Kezdőlap Blog Oldal 1547

89 éves Bodrogi Gyula

0

Az egész ország kedvence, a népszerű és sokak által kedvelt és szeretett Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, ma ünnepli 89. születésnapját.

Kiváló színpadi szerepei mellett számtalan tévéfilmben is láthattuk és láthatjuk a mai napig. Szinkronszerepekből is bőven kijutott a kiváló színésznek.

Felnőttek mellett még a gyermekeknek is a kedvence, hiszen ő szólaltatta meg Süsüt, a sárkányt.

Könyvek is megörökítik sorait, amelyek elsősorban a kedvenc időtöltéséhez, a vadászathoz kapcsolódnak, de róla is írtak könyvet.

Bodrogi Gyula a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára, a Vidám Színpad igazgatója volt.

Filmjeiből néhány: Üvegtigris, Előre!, Megint tanú, Bevégezetlen ragozás, Kismaszat és a Gézengúzok, Csak semmi pánik, Mese habbal, Szépek és bolondok, A koppányi aga testamentuma, Házasságból elégséges.

Színházi rendezései és szerepei közül néhány emlékezetes: Charley nénje, Az ember tragédiája, Háry János, Kabaré, Koldusopera, Mindhalálig szex, Szeretem a feleségem.

Fotó: wikimedia.org

Halálos traktorbaleset Makótól nem messze

Egy traktoros életét vesztette, amikor egy mély árokba hajtott Apátfalvánál.

A traktor Makó felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba, majd egy kb. négy méteres árokba hajtott, a traktorhoz kapcsolt munkagéppel. Úgy tudjuk, hogy a traktor vezetőjét a tűzoltók emelték ki a vízelvezető árokból. A helyszínre mentőhelikoptert is riasztottak, a férfit ötven percen át próbálták újraéleszteni, de életét már nem tudták megmenteni.

Forrás: Balesetinfo oldal

Állami tulajdonba kerül a Baranya-Víz Zrt.

0

Megszületett a döntés: állami tulajdonba kerül a Baranya-Víz Zrt. a következő hónaptól. A feladatellátási kötelezettséget a Nemzeti Vízművek veszi át. – írja a komloiujsag.hu.

Rendkívüli testületi ülésen született meg a döntés, hogy Komló Város Önkormányzata átruházza a Magyar Államra a víziközmű vagyonát, tulajdonrészét, a gazdasági társaságnál lévő működési vagyonát, valamint a feladatellátási kötelezettségét.

Információnk szerint a cégek és a magánszemélyek nem fognak semmit észrevenni a változásból, mivel továbbra is a Baranya-Víz-től fogják kapni a szolgáltatást és a karbantartást.

A változás az önkormányzat oldaláról jelentősebb: nem a város fog rendelkezni a közművagyonnal, így annak rekonstrukciójába és javításába sem lesz beleszólása csak úgy, mint a személyi kérdésekbe, a munkaerőbe, valamint a vezetőség összetételébe.

A tulajdonosváltás május 1-től léphet hatályba.

Borítókép forrása: komloiujsag.hu

Hétfőtől felújítási munkálatok indulnak a belvárosban

0

Az E.ON tervezetten szeptemberig tartó beruházása hétfőn reggel indul és négy ütemben valósul meg – írja a Pécsma.

A Biokom közleménye alapján a munkálatok az alábbi ütemben zajlnak:

  • I. ütem: április 17. – május 14. Bástya u.
  • II. ütem: május 15. – június 25. Mária u. – Nagyfórián u. és Szent Mór u. közötti szakasza
  • III. ütem: június 26. – július 23. Mária u. – Szent Mór u. és Mária u. 15. szám közötti szakasza
  • IV. ütem: július 24. – szeptember 1. Mária u. – Mária u. 15. és Megye u. közötti szakasza

A rekonstrukcióval érintett területen lakó ügyfeleknek, akik korlátozott várakozási engedéllyel vagy behajtási engedéllyel rendelkeznek, a cég korlátlan közterületi várakozásra jogosító engedélyt biztosít a II. számú forgalomcsillapított övezetre, az érintett magánterületi parkolóhely megközelítésének akadályoztatási idejére. Az engedélyeket az Biokom Siklósi úti ügyfélszolgálatán (Siklósi út 52.) lehet átvenni.

A munkálatok I. ütemének ideje alatt a Nagyflórián utca északi szakasza zsákutca lesz az Anna utca irányából.

Autóval a Mária utcát a Kisflórián utca – Anna utca – Szent Mór utca- József utca – Hunyadi út útvonalon lehet elhagyni.

A cég kéri, hogy a lezárt területen lévő háztartások a hulladéktároló edényeket a szokott módon helyezzék ki az épület elé – ha ott éppen árok lesz, akkor kicsit arrébb -, amelyeket a kivitelező cég dolgozói fognak minden alkalommal a Szent Flórián térre vinni és az ürítést követően visszahordani az épületek elé.

A munkálatok a gyalogosforgalmat nem érintik.

14 éves fiút keres a rendőrség

A Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság 05050-157/16/2023. körözési számon körözési eljárást folytat Szitai Gábor 14 éves kiscsécsi lakos eltűnése ügyében.

A fiú 2023. április 1-jén Miskolcról ismeretlen helyre távozott, azóta ismeretlen helyen tartózkodik, a felkutatására tett rendőri intézkedések ez idáig nem vezettek eredményre.

A Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság kéri, hogy aki bármilyen információval rendelkezik a képen látható személlyel kapcsolatban, hívja a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központját a 06-46/514-506-os telefonszámon. Továbbá a 107-es vagy 112-es központi segélyhívó telefonszámok a nap 24 órájában fogadják a bejelentők hívásait. A névtelenség megőrzése mellett is tehetnek bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 Telefontanú zöldszámán.

Illyés Ferenc a Magyar Kézilabda Szövetség új elnöke

0

A Magyar Kézilabda Szövetség 140 küldöttéből majdnem mindenki, 139 küldött úgy döntött, hogy Illyés Ferenc lesz az MKSZ új elnöke. A szavazáson ő volt az egyetlen jelölt, így szétszavazásra sem került sor.

A székelyudvarhelyi születésű és nevelésű 41 éves Ilyés 2000-ben igazolt Magyarországra, a Szeged és a Veszprém csapatát is két időszakban erősítette, megfordult Makón, illetve a német TBV Lemgo és a lengyel Wisla Plock együttesénél, majd 2016-tól 2021-ig Tatabányán szerepelt. A magyar bajnokságot háromszor, a Magyar Kupát és az EHF Kupát kétszer, a KEK-et egyszer nyerte meg. A válogatottban 2003 és 2019 között 229 mérkőzésen 502 gólt szerzett. Az olimpián 2004-ben Athénban és 2012-ben Londonban is negyedik volt, világbajnokságon a 2009-es ötödik helyezés a legjobb eredménye. Visszavonulása óta a MOL Tatabánya KC klubmenedzsereként és az MKSZ határon túli magyar kézilabdáért felelős elnöki megbízottjaként dolgozott, illetve az Együtt növünk fel! alapítvány kuratóriumi elnökeként tevékenykedett.

Ilyés Ferenc kijelentette, nem egyéni ambíciók vezérlik a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöki posztján, amelyre pénteken választották meg.

„Amikor a 2000-es évek legelején Székelyföldről az anyaországba érkeztem, kaptam egy óriási lehetőséget. Jó játékos akartam lenni és a magyar válogatottban szerepelni. Hosszú utat jártam be, de álmomban sem gondoltam, hogy egyszer az MKSZ elnöke lehetek” – kezdte székfoglaló beszédét a korábbi 229-szeres válogatott balátlövő, akit 139 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett választott meg a tisztújító küldöttgyűlés.

Hozzátette, óriási megtiszteltetés, hogy két olimpián képviselhette hazáját, és a magyar válogatott csapatkapitánya lehetett. Rengeteget kapott a sportágtól, ebből szeretett volna minél többet visszaadni játékosként, majd klubvezetőként is, mostantól pedig az MKSZ elnökeként ugyanez a célja.

„Felemelő érzés, hogy a magyar kézilabdacsalád elnökké választott, de számomra ez a pozíció csupán egy titulus, amelynek lényege a sportág szolgálata. A mai nap és a következő öt év sem rólam szól, mert nem egyéni ambíciók vezérelnek, hanem az egész sportág, amelyben legfontosabb az együttműködés” – szögezte le Ilyés.

A legfontosabb feladatok felsorolását azzal kezdte, hogy a következő bő öt esztendőben két olimpia is lesz, a 2024-es és a 2028-as.

„Eredményeket ígérni nagyon nehéz. Megtanultam rövid klubvezetői pályafutásom alatt, hogy a pályán kívülről már nincs ráhatásunk a mérkőzésekre, de mindent meg fogunk tenni, hogy a férfiválogatott sikeresen megvívja az olimpiai selejtezőt jövő tavasszal, a női csapat pedig a lehető legjobban szerepeljen az idei olimpiai kvalifikációs világbajnokságon” – mondta az új elnök – Az utánpótlás kérdéskörét érintve elárulta: szeretné, ha közösen megvizsgálnák a legfőbb feladatokat, hogy a képzőközpontokból, az akadémiákról és a klubokból olyan játékosok kerüljenek az NB I-be, az európai kupákba és a válogatottakba, akik felnőtt szinten is megállják a helyüket.

„Az előző időszak Kocsis Máté vezetésével olyan lehetőségeket teremtett, amelyekért mindannyian köszönettel tartozunk. Ezzel az örökséggel kötelességünk jól sáfárkodni, és mindenképpen számítunk Kocsis Máté további segítségére is, hiszen tudjuk, hogy szeretett sportága a szívügye” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: már van hol, van kivel és van mivel kézilabdázni, ezalatt a csarnokokat, az egyesületeket, a csapatokat, a felszereléséket és a körülményeket értette, majd hozzáfűzte, van lehetőségük a magyar kézilabdázás fejlődéséért a határokon innen és túl a lehető legtöbbet megtenni.

A küldöttgyűlés utáni sajtótájékoztatón az új elnök az MTI kérdésére elmondta: amikor elődje január elején bejelentette, hogy nem jelölteti magát újra, akkor beszélt vele, és megvitatták, hogy ő lehetne az egyik jelölt.

„Bárkivel beszéltem kézilabdás berkekben, mindenki támogatott, a családom úgyszintén. Azt mondták, nagyon nagy feladat, de az én habitusomnak, hozzáállásomnak megfelel ez a pozíció. Senki nem akart eltántorítani” – hangsúlyozta.

 Ilyés úgy fogalmazott, korábban is mindenkivel jóban volt, mindenhol minimum elfogadták, de lehet, hogy szerették is. Ezt szeretné kihasználni, mert együttműködés nélkül nem lehet eredményeket elérni. Elmondása szerint főállású elnök lesz, és minden munkanapját Budapesten tölti majd.

Mint rávilágított, a sportágat mindig a férfi és a női felnőtt válogatott szereplése alapján ítélik meg, ezért aktívan részt akar venni a menedzselésükben.

Borítókép forrása: MTI

Az adatvédelmi hatósághoz fordul a helyi Fidesz és az ÖPE a Péterffy-hívások miatt

0

A hatósághoz fordul a helyi Fidesz és az ÖPE képviselője, ugyanis véleményük szerint személyes adatokkal visszaélést követett el a város polgármestere.

Mint azt tudvalevő, az elmúlt hetekben a pécsi lakosok jelentős részét telefonos közvéleménykutatás céljából hívták fel, mely hívás keretében Péterffy Attila polgármester (hangja) tájékoztatta a lakosságot elsősorban környezetvédelmi és akkumulátorgyárral kapcsolatos kérdésekben.

Az ügy kísértetiesen hasonlít a tavalyi választási kampányban bevetett Márki-Zay Péter-féle SMS-cunamihoz, amelyet DatAdat-botrányként is ismerni lehet – közölte a pécsi ellenzék ma sajtótájékoztatón. Berényi Zoltán a Pécsaktuálnak azt nyilatkozta, hogy egy olyan telefonszámon is keresték, amely nem hivatalos és a közvetlen hozzátartozóin kívül elvileg senki sem ismer.

Csizmadia Péter közölte, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulnak első körben, hogy vizsgálják ki, Péterffy Attila honnan szerezte meg a pécsiek telefonszámait, és mennyire volt ez jogszerű. Gyaníthatóan ugyanis nem volt az szerintük, és vélelmezhetően ugyanabból a tiltott adatbázisból dolgozhattak Péterffyék, mint a választási kampány idején az egyesült baloldal.

Szigorúbb büntetést a hamis hírekért!

Noha egy médiában dolgozó személytől furcsa lehet egy ilyen vélemény, mégis azt gondolom, hogy rendet kell tenni. Még egy éve sincs, hogy aktívan újságíróvá váltam, ám előtte is nagyon sok hírt olvastam, főleg politikai híreket. És számomra már akkor is megdöbbentő volt, hogy egyes – főleg kormányközeli – portálok mit meg nem engednek maguknak a sajtószabadság mögé bújva. És félreértés ne essék, nem a véleménycikkekről beszélek, mert az az újságírás része. Hanem arról, amikor ténybeli hazugságok sorozatát olvasom egy írásban. Ezeknek elvileg megvan a maga jogi következménye, ám az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy ez nagyon kevés.

A mostani Juhász Péter eset világított rá erre leginkább. 2018-ban a TV2 több lejárató hírt közölt Juhász Péterről, részben arról, hogy bántalmazta az élettársát, részben a Portik Tamással fennálló kapcsolatairól. Végül a bíróság jogerősen megállapította a hazugságot, és kötelezte a TV2-t helyreigazításra. 2022 decemberében azonban egy rövidített verziót olvastak fel, amiből Juhász Péter neve is kimaradt, majd mindezt azzal indokolták, hogy „a helyreigazító közlemény olyan terjedelmes volt, hogy annak egy adásban való közzététele meghaladta volna a rendelkezésre álló műsoridőt”. Azóta a bíróság kötelezte a csatornát a teljes helyreigazításra, de az azóta sem történt meg.

De vannak ennél durvább szituációk. Egy egyszerű példával élve: 2018-ban Vona Gáborról számos lejárató cikk jelent meg, hogy fekete autót kapott Simicskától, Soros embere, meg hasonlók. Az egyik helyreigazítás itt található. Igen, az eredeti cikk elejére betűztek néhány mondatot. Nos, vegyük röviden, mi ezzel a problémám:

  1. Azzal, hogy az adott cikkbe gyakorlatilag beillesztették a sajtóhelyreigazítást, látszólag korrektül jártak el, valójában elérték, hogy jóformán senki se ismerje meg, aki az eredeti cikket elolvasta és elhitte. Ugyanis amikor április 4-én kitették, akkor ez friss hírként az origo főoldalán sokáig jelen volt. De nem tartom túl valószínűnek, hogy a sajtó-helyreigazítást követően ez ismételten friss hírként jelent volna meg az oldalon. Ha viszont tényleg nem, akkor gyakorlatilag semmi értelme nem volt a sajtó-helyreigazításnak, ugyanis hiába osztották meg az ellenzéki online sajtótermékek tömegével ezt az oldalt, ebből valószínűleg csak az ellenzékkel szimpatizáló állampolgárok ismerték meg annak tartalmát, akik eleve valószínűleg el sem hitték a cikk tartalmát. A helyreigazítás valószínűleg pont azokhoz nem jutott el, akik bevették a benne lévő hazugságokat. Szóval mindenképpen új cikként kellett volna megjeleníteni a helyreigazítást (amit egyébként az origo több másik esetben meg is tett).
  2.  Az eredeti cikk napokig szalagcímen volt közvetlenül a választások előtt. A helyreigazítást egy percig nem láttam az origo főoldalán. Persze az is lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el, de nem tartom valószínűnek. Ez szintén „egy kicsit” befolyásolhatja, hogy hány ember olvassa el.
  3. És végül ne feledkezzünk meg arról, hogy az eredeti cikk közvetlenül a választások előtt jelent meg, a helyreigazítás a választást követően. Az én véleményem az, hogy ez a választási alapelvek, azon belül is az egyenlőség elvének és a politikusok jó hírnévhez fűződő jogának egyértelmű megsértése. Az Alkotmánybíróság azonban nem osztja ezt a véleményemet. Már 4 éve is több alkalommal kifejtette a taláros testület, hogy mivel kampányidőszakban a politikusoknak sokkal több lehetőségük van megvédeni magukat a rágalmakkal szemben, mint bárkinek bármikor máskor, ezért az ellenük felhozott, akár alaptalan rágalmak, is beleférnek, kivéve, hogyha azok a politikai tevékenységükhöz nem kapcsolódnak (pl. mint családapát, és nem mint politikust rágalmazzák). Ezzel szemben nekem súlyos aggályaim vannak, ugyanis azt érzem, hogy ezek a megállapítások nagymértékben felelősek azért, hogy Magyarországon a politikai kultúra a morális pöcegödör legaljára került. Viszont ettől függetlenül képzeljünk el egy szituációt: egy 60 éves személy bemegy a választási irodába, és mondja, hogy „Elnézést kérek, de én a választásokon azért szavaztam a FIDESZ-re, mert az origo azt írta, hogy Vonát lefizette Simicska. De most, hogy kiderült, hogy ez hazugság, megváltoztatnám a szavazatom és mégis inkább a Jobbikra szavaznék!” Nyilván teljesen abszurd a kérés, márcsak azért is, mert a választások titkossága miatt nem lehet tudni, hogy ki kire szavazott. De valójában mégsem mondhatjuk azt, hogy a kérés teljesen megalapozatlan lenne. Más, ha valaki egy fizetett politikai hirdetésnek dől be, és megint más, ha egy magát hitelesnek nevező online lap hazugságának.

Tehát azt látjuk, hogy nagyon súlyos jogsértésekre nagyon nevetséges szintű korrekciók jutnak. Kb. mintha én kirabolnék egy embert, és miután elvettem tőle 2-300.000 forintnyi ékszert, adnék a végén egy ötezrest és mondanám, hogy sorry.

A pénzbüntetés nem megoldás

Elvileg ha valaki nem teljesít egy sajtóhelyreigazítást, az szankcionálható pénzbírsággal. Valójában ez a lehető legigazságtalanabb rendszer. Ennek az összege ugyanis legfeljebb 500.000 forint lehet. A TV2 éves költségvetése meghaladja az 55 milliárd forintot. Tehát ha teszem, naponta kapnak félmilliós büntetést (márpedig annyit nem fog), akkor is egész éves szinten ez 183.000.000 forint, vagyis nagyjából 3 ezreléke (!) az éves költségvetésnek. A pénzbírságok igazából pont arra jók, hogy a kis halak, zömmel adományokból, hagyományos piaci módon vagy kis költségvetésű szervezetek pénzéből működő portálokat egy ilyen akár tönkre is tehet, addig az oligarchák pénzén (vagy közpénzen) működő portálok ezeket mellényzsebből kifizetik és hazudozhatnak tovább büntetlenül. Ha valami, akkor ez nem jó.

Mit lehetne tenni?

Azt gondolom, hogy a televíziós csatornáknál ezt nagyon egyszerűen meg lehetne oldani: ha valakit helyreigazításra köteleznek, adnak neki egy határidőt erre, ha addig nem olvassa be, bírság, újabb határidő, ha addig sem, akkor mindaddig megszüntetni a műsorsugárzást azon a csatornán (és ha egy csoporthoz tartozik, akkor az adott csoport minden csatornáján), amíg a helyreigazítás nem lesz felolvasva. Biztos vagyok benne, hogy azonnal megoldana minden problémát, és hirtelen nem okozna gondot, hogy fel kell olvasni egy helyreigazítást teljes terjedelmében.

A hírportáloknál nyilván a nemzetközi jelleg és az Internet nyitottsága miatt ez jóval macerásabb, de szintén érdemes lenne változtatni. Azt gondolom, hogy ahogy a tv-ben is meghatározott időpontban kell a sajtó-helyreigazításokat, illetve a műsorszünet-büntetéseket betartani, úgy online lapoknál is ez lenne a minimum. Ha egy hamis cikk a szalagcímen szerepelt, akkor a helyreigazítás legalább ugyanannyi ideig legyen az adott oldal szalagcímén. Sőt, még messzebb elmegyek: én azt mondanám, hogy kb. kétszerannyi ideig kellene a szalagcímen megjelennie a helyreigazításnak, mint ameddig az eredeti kinn volt. Az úgy elvenné az online lapok szerkesztőinek kedvét a hamis cikkektől. Ezenkívül nem határolódnék meg akár az oldal ideiglenes megszüntetésétől sem. Drasztikus, de ennyi minimum kell ahhoz, hogy a hírközlés visszaálljon a megfelelő mederbe.

Lehet sokat keresni a Balatonon, de…

A Turizmus Konjunktúra Index friss jelentése szerint már toborozzák a munkaerőt a Balatonnál lévő vendéglátó egységek a nyári szezonra. Turisztikai szakértők nemrég elárulták, hogy várható-e ismét munkaerőhiány, és tényleg lehet-e milliókat keresni nyári munkával.

„Munkaerőhiány mindig van, idén is lesz” –  mondta Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Ő abban látja a legnagyobb problémát, hogy a szezonális munkáknál a dolgozók szükségszerűen kimaradnak az állandó munkahelyükről.

A megoldást abban látná, ha csak olyan atipikus foglalkoztatottakat alkalmaznának, akik csak szezonálisan vehetők fel.

Arra a kérdésre, hogy valóban lehetséges-e nagyon jól fizető munkát találni a Balatonnál, Kovács László így felelt: „Lehet sok százezer forintot keresni a Balatonnál, csak azt vagyunk hajlamosak elfelejteni, hogy meg is kell érte dolgozni: ez 10-12, vagy annál is több munkaórát jelent naponta, amit azért nem bír mindenki.”

Megfizetik, és meg is fizetnék a vállalkozók azokat a vendéglátóiparban, akik ezt végig képesek csinálni, de nehéz találni ilyen dolgozót, és egyre nehezebb is lesz – tette hozzá.

Gyurácz Tibor, a Humán Centrum szakértője nem számít akkora munkaerőhiányra, mint a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

A Pénzcentrumnak elmondta, hogy bár valóban lesz munkaerőhiány, kisebb mértékű lesz, mint a korábbi években. „Ennek leginkább az az oka, hogy sok szolgáltató esett ki a rendszerből. A kereslet picit tehát csökken, munkavállaló biztosan nem lett több” – magyarázta Gyurácz Tibor.

Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke arról beszélt, hogy akik rendesen bánnak a munkaerővel, azokhoz az idén is visszatérnek majd a munkavállalók a nyári szezonra. Azt is elmondta, hogy valóban sokat kell dolgozni, és egyre kevésbé lehet azt érezni a fiatalokon, hogy ebben a szektorban akarnának tevékenykedni.

21 éve történt: megszületett az Iwiw

Napra pontosan 21 évvel ezelőtt indult útjára az egyik első közösségi oldal, az iwiw.hu, ami ráadásul egy magyar portál volt. A szolgáltatás 2002. április 14-én kezdte meg működését WiW néven, 2005 és 2010 között a leglátogatottabb magyar weboldal volt.

A sikeres startup 2006-os felvásárlását követően a rendszer üzemeltetője a Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában álló Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. lett, ügyvezető igazgatója ekkortól Szabó Márton volt. Az iWiW név az angol „international who is who” („nemzetközi ki kicsoda”) kifejezés rövidítése.

Noha a rendszer alapvetően meghívásos volt, a tagjainak növekedése így is folyamatos volt, ám az igazi áttörés 2006-ban történt: 2006 májusában 1.000.000, év végére már 1.500.000 tagja volt, letöltések és kattintások számában pedig már meghaladta az akkori vezető hírportál, az Index letöltéseit. 2008 év végére pedig már négymillió felhasználóról lehetett beszélni. Ekkoriban már megjelentek az els Iwiw-applikációk is.

A mélyrepülés 2010-től kezdődött, amikor először a Facebook, majd az index, az origo és a freemail is megelőzte kattintás-számban az oldalt. A lejtmenet folytatódott, 2013-ban már csak havi 1-200.000 kattintással működött az oldal, ami közösségi oldalaknál eléggé alacsonynak számít. Ennek ellenére 2013-ban még nyereségesen zárt. 2014-ben viszont már veszteséges volt a fenntartása, ezért 2014. június 30-án megszüntették a szolgáltatást.