Kezdőlap Blog Oldal 1665

4400 járművet ellenőriztek egy nap alatt a rendőrök Pécs és Szigetvár között

A Pécs és Szigetvár közötti útszakaszon ellenőrizték a gyorshajtást a rendőrök, emellett több más jellegű szabályszegés is felmerült – írja honlapján a rendőrség.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság összehangolt sebességmérést tartott 2023. február 7-én a Pécs és Szigetvár közötti útszakaszon. Összesen 4399 járművet ellenőriztek, amelynek során nem csak sebességtúllépéssel találkoztak, más közlekedési jogsértések is nagy számban fordultak elő.

Sebességtúllépés miatt 31 esetben, összesen 840 ezer forint értékben szabtak ki bírságot, egy esetben szabálysértési feljelentést tettek, hét esetben pedig az objektív felelősség elve alapján került sor a bírság kiszabására.

A rendőrök drónt is bevetettek, amely segítségével más közlekedési jogsértéseket is kiszűrtek. Több esetben intézkedniük kellett a jármű nem megfelelő műszaki állapota, biztonsági öv használatának elmulasztása, záróvonal figyelmen kívül hagyása, illetve a kötelező haladási irányra vonatkozó utasítás megszegése miatt is. Volt olyan járművezető is, aki a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen nem biztosított elsőbbséget a gyalogos részére, de szóródó rakomány és világítás hiánya miatt is intézkedtek a rendőrök.

A jövőben több alkalommal számíthatnak a közlekedők a rendőrség részéről a balesetveszélyes útszakaszokon hasonló ellenőrzésekre.

Négy baranyai tűzoltó is részt vesz a törökországi mentésben

Mint ahogy arról mi is beszámoltunk, a katasztrófavédelem HUNOR Mentőszervezete ötvenfős, a mentőszolgálat szakembereivel kiegészülő mentőcsapattal és két keresőkutyával segíti a kutatómentést a földrengés sújtotta Törökországban. A friss hírek szerint már 21 túlélőt mentettek ki sikeresen a romok alól, de találtak 12 holttestet is.

Külön büszkeség, hogy Baranya megyéből négyen is részvesznek a mentésben: Kopasz Zsolt tűzoltó százados és Farkas Roland tűzoltó őrnagy pécsi, Berényi Imre tűzoltó főhadnagy mohácsi, Riba Lajos címzetes tűzoltó zászlós pedig komlói hivatásos tűzoltó – írja honlapján a megyei katasztrófavédelem.

Csak a magyar csapat dolgozik a nap huszonnégy órájában, a többi mentőcsapat éjszakára leáll. A magyar tűzoltók nyolc óránként váltják egymást, hiszen a munka nemcsak fizikailag, pszichikailag is megterhelő. A törökországi mentésről a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján és hivatalos Facebook-oldalán is folyamatosan tájékozódhatnak. 

556 közbeszerzésen indult el egy cég egy fideszes városban, mindet megnyerte

Egészen elképesztő adatok láttak napvilágot egy új kutatásban, ahol azt nézték, hogy hány közbeszerzést nyert egy-egy cég egy településen.

A 444 szúrta ki a kutatást, amelyen korrupciógyanús eseteket vizsgáltak a 2010 óta stabilan fideszes vezetésű önkormányzat tendereire. A konkrét szereplőket nem árulták el, de elég beszédesek a számok, amiket találtak néhány esetben.

Nem árulták el a konkrét szereplőket, csak az adatokkal sokkolnak – írta a 444.hu.

Az egyik önkormányzatnál kiírt szinte valamennyi közbeszerzést három cég nyerte meg. Az egyikük összesen 556 pályázaton indult, majd annak rendje és módja szerint mindegyiket meg is nyerte. Egy másik cég esetében 598 pályázati győzelemről, és mindössze 7 vesztesről számoltak be. A harmadik 297 pályázatot nyert, kétszer vesztett.

Az összes közbeszerzést vizsgálva a kutatók elég szomorú tendenciákra bukkantak. Az egyértelműen beazonosítható politikai kapcsolat nélküli cégeknek mindössze 0,52 esélypontja van nyerni egy közbeszerzési pályázaton Magyarországon. Az esélypont kiszámolása úgy történt, hogy az egyes cégek győztes és vesztes pályázataik számát elosztották egymással. Összehasonlításképp, a fent említett három cégnek 557, 87,43 illetve 148,7 esélypontja van a győzelemre.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a 2005 óta kiírt nagyjából 300 ezer közbeszerzés között milyen arányban vannak azok, ahol csak egyetlen cég jelentkezett. Az EU szerint nagyjából 10% lehet a reális szám, ugyanis nagyjából ilyen arányban fordulhat elő egészséges versenykörülmények között, hogy a feladat speciális jellege miatt egy szereplő induljon. Magyarországon ez az arány 35%, de hozzá kell tenni, hogy sokszor hiába indul több cég egy-egy közbeszerzésért, az teljesen egyértelmű mindenki számára, hogy ki fogja azt megnyerni.

Vaskuti Istvánt javasolják a Nemzet Sportolójának

Eldőlt, hogy kit javasolnak maguk közé a Nemzet Sportolói a birkózó Varga János tavaly decemberi halálával megüresedett helyére. A tagok létszáma hagyományosan tizenkettő, ha valamelyikük elhunyna, akkor a sporttörvény értelmében a tagok maguk új tagot.

A jelenlegi tagok közötti szerdai szavazásban kiválasztott Vaskuti István kenu kettes 500 méteren nyert olimpiát 1980-ban, sportvezetőként pedig 2008 és 2016 között a nemzetközi sportági szövetség első alelnöke volt. Tízszeres világbajnok, tevékenykedett a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségében, 1998-tól a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének tagja, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár a Facebook-oldalára feltöltött videóban telefonon értesítette Vaskuti Istvánt, jelezve, hogy hét érvényes szavazattal választották meg új tagnak.

„Nagyon értékesnek tartom azt, hogy a tagok maguk közé emeltek” – mondta Vaskuti István. Hozzátette, ez óriási dolog a sportág számára is, hiszen kajak-kenu versenyző még nem volt a Nemzet Sportolója.

A Nemzet Sportolói által tett javaslatot követően Schmidt Ádám, sportért felelős államtitkár terjeszti majd fel Vaskutit, a jelöltről a kormány dönt. Ez utóbbi döntés csak szimbolikus jellegű, a jelölteket rendre elfogadja a kormány. A testület tagja az lehet, aki a 60. életévét betöltötte, sportolóként kimagasló eredményt ért el, és versenyzői pályafutása után is fontos szerepet játszott a hazai sportéletben.

A Nemzet Sportolója jelenleg Balczó András, Jónyer István, Hammerl László, Weltner Györgyné Ivánkay Mária, Kamuti Jenő, Bíróné Keleti Ágnes, Magyar Zoltán, Portisch Lajos, Sági Györgyné Rejtő Ildikó, Schmitt Pál és Faragó Tamás.

Kép: MTI/Balogh Zoltán

Jogosulatlanul juthatott oltóanyaghoz a korrupcióval vádolt Völner Pál

Újabb kompromittáló hangfelvétel jött ki a Schadl-Völner ügyben, de ezúttal egy teljesen váratlan irányból. Most ugyanis az RTL Klub hozott le egy hangfelvételt, amelyből az derül ki, hogy Völner Pál jogosulatlanul juthatott influenza elleni védőoltáshoz.

Az államtitkár 2021. október 26-án hívta fel Schadl Györgyöt, a végrehajtói kamara elnökét, hogy szerezzen neki oltóanyagot. Ez egy olyan oltás, amelyre csak a 3 év alatti gyerekek vagy szervátültetettek voltak jogosultak. A hangfelvételek szerint Völnert néhány nappal később be is oltották. A beszélgetés az alábbiak szerint zajlott le:

Völner: – Mondtad, hogy van ilyen egészségügyi kapcsolatod.

Schadl: – Igen.

Völner: – Ilyen 4 komponensű vakcinát, egy tíz adagot lehetne vásárolni ott? Vagy olyan ott nincs? Tudod, ez az influenza.

Schadl: – Szerintem nincs, de biztosan tudnak szerezni.

Vöner: – Jó, jó. Influenzára, mert állítólag nem lehet kapni. Mondtam egy dokinak, hogy megkérdezem, mondta, hogy akkor.

Schadl: – Megkérdezem és visszacsörgök még délután.

Néhány nappal később aztán egy újabb hívásból az is kiderült, hogy sikerült az „ügyintézés”, Völner ugyanis ezt mondta Schadlnak: „Figyelj csak, köszönöm szépen a csomagot! Tegnap már meg is szúrtak, úgyhogy túl vagyok rajta.„

Azt nem tudni, hogy az államtitkár fizetett-e az oltásért, de ahhoz semmiképpen sem juthatott volna hozzá. Az állam még 2020-ban felvásárolta és ingyen biztosította az influenza elleni vakcinát, amelyből kétféle oltóanyag állt rendelkezésre. A háromkomponensűt bárki megkaphatta, a több vírustörzs ellen védő és kevesebb mellékhatást okozó négykomponensűből azonban jóval kevesebb adagot rendeltek. A rendelőkben heteket kellett várni erre a vakcinára, hiszen azokat elsősorban a 3 éven aluli gyerekeknek, a várandósoknak, az autoimmun-betegeknek és a szervátültetetteknek írhatta fel az orvos. Nagy kérdés, hogy mégis miként juthatott 10 adaghoz a végrehajtói kamara elnöke és egy igazságügyi államtitkár.

Forrás: Index

Az LMP elutasítja az autós közlekedés támogatását

Az LMP elutasítja a kormány autós közlekedést támogató politikáját és azt, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalommá tegyék az országot.

Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján közölte: pártja szerint a légszennyezés, a klímarombolás és a városok túlhasználata ellen csak zöld módon lehet fellépni, ahhoz pedig a közösségi közlekedést kell támogatni.

Kijelentette: katasztrofális, hogy tavaly rekordot döntve, a megelőző évnél 23 százalékkal több üzemanyag fogyott az országban, az üzemanyaghasználat ugyanis jelentősen felelős a légszennyezésért és a klímaváltozásért. „A magyarországi üvegházhatású gázok 23 százalékáért okolható, a közúti, autós közlekedés pedig az ágazat kibocsátásának 98 százalékáért” – mondta.

A politikus leszögezte azt is, hogy az akkumulátoros autók is komoly környezeti ártalmakkal járnak, ráadásul a dugók, a városok autós túlhasználata nem szűnne meg akkor sem, ha az ország több mint négymillió autója mind elektromos lenne.

Kanász-Nagy Máté azt is sérelmezte, hogy nem kormányzati, hanem kínai forrásból tudható: a debreceni akkumulátorgyár 320 milliárd forintos állami támogatást kap. Megjegyezte, hogy már a kínai állam is transzparensebben működik, ha az akkugyárak támogatásáról van szó, mint a magyar.

Késnek a vonatok a Budapest-Pécs vonalon

Meghibásodott biztosítóberendezés miatt késnek a vonatok a Budapest-Pécs vonalon – közölte a Mávinform szerda délelőtt a Facebook-oldalán.

A biztosítóberendezés Keszőhidegkút-Gyönk és Szakály-Hőgyész között hibásodott meg. A Budapest-Pécs vonalon 15-25 perccel hosszabb menetidőre kell számítani – írták.

1,7 millió forintot szedett ki áldozataiból egy pécsi internetes csaló

Csalás miatt emelt vádat a Pécsi Járási Ügyészség egy harmincéves férfi ellen, aki több mint százötven embert csapott be internetes hirdetésekre jelentkezve 2020 szeptemberétől, miközben csaknem háromszáz hasonló eset miatt folyt ellene büntetőeljárás.

A Baranya megyei főügyészség szerdai közleményében azt írták, hogy a férfi olyan hirdetésekre jelentkezett, amelyekben a sértettek egy-egy terméket kerestek. A vádlott azzal csapta be áldozatait, hogy hamisan azt állította, rendelkezik az általuk keresett termékkel, és ígéretet tett arra, hogy amint megkapja a vételárat, elküldi az adott árut.

A férfi 282 embernek okozott így kárt, ám még mielőtt ezekért az ügyekért 2021-ben szabadságvesztésre ítélték volna, az ellene folyó eljárás ideje alatt, 2020 szeptemberétől – ugyanazzal a módszerrel, a pénzek fogadására több bankszámlát létrehozva – folytatta a csalásokat.

A csalásoknak az vetett véget, hogy a vádlott megkezdte korábban kiszabott szabadságvesztésének letöltését. A férfi ellen most azért emeltek vádat, mert 1,7 millió forintos kárt okozott újabb 157 sértettnek.

91 éves lett Szinetár Miklós

91 éves lett Szinetár Miklós Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színházi, opera-, televíziós- és filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész. A Magyar Állami Operaház korábbi főigazgatója, a Magyar Televízió egykori elnökhelyettese, a Halhatatlanok Társulata kuratóriumának elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.

Szinetár Miklós 1932- február 8-án született Budapesten. Szülei dr. Szinetár Ernő debreceni születésű ideggyógyász és pszichoanalitikus és Révész Malvin voltak. Apai nagyszülei, Szinetár Sámuel fakereskedő és Goldstein Szeréna a holokauszt áldozatai lettek. Zsidó származása rányomta a bélyeget a gyermekkorára, csillagos házakban vészelte át a háború borzalmait, így a zsidók elhurcolását, köztük saját nagyszüleivel.

Színházi és rendezői tehetségére hamar felfigyeltek, Gellért Endre a felvételi bizottság elnöke és Major Tamás érettségi nélkül is felvették a színművészeti főiskolára, ahol a próza mellett zenei rendezőként is tanult. Alig 22 évesen már rendezhetett, az 1954-es Csárdáskirálynővel pedig szinte berobbant a színházi életbe.

Huzella Elek irányítása alatt komponálni is tanult, valamint énektanulmányokat folytatott Sallai József vezetésével. 1949–1952 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán tanult. 1953–1960 között a Budapesti Operettszínház rendezője, majd főrendezője, 1953–2004 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt. Ez utóbbit 51 évig művelte, generációk nőttek fel és lettek sikeres színházi emberek a keze alatt. 1960–1962 között a budapesti Petőfi Színház művészeti vezetője, volt majd az MTV-nél töltött el sikeres éveket. 1962–1971 között főrendező, majd művészeti vezető és igazgató volt, sőt, elnökhelyettesi pozíciót is viselt hét éven keresztül.

Élete talán legizgalmasabb időszaka volt ez. A Ki Mit Tud? című tehetségkutató például évekig hihetetlen népszerűségnek örvendett. Ott volt a zsűriben is, leginkább elnökként.

1987–1990 között a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa. 1993–1996 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója, majd az Operaház főigazgatója.

Háromszor nősült, első feleségétől elvált. Második feleségével közös gyermekük Szinetár Gábor. Harmadik felesége Hámori Ildikó Kossuth-díjas színművész, tőle született Szinetár Dóra, aki követte szüleit a pályán, ő maga is Jászai Mari-díjas színésznő.

Forrás: Wikipédia

Több százmilliós csalással vádolnak egy orvosokból álló bűnszervezetet

Újabb két szegedi orvost fogtak el az orvosi segédeszközökkel kapcsolatos csalási ügyben – közölte a rendőrség a honlapján.

A gyanú szerint mindkét férfi ahhoz a bűnszervezethez tartozik, amely gyógyászati segédeszközök után járó állami támogatásokat vett fel jogosulatlanul. Az egyre szélesedő ügy nyomozása során kiderült, a gyógycipőkön túl különböző ortézisekkel (rögzítő, tehermentesítő segédeszközökkel) kapcsolatban is történtek visszaélések.

A költségvetési csalás miatt tavaly ősszel indult ügyben a múlt héten 17 gyanúsítottat fogtak el, a hétvégén pedig még két orvost. Az egyik férfit akkor fogták el, amikor egzotikus nyaralása után gépe landolt a Liszt Ferenc-repülőtéren. A másik, síelésből hazatérő orvost a lakásán várták a rendőrök. Gyanúsítotti kihallgatásuk után mindkettőjüket őrizetbe vették.

Az orvosoknál tartott kutatások során informatikai eszközöket és különböző dokumentumokat foglaltak le. Ezen túl vagyonvisszaszerzés céljából lefoglalták nagyértékű autóikat és ingatlanjaikat, zárolták a folyószámláikat, összesen százmillió forint értékben.

A tavaly őszi és téli elfogásokkal együtt így az ügycsoportnak már 28 gyanúsítottja van, akik közül 14-en letartóztatásba kerültek. A többiek bűnügyi felügyelet alatt állnak vagy szabadlábon védekeznek. A bűnszervezethez kötődő cégek nemcsak gyógycipők után járó állami támogatásokat igényeltek vissza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), hanem más gyógyászati segédeszközök után is benyújtottak igényt. Az ortopéd orvosok által felírt vényeken a gyógycipőkön túl szerepeltek gerincortézisek és ahhoz tartozó különböző járássegítő alkatrészek, valamint csuklóortézisek és térdortézisek is.

A bűnszervezetben mindenkinek megvolt a maga szerepe. Az orvosok írták fel a vényeket, többségében olyan emberek adatait felhasználva, akik erről mit sem sejtettek. A beteglistákat – amelyeket általában különböző szociális intézményektől és idősotthonoktól szereztek be – a cégek alkalmazottjai küldték el nekik. Majd az ortopédorvosok érdemi vizsgálat nélkül írták fel a recepteket, azokon különböző gyógyászati segédeszközökkel. A cégek ezeket a termékeket ugyan legyártották, de többségében nem megfelelő minőségben, és a vényeket benyújtva igényelték vissza a NEAK-tól az állami támogatásokat.

Az államtól így összességében több százmillió forintot csaltak ki. A büntetőeljárások mind a készenléti rendőrségnél, mind több megyei rendőr-főkapitányságnál folytatódnak, így a jövőben újabb elfogások és gyanúsítások várhatók – olvasható a közleményben.