatilag mindent megnyert, amit megnyerhetett, azonban a rák legyőzte az egykori kiváló labdarúgót, és edzőt.

Mihajlovic 1969-ben, Jugoszláviában született, Vukováron. Karrierjét a Borovo csapatánál kezdte, majd később a Vojvodina, és a szerb legendás klub a Crvena Zvezda játékosa lett. Innen Olaszországba került, és élete végéig kisebb-nagyobb megszakításokkal ott is maradt. Játszott a Roma, a Sampdoria, a Lazio és az Inter csapatában is, legnagyobb sikereit a Lazio gárdájánál érte el, ahol olasz bajnok, olasz kupagyőztes, olasz szuperkupa-győztes, KEK-győztes és európai szuperkupa-győztes lett. Karrierje legnagyobb mérkőzésén mesterhármast szerzett, még pedig úgy, hogy mindegyik gólját szabadrúgásból szerezte.

Karrierje során 63 alkalommal lépett pályára a Jugoszláv válogatottban.

Edzőként többek között a Bologna, a Fiorentina, a Milan, a Sampdoria, a Torino és a szerb válogatott kispadján is megfordult. Betegségére 2019-ben derült fény, hosszasan küzdött ellene, de szervezete végül feladta a harcot. Öt gyermeket hagyott hátra.

53 éves volt, emlékét örökké megőrizzük.

LMP: a kormány ne a multik, hanem a dolgozó emberek oldalára álljon

0

Kedden jelentette be Gulyás Gergely és Navracsics Tibor, hogy megszületett a megállapodás az Unió és hazánk között, hozzáférhetünk a Helyreállítási Alap forrásaihoz. Az LMP szerint ez alapvetően örömhír, habár alapvetően ennek az egyezségnek mégis a vesztesei vagyunk, hiszen mentességet kapunk a globális minimumadó alól. Az Európai Unió és hazánk közötti egyezségnek egyetlen igazi nyertese van: a globális nagytőke. Orbán az elmúlt tizenkét évben adóparadicsommá tette Magyarországot, azonban a mesterségesen gerjesztett, lefelé tartott adóversenynek egyetlen győztese van, a multinacionális nagytőke. – mondta el Süveg Anna, az LMP szóvivője.

Hozzátette, egy adóparadicsomba nem jó élni, hiszen itt legfeljebb a bankok, és egy vékony uralkodói réteg gazdag, a nép pedig szegény, nekik nem jut a profitból. A multik alacsony adójából nem jut pénz közszolgáltatások fejlesztésére, a pedagógusok béremelésére, vagy a tömegközlekedés fejlesztésére. Azt is látnunk kell, hogy ezek a vállalatok sokszor még a 9 százalékos társasági adót sem fizetik meg, a kormány által biztosított különböző kedvezmények miatt. A Csányi Sándor érdekkörébe tartozó Bonafarm 100 milliárdos nyereség után, mindössze 1 százalékot fizetett be az államkasszába.

Süveg azt is elmondta, hogy a multinacionális cégek a tőkét kiviszik hazánkból, miközben a környezetszennyezést itt hagyják, példaként említette a gödi Samsung-gyárat, vagy épp a Debrecenbe tervezett gigantikus akkumulátorgyárat, melynek környezetszennyező hatásait évtizedekig nyöghetjük majd. Az LMP szerint a jelenlegi szabályozással a nagyvállalatok nyernek, az emberek veszítenek, hiszen egy bérből és munkából élő ember a jövedelmének negyvenegy százaléka vándorol közvetlenül az államkasszába, miközben a reálbérek folyamatosan csökkennek, az infláció pedig nő. A zöldek a kormány neoliberális és szélsőségesen tőke-párti adópolitikája helyett az embert és a környezetet helyezik előtérbe. Az álláspontjuk szerint a globális minimumadó valóban csak minimum, ők ennél tovább mennének, ezért kezdeményezik a társasági adó újbóli kétkulcsossá tételét. Mindezt úgy módosítanák, hogy az 500 millió forint alatti nyereség szintet a mostani 9 százalékon tartanák, az efölötti nyereség esetén 25 százalékra növelnék. Ezzel nem csak a multik, hanem a NER-által támogatott cégek is nagyobb részt vállalhatnának a közterhek viseléséből. 

A finn oktatási rendszer csodája és titkai

0

Finnország az Európai Unió tagja, a Skandináv-félszigeten fekszik, fővárosa Helsinki, területe 338 145 km², a lakosságainak száma 5.4 millió fő. Államformája parlamentáris köztársaság, hivatalos nyelvei a finn és a svéd. Az egy főre jutó GDP 49621 dollár, amivel a világ 15. leggazdagabb állama. Ezúttal Finnország oktatási rendszerét szeretném bemutatni Önöknek.

Finnország oktatási rendszere világhírű. A finn diákok a PISA teszteken évek óta a legjobbak között vannak világszinten is. 2000-ben és 2003-ban a 35 ország részvételével lebonyolított nemzetközi felmérésben a finn 15 évesek messze a legjobb teljesítményt nyújtották. A felmérés a szövegértési, matematikai-logikai készségek és a természettudományi tudás szintjét mérte. A finn oktatásnak van néhány alapelve.

  • egyenlő esély a tanulásra, tekintet nélkül a lakóhelyre, nemre, gazdasági helyzetre vagy az anyanyelvre;
  • az oktatás megbízhatósága, ezzel együtt az iskola biztonsága;
  • az oktatás regionális elérhetősége (vagyis lehetőleg mindenki a lakóhelyéhez legközelebb eső iskolában tanuljon);
  • ingyenes oktatás (ideértve a tankönyvet, az étkeztetést, az utazást stb.);
  • támogató és rugalmas adminisztráció – központi irányítás, helyi alkalmazás;
  • minden szinten interaktív és kooperatív munka; a partneri viszony elve;
  • a tanulók egyénre szabott szellemi és anyagi támogatása;
  • fejlődésorientált értékelés a tesztelés, rangsorok kialakítása helyett;
  • magasan képzett, autonóm tanárok;
  • befogadás és nem kirekesztés.

Finnországban gyakorlatilag nincs szegregáció, fokozatosan eltörölték az elit iskolai rendszereket és a speciális tantervű intézetek is. Ez által a legjobb és a leggyengébb képességű gyerekek között jóval kisebbek a különbségek, mint például Magyarországon. Az oktatás és a vele járó költségek (utazás, étkezés) mindenki számára ingyenes az országban, így a szegényebb családokból származó diákok is nyugodtan járhatnak iskolába. Többek között ezért is van, hogy a finn diákok 93%-a érettségit szerez, és kétharmaduk pedig felsőoktatásban tanul tovább a középiskola után. A diákok rengeteget tanulnak csoportosan, jellemzően kis létszámú csoportokban segítik egymás munkáit, vagy éppen a természettudományos órákon kis csoportokban van lehetőségük kíséretezni. Jóval gyakorlatiasabb módja ez az oktatásnak, mint az itthoni példa. A gyengébb képességű tanuló pedig egyénre szabott szakértői segítséget kap, amivel a diákok 30%-a él is, kilencedik koráig. Így ők nem maradnak le a többiektől, és megkapják az esélyt, hogy tovább tanulhassanak. Egyébként bár a buktatás nem tilos ezekben az iskolákban, szinte egyáltalán nem élnek ezzel a lehetőséggel a tanárok. A finn diákok mindössze 2%-a ismétel osztályt, a magyar diákoknak ugyanez az arány több, mint a duplája: 5%!.

A rendszer alapja az úgynevezett komprehenzív iskolarendszer, ami összeolvasztja az általános iskolát és a középiskolát egy kilencéves alapiskolába, amiben minden diáknak tanulnia kell, függetlenül az anyagi, illetve családi háttérbeli problémáktól és különbözőségektől, az esélyegyenlőség fényében. Az osztályok létszáma 15 és 30 fő között mozog. Érdekesség, hogy az alapfokú oktatás első hat évében az egyetemen képzett „általános tanár” (class teacher) foglalkozik a gyerekekkel, a továbbiakban szaktanárok (subject teacher) tanítanak. Egyébként is: Finnországban rendkívül megbecsült szakmának számít a tanári pálya. Az egyetemeken nagyjából ötszörös a túljelentkezés, messze ez a legnépszerűbb szak az országban, ami nem is csoda: 2008-ban a kezdő tanárok fizetése 540 ezer forint volt, és a társadalom igen megbecsült tagjainak számítanak. Egyébként naponta maximum négy órát tölthetnek tantermekben, szóval egyáltalán nincsenek túlterhelve. Az OECD adatai szerint a finn pedagógusok átlagosan 600 órát tanítanak éves szinten, azaz napi négy, vagy kevesebb tanórájuk van.

Egy átlagos amerikai pedagógus ehhez képest 1080 órát tanít egy évben, ami napi átlagosan hat tanórát jelent. Amikor a finn tanároknak nincs órájuk, nem elvárt, hogy az iskolában legyenek. Így előfordulhat, hogy a tanároknak szabadok a délelőttjei, vagy délutánjai, éppen ezért a tanároknak bőven van idejük megtervezni az órájukat, vagy arra, hogy újszerű módszereket dolgozzanak ki. Egyébként főleg az általános iskolákra jellemző, hogy viszonylag kevés tanár van, egy-egy pedagógus akár 6-7 éven keresztül is tanítja ugyanazt az osztályt. Ez több szempontból is előnyös: egyrészt a diákok és a pedagógusok kölcsönösen megismerhetik egymást, a pedagógus figyelemmel követheti a diákok fejlődési pályáját. Emellett pedig szabad kezet kap a pedagógus, hogy a diákok számára legmegfelelőbb tempóban tudjanak haladni, ugyanis nem kell egy anyagrészt letudni, mire jönne egy következő év, egy következő tanárral. Mivel Finnországban elit szakmának számít a pedagógusi pálya, így a szülők is nyugodtak lehetnek: az a tanár, aki akár 6-7 éven át tanítani fogja gyermekét, egészen biztosan jól felkészült szakember.

A finn diákok 7 éves korukig nem járnak iskolába, utána pedig minden gyerek kötelezően részt vesz egy 9 éves komprehenzív alapfokú oktatásban, a továbbtanulás ezután opcionális. A diákok az alábbi lehetőségek közül választhatnak:

– Középiskola: A három éves középiskola elsősorban az érettségire és az egyetemi tanulmányokra készíti fel a diákokat. Jellemzően a finn tanulók 40%-a választja ezt az utat.

– Szakképzés: A diákok ebben a rendszerben is tehetnek (és tesznek is) érettségit, viszont mellé valamilyen szakmát is elsajátítanak. A szakképzést választó diákok nagy része is továbbtanul, jellemzően műszaki pályán. A szakképzés és szakmai gyakorlat fejleszti a munkaerő készségeit, kiszolgálja a munkaerőpiac igényeit és támogatja az élethosszig való tanulási modellt. Jelenleg 119 szakképzési program közül lehet választani. A tanulásnak ezt az irányát választja szinte mindenki, aki nem gimnáziumban tanul tovább.

Ahogy a tanárok, úgy a diákok sincsenek leterhelve. Jellemzően kilenc és tíz óra között kezdődik az oktatás, és délután kettő, háromnegyed három körül végeznek. Átlagosan 3-4 tanórájuk van egy nap, sok szünettel. Ez a rendszer teszi lehetővé, hogy a diákok és a tanárok is kipihenten készülhessenek az óráikra. A tanárok egyébként ilyenkor egy úgynevezett teacher roomban töltik a szabadidejüket, ami egy kanapékkal, kávéval, harapnivalókkal felszerelt szoba, ahol a pedagógusok tapasztalatot cserélhetnek, és nyugodtan felkészülhetnek a következő órájukra.

Finnországban kevesebb tesztelés van, mint például hazánkban. Egyrészt így a diákok sincsenek túl nagy stressznek kitéve, másrészt a tanárok is szabadabban haladhatnak az anyaggal. A folyamatos tesztelés hiányában a finn tanárok szabadabban vállalnak kockázatot, és alakítják át a tanrendet, úgy, hogy az minél izgalmasabb, inspirálóbb legyen. E mellett nagyobb szabadságuk van az átadni kívánt tartalom kialakításában, és több időt tudnak szánni a készségfejlesztésre. Nem is igazán sietnek egy-egy témakör miatt, alaposabban ismételnek, mint máshol. Így biztos, hogy egy diák sem fog lemaradni, a csoport hasonló tempóban tud haladni. Amíg egy amerikai diák hetente 220 percet tölt matematika órán, addig egy finn mindössze 156-ot. Továbbá jól mutatja, hogy mennyire nincsenek leterhelve a finn diákok, az az OECD adat, miszerint a világon a finn diákok kapják a legkevesebb házi feladatot. átlagosan kevesebb, mint napi fél órát töltenek vele és tipikusan nem járnak különórákra sem az iskola mellett. A finn tanárok megelégednek azzal, amit az órán megtanulnak a diákok, és nem éreznek nyomást, hogy több feladatot végeztessenek velük, mint ami szükséges az adott készség elsajátításához. Ez azt eredményezi, hogy Finnországban a 10-14 évesek kétharmada, a 15-19 évesek fele tagja valamilyen ifjúsági vagy sportegyesületnek. A finn diákok körében az iskolai stressz is minimális, mindössze 7 százalék mondta azt, hogy idegeskedik például a házi feladat miatt. Ugyanez Japánban 52 százalék.

Házi feladatok helyett a finn diákok gyakran dolgoznak feladatokon a tanórán, ami a tapasztalatok szerint azokat is leköti, akik a tananyag „előadása” alatt nem figyeltek a tanárra. A csoportos feladatokra is bőven jut idő, hiszen egy finn osztály általában csak 20 fős, szemben a magyar, vagy az amerikai nem ritkán 30-35 fős osztályokkal.

Mindehhez persze szükség van pénzre. Méghozzá nem kevés pénzre. Hiszen jobban belegondolva, rengetegbe kerül ez az egész. Persze a finnek áldoznak is rá. Amíg 1999-ben a GDP 5.9%-át költötték az oktatási rendszerre, addig 2012-ben már 7.2%-ot. Összehasonlításként: Magyarországon 2012-ben a GDP csupán 4%-a ment oktatásra, és ami még fájóbb: a finn gdp nagyjából duplája a magyarénak. Ez a 7.2% még a fejlett országokhoz képest is magas szám. Íme, néhány fejlett ország adata arról, hogy a GDP hány százalékát költik oktatásra:

Németország 4.9%

Izland 6.5%

Japán 3.8%

Hollandia 5.5%

Norvégia 7.4%

Svédország 7.7%

Dánia 7.9%

Svájc 5.1%

USA 4.8%

Egyesült Királyság 4.3%

Ebből a listából egyértelműen látszik, hogy a régió többi országa (Izland, Dánia, Norvégia, Svédország) is jóval többet költ oktatásra, mint más fejlett vagy fejlődő országok. Ennek magyarázata lehet, az úgynevezett „Skandináv modell”. A skandináv jóléti modell elvei lutheránus alapértékekre épülnek, amelyek alapján minden állampolgár jogosult az ellátásokra, függetlenül munkaügyi vagy családi állapotától. A rendszer univerzális, nem hagy ki senkit. Emellett individuális alapú: a feleség a jóléti rendszerben például férjéről függetlenül rendelkezik a jóléti rendszer jogaival, ahogy a férj is a feleségtől függetlenül.

A skandináv országokban az állam jóval nagyobb szerepet vállal a polgárok számára elérhető jóléti ellátások finanszírozásában és megszervezésében, mint más európai országokban. Ehhez az adórendszernek is alkalmazkodnia kellett: az adók széles bázisúak és magasak.

Ez alól Finnország sem kivétel: az adók meglehetősen magasak (nagyjából a teljes jövedelem 60%-a, de ez függ a bérviszonyoktól) ám az emberek felől igen magas a bizalom a kormány felé: viszonylag ritka az adócsalás, mert tudják, hogy a befolyt összeget hasznos dolgokra költik (infrastruktúra-fejlesztés), például haszontalan beruházások helyett…

Finnországban a felsőoktatási rendszer is kiemelkedő. A finn felsőoktatás két szektorban zajlik: az egyik a tudományegyetemeken, a másik pedig az alkalmazott tudományok főiskoláján. Tudományegyetemből 17, Főiskolából 27 van az országban. Úgy, hogy az ország lakossága mindössze 5.4 millió fő. Az alkalmazott tudományok főiskoláin folyó tanítás és képzés célja a magas szintű szakmai készségek elsajátítása, megismertetése és a munkaerőpiacon való helytállás biztosítása, a tudományegyetemeken tudományos kutatói munka és hagyományos akadémikus oktatás folyik. Viszont nagyon nehéz bekerülni a finn felsőoktatásba. 2011-ben tudományegyetemekre 60.000 diák jelentkezett, közülük csupán 17.000-et vettek fel. Főiskolai képzésre ugyanebben az évben 70.000 diák adta be a jelentkezését, közülük 22.100 diák nyert felvételit. Ez alapján kijelenthető, hogy Finnországban nem csak a tanári pályára van nagyjából tízszeres túljelentkezés, hanem más szakokon is. Éppen ezért Finnországban a munkáltatók biztosak lehetnek abban, hogy a diplomával rendelkező személyek kivétel nélkül magasan képzett, jó szakemberek. Érdekesség egyébként, hogy az országban nem csak az általános és középiskola, hanem a felsőoktatás is teljesen ingyenes mindenki számára.

Mindez nem volt mindig így. A második világháború után Finnország romokban hevert, és az oktatás is katasztrofális állapotban volt. Akkoriban a finn diákok maximum 6-7 évig tudtak iskolába járni, de ők is csak a nagyobb városokban, vidéken erre nem igazán volt mód. Ez az állapot 1959-ig állt fent, mikor egy új törvénnyel a finn kormány elérte, hogy létrejöjjenek a a kilencéves, települési komprehenzív iskolák, azaz a peruskoulu-k. Akkoriban még nagyon merev volt a finn oktatási rendszer, az egyetemekhez és a szakmákhoz vezető út teljesen elkülönült, nem volt átjárás a két út között. Sokan féltek az új oktatási rendszertől: attól tartottak, hogy a tehetséges diákok lemaradnak, ám 1963-ban a finn parlament mégis a bevezetés mellett döntött, és 1972-ben el is kezdték az új iskolák felállítását. Tehát a mai oktatási rendszer alapja a XX. század második felében épült ki. Éppen ezért meglehetésen modernek nevezhető, sok más európai országhoz képest nyoma sincs a „poroszos szigornak” és az ahhoz köthető nevelési módszereknek.

Ahogy a beadandómat kezdtem, úgy is fejezném be. Ahogy írtam a finn diákok évek óta remekül teljesítenek a PISA-teszten, aminek az eredményeit közölném.

Matematikában a Távol-Keleti országok a legerősebbek, hagyományosan. 2012-ben az első hét helyen, hét Távol-Keleti ország végzett (Sanghaj, Szingapúr, Hong-Kong, Tajvan, Dél-Korea, Kína, Japán) Finnország itt a 12. helyet szerezte meg, miközben Magyarország a 39. lett.

Természettudományokban a legjobb európai országként az ötödik lett (Sanghaj, Hong-Kong, Szingapúr és Japán mögött) ami elképesztően erős eredmény, Európában mindenkit maguk mögé tudtak utasítani, de több Ázsiai országot is legyőztek. Egyébként Magyarország ebben a 32. helyen végzett.

Szövegértésben szintén a legjobbak lett az európai országok között, a hatodik hellyel. Az első öt helyen ismét öt Távol-Keleti állam végzett (Sanghaj, Hong-Kong, Szingapúr, Japán, Dél-Korea) viszont Finnország olyan államokat előzött meg, mint Tajvan, Kanada, Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Németország, Ausztrália, és még sorolhatnám. Magyarország itt a 30. helyen végzett. A PISA teszten 2012-ben egyébként 65 állam vett részt.

Érdekesség, hogy 2012-ben először fordult elő, hogy a svédnyelvű finn iskolák ugyanolyan jól szerepeltek, mint a finn nyelvűek (ahogy említettem, az országnak két hivatalos nyelve van), illetve általánosságban a lányok értek el jobb eredményeket, mint a fiúk. Persze azt is muszáj megemlíteni, hogy ez a kiválónak tűnő 2012-es eredmény, nem annyira jó, mint várták. Ugyanis 2009-ben jóval jobban szerepeltek a finnek. Akkor matematikában a hatodik, természettudományokban a második, szövegértésben pedig a harmadik helyet szerezték meg. A visszaesésnek persze elsősorban az az oka, hogy a Távol-Keleti országok oktatási rendszere elképesztő ütemben fejlődik. Közvetlenül nem tartozik ide, de sajnos muszáj megemlítenem, azt, hogy Magyarország milyen ütemben csúszik egyre hátrébb a PISA teszteken: 2009-ben matematikában a 29, természettudományokban a 22, szövegértésben pedig a 26. helyet értük el. Rá három évre mindhárom kategóriában a 30. hely mögé kerültünk. A finnek is rontanak, de közel sem ilyen ütemben, mint mi. 2006-ban matematikában és szövegértésben másodikak, természettudományokban elsők voltak. 2003-ban és 2000-ben is az első ötben voltak még, mindenben.

Összességében a finn diákok az elmúlt években, ha nem is sokat, de rontottak a PISA-teszteken, ennek ellenére is az országban az emberek többsége elégedett az oktatási rendszerrel, és továbbra is nagy a bizalom a pedagógusok, és az iskolák irányába.

A Fidesz-KDNP a kilencedik brüsszeli szankciós csomagot is támogatja

0

Megegyeztek az Európai Unió kormányai a 9., Oroszországgal szembeni szankciós csomag tartalmáról – számol be a hírről a Reuters.

Az Európai Unió tagállamai megegyeztek a 9. szankciós csomag tartalmáról, melyet a Fidesz-KDNP is teljes egészében támogat. Erről a Twitteren számolt be az unió cseh elnöksége, hogy a tagállamok nagykövetei az uniós csúccsal párhuzamosan futó értekezletükön elvi egyezséget kötöttek az Oroszország elleni újabb, immáron kilencedik szankciós csomagról. A szankciós csomagot az Orbán-kormány is támogatja, nem emelt ellene kifogást.

Az EU egyúttal arról is döntött a Politico szerint, hogy fél évvel meghosszabbítják az eddigi büntetőintézkedéset.

Mint ismert a Fidesz-KDNP közel 10 milliárd forintból indított nemzeti konzultációt a „brüsszeli szankciókról”, mely láthatóan teljesen felesleges volt, hiszen a magyar kormány minden egyes szankciót megszavazott eddig, így a legújabb, kilencedik csomagot is.

Pécsi ünnepi parkolás: ingyen és okosan

0

–

Ingyenes lesz a parkolás mindkét pécsi díjzónában december 24-től január 2-ig, így a szűken vett belvárosban is. Arról, hogy itt mégse legyen tumultus, a frissen kiépített okosparkolási rendszer gondoskodik, amelynek éppen most zajlik a próbaüzeme.

Az év végi ünnepi időszakban nem kell fizetni Pécsett a parkolásért. Mindkét díjzónában december 24-től lesz ingyenes a parkolás. A kedvezménnyel egészen január 2. reggel 8 óráig élhetnek a pécsiek és az ide látogatók.

A belvárosban a karácsony előtti időszak rendszerint a megszokottnál is nagyobb zsúfoltsággal jár. Jó hír az autósoknak, hogy a legforgalmasabb belvárosi utcákban kiépült a pécsi okosparkolási rendszer, amelyet információs táblákkal is elláttunk – ezeknek éppen most zajlik a próbaüzeme.

A négy darab tábla a belvárosi szabad parkolóhelyek számáról ad valós idejű információt a közlekedőknek. Ezzel őket felesleges keresgéléstől, a város levegőjét pedig szükségtelen károsanyag-kibocsátástól kíméli meg.

A teljes rendszer kiépítése márciusban kezdődött meg, a belváros nem forgalomcsillapított övezeteiben három ütemben összesen 709 darab szenzort telepítettek. Ezek révén az autósok egy telefonos applikáció segítségével láthatják, hogy pontosan mely parkolóhelyek szabadok az érintett utcákban.

A fejlesztés legújabb üteme kiegészítő információt szolgáltat az autósoknak, hiszen az információs tábla csak a szabad parkolóhelyek számát mutatja, a pontos helyüket nem. A kijelzés két színben történik, ha nincs szabad parkolóhely, akkor piros nullával, ha van, akkor zöld számmal. A táblákat a Nagy Lajos király útja – Centrum parkoló csatlakozásnál, a Rákóczi út – Váradi Antal utcánál, a Hal tér – Rákóczi út kereszteződésnél, valamint a Felsőmalom utca – 6-os út kereszteződésében találják. 

Arra biztatunk minden kedves pécsit és idelátogatót, hogy telepítse telefonjára az okosparkolási rendszer applikációját (Androidos telefonra itt, IOS-era pedig itt), és teszteljük közösen a belváros új okosparkolási rendszerét.

– írja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.

Kerékpárt loptak Mohácson

0

A rendőrök lopás miatt indítottak eljárást egy 45 éves majsi férfi ellen.

A mohácsi rendőrök 2022. december 14-én este egy kerékpárral közlekedő 16 éves fiatalt igazoltattak Mohácson, a Vörösmarty utcában. Az egyenruhások az intézkedés során megállapították, hogy a fiú által használt kerékpár lopott.

A bűncselekménnyel összefügésben előállították a fiú nevelőapját, egy 45 éves majsi férfit, akit gyanúsítottként hallgattak ki a nyomozók. A férfi beismerte a lopást, és a rendőröknek azt is elmondta, hogy aznap kora délután kötötte el a lezáratlan kétkerekűt a mohácsi autóbusz-pályaudvar mellett lévő kerékpártárolóból, majd azt haza vitte, ezután pedig kölcsönadta élettársa fiának.

A rendőrök a biciklit lefoglalták, majd visszaadták azt a tulajdonosának. A gyanúsított ellen lopás vétség elkövetése miatt nyomoz a Mohácsi Rendőrkapitányság.