Kezdőlap Blog Oldal 1720

Ellenzéki pártok tiltakoznak az ellen, hogy politikusok is tagjai az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumainak

Négy ellenzéki párt, a DK, a Jobbik, a Momentum és az LMP is felemelte a szavát az ellen, hogy az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumaiban politikusok is részt vesznek. Az MSZP azt közölte, az Erasmus program felfüggesztése a magyar felsőoktatási szféra lemaradásához vezet.

 
A Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese hétfői online sajtótájékoztatóján azt mondta, pártjuk egy törvényjavaslattal tiltaná meg, hogy állami vezetők és hivatalban lévő képviselők kapjanak helyet az alapítványi irányítású egyetemek kuratóriumában.

Arató Gergely magyarázatként úgy fogalmazott: az Európai Bizottság már korábban is jelezte, nem elfogadható, hogy a kormány „politikusok által vezetett kuratóriumok kezébe adta” az állami egyetemeket.

Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese közleményében azt kéri, hogy ne az egyetemistákat és az oktatókat büntessék a kormány hibájából. A politikus egyúttal felszólította a kabinetet, azonnal kezdje meg az alapítványi fenntartású intézményekkel a tárgyalásokat, hogy azok, különösen a nagy tudományegyetemek, minél előbb visszakerüljenek állami fenntartásba.

A képviselő azt is kijelentette, hogy aktív fideszes minisztereknek és „a párthoz köthető személyeknek semmi keresnivalójuk a kuratóriumokban”. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti: arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ne zárják ki a magyar egyetemistákat az Erasmusból Orbánék korrupciója miatt.

Az EP-képviselő szerint ezer és egy módon lehetne szankcionálni a Fidesz-kormány korruptságát – a jogállamisági mechanizmus ennek például megfelelő eszköze -, a magyar diákok külföldi tanulásának akadályozása viszont nem tartozik a megfelelő eszközök közé, mert nem azoknak rossz, akik ellen irányul.

„Ezért Donáth Annával levelet írtunk a Bizottságnak, amiben azt kérjük, hogy a megfelelő eszközöket találják meg a jogállamisági követelmények és az intézményi függetlenség betartatására – anélkül, hogy a magyar egyetemisták legyenek ennek a vesztesei” – zárta Cseh.

Az LMP szintén közleményben kifogásolta, hogy az Orbán-kormány sok tízezer magyar diákot foszt meg attól a lehetőségtől, hogy részt vegyen az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban.

Mint írták, a Fidesz másokkal nem, csupán önmagával egyeztetett, amikor önmaga képére formálta a hazai egyetemi rendszert. Most ezért nem kaphatnak a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból sem.

Felidézik, hogy az LMP korábban okkal mondta azt, hogy az egyetemi rendszer megújítása össznemzeti ügy, mert a ma feladata a holnap boldogulását készíti elő. A fideszes politikusok vezette egyetemi alapítványok megújításának első lépéseként az LMP szigorú összeférhetetlenségi szabályok kialakítását kezdeményezi – közölték.

Az MSZP közleménye szerint előrelátható volt, hogy az egyetemek alapítványi kiszervezése súlyos hátrányokat okoz a felsőoktatási szférának, az intézményeknek és több tízezer hallgatónak, holott a magyar felsőoktatás nem mondhat le ezekről a forrásokról. Magyar hallgatók tízezrei esnek el nemzetközi kapcsolatépítéstől és új tudás megszerzésétől, amely összességében Magyarország további lemaradásához vezet – írták.

Az MSZP levélben fordul Csák János felsőoktatásért felelős miniszterhez, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, keressen megoldást arra, hogy Magyarország ne veszítse el az Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogram, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram nyújtotta lehetőségeket, forrásokat.

A kormány a felsőoktatást úgy központosítja, hogy vezető fideszes politikusokat állít a közalapítványi kuratóriumok élére, s miközben az egyetemek autonómiájának növelését a kormányzati beavatkozások megszüntetését kommunikálja, valójában közvetlen politikai irányítás alá helyezi azokat – áll Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke által jegyzett közleményben.

Az első csoporton múlik minden – Vélemény

0

Holnapután hivatalosan is megkezdődik a férfi kézilabda világbajnokság, ahol 32 csapatból a legjobb kijut az olimpiára, és a 2-7. hely olimpiai selejtezőre szerez létjogosultságot. Ez lesz a magyar válogatott célja is, ami nem tűnik könnyűnek, de talán nem is lehetetlennek. Nézzük meg, milyen esélyekkel indulhatunk neki a bajnokságnak!

A 32 csapatos rendszer révén olyan csapatok is nagyobb számmal kerültek a VB-re, akiknek a tudása nem ér fel az európai csapatokéval, ez pedig eléggé szétszórta a csoportok erősségét, mi pedig egy nagyon érdekes csoportba kerültünk. Egyrészről azon két csoport egyikéről beszélhetünk, ahol egyetlen olyan csapat sincs, aki az elmúlt 3 évben érmet tudott volna szerezni világ- vagy Európa-bajnokságon. Tehát igazán kiemelkedő csapat nincs közöttük. A másik oldalon viszont egy olyan csapat sincs, aki igazán félvállról vehető. Ez a dél-koreai csapat ugyan már messze van attól, amelyik a 2000-es évek elején többször olimpiai negyeddöntőt játszott, de az ázsiaiak kellemetlen stílusú kézilabdát játszanak, nem lesz könnyű őket sem legyőzni.

A másik két csapatot pedig elég jól ismerjük, hiszen tavaly az EB-n is játszottunk velük, ráadásul mindkettővel egy nagyon szoros meccset, ahol Izland ellen végül nem sikerült a győzelem, Portugália ellen pedig szoros meccsen igen. Igaz, hogy ezeken a meccseket mind a magyar, mind a portugál csapatból Covid miatt több hiányzó is volt (ráadásul a portugálok a kapusukat is elvesztették nem sokkal az EB előtt), így azért messzemenő következtetést nehéz levonni abból a meccsből. Érdekesség, hogy mindkét csapat ellen találkoztunk a 2020-as EB-n is, akkor Izlandot hatalmas mérkőzésen sikerült megverni, Portugália ellen viszont vereséget szenvedtünk, ami egy olimpiai selejtezős helybe került nekünk. Szóval mindkét oldalon vannak szép és kevésbé szép emlékek.

Mégis azt gondolom, hogy ez a két meccs dönt el mindent! Ugyanis ha továbbjutunk – azért a realitás talaja az, hogy a 3 európai csapat lép tovább ebből a csoportból – akkor a „C” csoportból Svédország, és nagy valószínűséggel Brazília megy tovább, plusz az Uruguay-Zöldfoki köztársaság duóból még egy csapat. A sors iróniája egyébként, hogy ezek az Európán kívüli csapatok sem ismeretlenek számunkra, hiszen mindhárommal találkoztunk 2 éve a világbajnokságon, ahol 5. helyezést értünk el, és mindhármat le is győztük.

Ellentétben a mi csoportunkkal ez a csoport egyáltalán nem kiegyensúlyozott. Akár Izlandot, akár Portugáliát, akár Magyarországot veszem alapul, Uruguay és a Zöldfoki szigetek kötelező győzelem, de Brazília is a realitás talaján nézve egyértelmű kellene, hogy legyen. Az Európa bajnok svédek ellen azonban egyik csapat sem tekinthető esélyesnek. Így ha érvényesül a papírforma, akkor mindhárom csapat 4 pontot fog szerezni a 2. csoportkör mérkőzésein és a 3 csapat egymás elleni eredménye határozza majd meg, hogy ki lesz a svédek mellett a másik továbbjutó.

Ugyanakkor tegyük hozzá, hogy azért a svéd csapat sem tartozik a verhetetlen kategóriába, így annak is lehet esélye, hogy velük alakul ki egy minitabella, ha valaki ellen botlanak. De azért a Portugália, Izland és Svédország elleni 3 meccsből kettőt nyerni kellene a TOP 8-hoz.

Onnantól pedig szerintem már nem lesz gond az olimpiai selejtezővel. Bár hivatalosan csak a 7. hely biztos selejtezős pozíció, de ha az olimpiai címvédő franciák az első 7-ben lesznek – ami elég valószínű a csoportjaik alapján – akkor már a 8. hely is olimpiai kvalifikációt ér. Sőt, ha az EB úgy alakul, hogy a győztese a mostani Vb 2-7. csapata között lesz, akkor a 9. hely is elég lehet, így még ha nem is sikerül a 2 győzelem, akkor is fontos minden meccsen a gólkülönbség és a megszerzett pontok.

Számolgatásból ennyi elég, innentől szurkolni kell!

Elhunyt Mészáros Ferenc, a magyar válogatott korábbi kapusa

0

Életének 73. évében elhunyt Mészáros Ferenc, a magyar válogatott korábbi kapusa.

Mészáros Ferenc 1950-ben Soroksáron született, a VM Egyetértésben kezdett el futballozni. A mindenki által Bubunak becézett kapus tizennyolc évesen került a Vasashoz anyaegyesületéből. Az angyalföldi klubban a következő évtizedben Tamás Gyulával vetélkedett a kezdőcsapatba kerülésért. A hetvenes évek elejétől már Mészáros védett többet – kivéve, ha fegyelmi okokból mellőzték.

Extraképességű, a legelképesztőbb bravúrokra képes, virtuóz kapus volt. Pályafutása fénykora a nyolcvanas évek elejére esett, egyik legjobb meccse a bukaresti vb-selejtező volt. „Mészáros maga volt a megtestesült nyugalom. Az első félidőben nem volt túlságosan sok dolga, de ekkor is védett egy Iordanescu-lövést és kifutások után szinte a felhők közé emelkedve húzta le a labdát. Szünet után pedig bravúros védései is voltak, csupán egy kifutása nem sikerült. Sokat tett a pontszerzésért” – írta róla a meccs másnapján a Népsport.

Mészáros azon mindössze négy magyar kapus egyike (Szabó Antal, Grosics Gyula és Ilku István társaságában), akik legalább két labdarúgó-világbajnokságon is védtek. Sikerekben gazdag pályafutása során magyar bajnok (1977), MNK-győztes (1973, 1981), portugál bajnok (1982), Portugál Kupa-győztes (1982), U23-as Európa-bajnok (1974) lett. 1984-től még két idényt a magyar bajnokságban, a Rába ETO színeiben szerepelt, végül a pályafutását a portugál Setubalban fejezte be.

Mészáros Ferenc harminckilencedik évében járva is védett még a válogatottban, nála idősebb korában csak Király Gábor őrizte a nemzeti tizenegy hálóját.

A Vasas és a magyar válogatott legendás kapusa 72 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után 2023. január 9-én hunyt el.

Mészáros Ferencet a Magyar Labdarúgó Szövetség a saját halottjának tekinti.

Forrás: mlsz.hu

Hitelszerződéseket kötött a Vodafone megvásárlásához a 4iG leányvállalata

A 4iG Nyrt. minősített többségi tulajdonában lévő Antenna Hungária Zrt. hitelszerződéseket kötött az MFB Magyar Fejlesztési Bankkal és más hitelintézetekkel a Vodafone Magyarország Zrt. 51 százalékos tulajdonrésze megszerzésének finanszírozása érdekében – tette közzé a 4iG a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján hétfőn.

Az infokommunikációs vállalat jelezte, hogy az MFB-vel kötött hitelszerződés kapcsán január 8-án jelent meg a kormány döntése a Magyar Közlönyben. Eszerint a legfeljebb 425 millió eurós hitel esetén a tőkekövetelés 80 százalékáig a magyar államot visszavonhatatlan készfizető kezesség terheli.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn közölte, hogy a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., a 4iG Nyrt. leányvállalatként működő Antenna Hungária Zrt., valamint a Vodafone Europe BV aláírták a megállapodást a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. megvásárlásáról. A közlemény szerint a 660 milliárd forint értékű tranzakcióval az Antenna Hungária 51 százalékos, míg a magyar állam képviseletében eljáró Corvinus Zrt. 49 százalékos közvetett tulajdont szerez a Vodafone Europe BV-től a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban. Ez a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb vállalati felvásárlása. A Vodafone Magyarország átvilágítása lezajlott, a pénzügyi zárásra várhatóan 2023. január 31-én kerül sor – jelezték.

Felborult egy kamion Siófok közelében

Felborult egy személyautókat szállító kamion a 7-es főúton Siófok közelében hétfőn – közölte a Somogy Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján.

A baleset a főút 105-ös kilométerénél történt, az érintett szakaszt teljes szélességében lezárták. A műszaki mentést a siófoki hivatásos tűzoltók végzik – tették hozzá.

Óvári Timót, az igazgatóság helyettes szóvivője az MTI érdeklődésére beszámolt arról, hogy a kamion hét autót szállított, közülük kettő leesett.

Orbán Zoltán, a Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivője azt mondta, hogy a felborult szállítójármű vezetője könnyebb sérülést szenvedett, a mentők kórházba vitték, a forgalmat a mentés idejére az M7-es autópályára terelik.

A kamion szállítmánya új, prémium márkájú személyautókból állt.

A borítókép illusztráció. Forrás: index.hu

Negyven bérlakás energetikai felújítására nyert forrást Pécs

0

Negyven önkormányzati bérlakás energetikai korszerűsítése valósul meg Pécsen egy több mint 575 ezer eurós európai uniós pályázatnak köszönhetően – tájékoztatta a baranyai megyeszékhely helyhatósága hétfőn az MTI-t.

Közleményükben azt írták, hogy „az energiapozitív otthonok építésére és felújítására irányuló korai tervezési intézkedéseken alapuló adaptálható technológiai megoldások” (LEGOFIT) elnevezésű, teljes egészében európai uniós finanszírozású pályázat révén a Nagy Ferenc tér 9-10 alatt található, 1985-ben épült, ötszintes, százlakásos panel-lakóépület kisebb része (40%-os) újulhat meg.

A beruházás során negyven, összesen 2400 négyzetméternyi önkormányzati szociális bérlakás hőszigetelése valósul meg, ennek részeként a kitűzött célok az alábbiak:

  • utólagos külső hőszigetelés;
  • nyílászárók cseréje korszerű nyílászárókra, redőnyök (árnyékoló) beépítése;
  • a lapostető hőszigetelése;
  • a lapostető új vízszigetelése;
  • radiátorok cseréje és termosztatikus szelepek beépítése;
  • a gépészeti rendszer felújítása az egyedi szabályozáshoz;
  • napelemek telepítése;
  • szenzoros monitoring.

A közlés szerint a januárban induló beruházás eredményeként a felújított és a hagyományos épületrészek közötti energetikai különbség miatt a fenntartási időszak során pontosan lehet majd vizsgálni a tényleges elért energiamegtakarítást.

A kommünikében kitértek arra, hogy a pályázatot egy csaknem húsz tagot számláló nemzetközi konzorcium tagjaként nyerte el az önkormányzat. Összesen hatmillió euró áll rendelkezésére hasonló beruházásokra többek között Törökországban, Svédországban, Belgiumban, Spanyolországban, Szerbiában, Olaszországan, Írországban és Magyarországon.

Három éven belül a mostani a pécsi önkormányzat negyedik olyan pályázati sikere, amelynek eredményeként közvetlen európai uniós támogatás érkezik a megyeszékhelyre – olvasható a közleményben.

Rákay Philip szerint amerikai trollok pontozták le az Aranybullát

Az Aranybulla c. sorozat meglehetősen ambivalens megítélésű lett az országban. Míg a kormányközeli médiumok és a közmédia szerint egy fantasztikus mű született, addig a kormányhoz nem kapcsolódó oldalak és portálok erős kritikával illetik a sorozatot. A sorozat IMDB értékelése szintén nem a legjobb: mindösszesen 1.2 ponton áll, amivel a legrosszabb magyar filmek és sorozatok listáján is dobogós helyet érne el.

Rákay Philip a Hír Tv politikai hobbista oldalán azonban elmagyarázta ennek az okát: az ellenzéki erők szervezett akciója miatt történt ez.

„Mi nem szerveztünk erre kommentelőket, ők meg szerveztek rá nemtom hány embert, aki egyes pontot adott rá, köztük 80–100 Amerikából jött trollt.” – mondja a rendező.

Philip a beszélgetés során „Hungarofób tagozat tombolása”-ként titulálta ezt az egész jelenséget és megjegyezte, hogy lehet, hogy annak idején nem csak nevet, hanem nemet is kellett volna változtatnia, és akkor most sikeresebb lenne. Ezenkívül panaszosan azt is megjegyezte, hogy bármihez nyúl, az biztos a politikai térbe kerül (ezt már az erősen kormánypárti beszélgetőpartner, Jeszenszky Zsolt sem bírta ki megjegyzés nélkül).

A rendező ezenkívül figyelmeztette az összes portált, hogyha bárki azt találja majd írni, hogy a sorozat sikkasztási célból készült, be fogja perelni. Szóval mi ilyet nem fogunk írni (hogy mit gondolunk, az már más kérdés…).

Philip megjegyzése egyébként azért is érdekes, mert a cikk megírásakor összesen 85 amerikai értékelés volt az imdb-n, azt feltételezni, hogy ezek mindegyike szervezett troll volt, finoman szólva is megmosolyogtató,

Utcára kerülhet Csollány Szilveszter családja

0

Nehéz anyagi helyzetbe került Csollány Szilveszter özvegye, Csollány Judit. Bár hitelre felvett házuk törlesztőrészleteit az olimpiai bajnok haláláig rendesen fizették, az elmúlt évben azonban az infláció és a gazdasági válság révén a két árván maradt gyermek nevelése olyan kiadásokkal járt, hogy nem tudják tovább fizetni a részleteket. Ezért segítséget kértek.

Csollány Judit a Magyar Tornaszövetségnek és Orbán Viktor miniszterelnöknek is írt. Hogy utóbbi válaszolt-e neki, arról nincs tudomásunk, a Szövetség elnöke, Magyar Zoltán, azonban akként nyilatkozott, hogy sajnos ők sincsenek olyan helyzetbe, hogy segíteni tudjanak.

„December közepén kaptunk levelet Judittól, amelyben arra kért minket, segítsünk nekik, hogy ne kerüljenek utcára a gyerekekkel – mondta Magyar Zoltán, a tornaszövetség elnöke. – Azt írta, már nem tudják fizetni a banki kölcsönt, amit évekkel ezelőtt vettek fel a soproni házukra. A pontos részleteket mi sem ismerjük, annyit tudunk, hogy amíg szegény Szilas élt, addig rendesen utalták a részleteket, s még a halála után is. Ám két árvát felnevelni a mai nehéz világban, egy komoly lakáshitel mellett, elképesztően nehéz. Átérezzük az özvegy gondját, de sajnos mi sem dúskálunk az anyagiakban. Tavaly éppen hogy sikerült átcsúszni a léc alatt, s nullára kijönnünk, a szponzorok nem tolonganak nálunk.”

Ha így folytatódik fennáll annak a veszélye, hogy a családi ház árverezésre kerül.

Borítókép forrása: Sportal.hu

Legalább egy fesztiválnapon legyen több éjszakai busz! – vélemény

Emlékszem még első egyetemi éveimre, ahol ki kellett alaposan számolni, hogy egy egyetemi partiról mikor indulok haza Kertvárosba. Két éjszakai busz volt, fél egykor és kettőkor, vagy fél 11 magasságában az utolsó nappalis buszok. Sok lehetőség nem volt, választhattam, hogy felszállok az aktuális buszra vagy 1.5-2 órát még ott maradok, ahol vagyok.  Aztán 10-11 évvel ezelőtt drasztikusan megnőtt az éjszakai buszok száma, szinte nem volt olyan óra, amikor legalább két busz közül ne választhattam volna.

Ez nyilván nagyon kényelmes volt, ám gazdaságilag abszolute nem megérő a városnak. Ezeken a buszokon jellemzően 1-2 ember utazott, miközben a busz fogyasztotta az üzemanyagot, a sofőr éjszakai műszakban volt, a kiadások tehát hatalmasak voltak vele kapcsolatban. Ezért aztán – bár érthető okokból sokaknak ez nem tetszett – közel egy évvel ezelőtt a város erősen visszavett az éjszakai buszokból, ami egy indokolt döntést volt.

Van azonban az új (azóta néha változott, de az éjszakai buszokat kevésbé érintő) menetrenddel meg az azóta eltelt idővel kapcsolatban néhány gondolat, ami kikívánkozik belőlem, mert bár a változások okait értem, ennek vannak olyan tartalmi elemei, amik nem igazán tiszták nekem. Ezeket próbálom meg összeszedni. Ezúttal a belváros-Kertváros viszonylatot vizsgálom, de azért feltételezem, hogy más vonalakon sem nagyon más a helyzet (sőt, azt gondolom, hogy mondjuk Patacs vagy Hird felé még rosszabb).

Jelenleg az utolsó nappali buszok 22.45 környékén érnek az Árkádhoz. Ezután még 5 éjszakai busz indul Kertváros felé: 23 órakor, 23 óra 25 perckor, 23 óra 45 perckor, 0 óra 15 perckor, és 3 óra 55 perckor. Na, ez már önmagában izgalmas. Gyakorlatilag van egy olyan 3 óra 40 perces időszak, amikor egyetlen busz nem sok annyi nem jár. Mindezt úgy, hogy az utolsó busz igazából annyira nem indokolt: 4 óra 10 perckor indul már egy 73-as, szintén Kertvárosba, és azért nincs nagy különbség a két járat menetirányában.

Tehát jelenleg inkább látom az éjszakai buszokban a nappali időszak „meghosszabbítását”, mint hogy valóban éjszakai buszként funkcionálnának. Ezt főleg azért nem értem, mert – bár most vizsgaidőszak van – de a szorgalmi időszakban a jogász keddeken, közgáz szerdákon nem hiszem, hogy ne lennének olyanok, akik szívesen hazamennének, ha erre lenne lehetőség. Értem én, hogy félóránként nem indokolt buszokat indítani, de azért szerintem a közszolgáltatáshoz hozzátartozna, hogy legalább 1-1.5 óránként biztosítsanak egy buszjáratot, különösen most, amikor mindenhonnan azt halljuk, hogy tegyük le az autót és preferáljuk a közösségi közlekedést! És ezzel az 5 járattal ez még nem is lenne megoldhatatlan, hiszen egy bő 5 órás intervallumról beszélünk.

A másik, amit végképp nem értek, hogy hétvégenként miért nem lehet picit bővíteni. Volt időszak, amikor sokszor használtam éjszakai buszokat, és bizony volt olyan, hogy hétköznaponként rajtam kívül 1-2 ember lézengett a buszon. És elismerem, hogy erre nem kell éjszakai busz. Hétvégén viszont sosem volt ilyen, mindig rajtam kívül legalább 15-20 ember ott volt azon a buszon (egyszer konkrétan 5 embert még éjszakai ellenőrök is megbüntettek, mert nem tudták, hogy a nappali jegy éjszakai járatra nem jó). Azért ennyi ember igényére szerintem illő reagálni.

Ez a gondolat a hétvégén ismét eszembe jutott, főleg a Made in Pécs kapcsán. Annak idején a Fényfesztivál kapcsán is kritikával illettem az éjszakai buszok mennyiségét és nagyságát, és most is ezt kell tennem. A 8 Fesztivál helyszínből 4-ben 0.10-kor lett vége az utolsó koncertnek, éppen az utolsó busz indulásakor. Nyilván az Árkádhoz azért eltelik kb. 5 perc, mire odaér, de amíg egy Estből vagy Amperből talán oda lehet érni, addig egy Nappalinál vagy Made in Pécsnél már neccesebb, a Szabadkikötőből vagy a Sárkánybarlangból meg egyenesen képtelenség. És még az éjjeli órákban is azt láttam, hogy minden koncerten legalább százas nagyságrendű ember jelen volt. Nem hiszem, hogy közülük ne lett volna 5-80, aki mondjuk örült volna egy későbbi busznak. Értem én, hogy kevés az ember, kevés a busz, de Szilveszterkor is sikerült megoldani, ez meg szintén egy egyszeri esemény. Nem akarom elhinni, hogy egy ilyen volumenű, évente egyszer megtartásra kerülő esemény nem indokolhatna néhány extra járatot.

Ha van véleményed, írd meg a Facebookon kommentbe. Ha más városrészben élsz, írd meg, milyen ott az éjszakai buszközlekedés.

LMP: a pedagógusbéreket kellene emelni a Vodafone felvásárlása helyett

Csárdi Antal frakcióvezető-helyettes a hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: a tanárok jövedelmének 25 százalékos növelés 170 milliárd forintba kerülne. Ezzel szemben az idei költségvetésben erre a célra mindössze 68 milliárd forint szerepel, míg az telekommunikációs társaság 49 százalékának állami tulajdonba kerülése 323 milliárdos kiadást jelent a büdzsének.

Ha az állam nem venné meg a Vodafone-t, a pedagógusok bérének emelése mellett az épületek szigetelésének támogatására is fordíthatna 170 milliárd forintot – hangsúlyozta Csárdi Antal.

A képviselő azt is kifogásolta, hogy a cég megvételét – bár 51 százalékban a 41G-hez kerül -, teljes egészében adófizetői pénzből finanszírozza a magyar állam, hiszen „forintmilliárdokat pumpált” a Magyar Fejlesztési Bankba és a 4iG-be és hitelgaranciát nyújt a többségi tulajdonossá váló cégnek.

„Egy az egyben adóforintokból lesz megvásárolva a Vodafone Hungária Zrt. úgy, hogy egyébként nem tudjuk, mi lesz a jövőbeni sorsa ennek az együttes felvásárlásnak” – fogalmazott meg egy újabb aggályt.

Szerinte kérdés, hogy mikor és milyen áron kerül az állami rész a 4iG-hez, és a befektetés megtérülése is kétséges. Az elmúlt években ugyanis a társaság veszteséges volt, és az anyavállalat kutatás-fejlesztési támogatása nélkül nem is marad versenyképes – mondta.