Kezdőlap Blog Oldal 1504

Jól szerepeltek a pécsiek a magyar hackerversenyen

2023. április utolsó hétvégéjén került megrendezésre az idei Hungarian Cyber Security Challenge, amelyen a tavalyi évhez hasonlóan ismét kiváló eredményt értek el a pécsi versenyzők.

Varga Bálint a senior kategóriában 2., összetettben a 7., Kovács Norbert pedig összetettben a 3. helyezést érte el. Ezzel a versenyzők bebiztosították helyüket az edzőtáborba, ahol a magyar csapat felkészül az európai versenyre, amelyre idén októberben Norvégiában kerül sor.

A Nemzeti Kibervédelmi Intézet hackerversenyén a résztvevőknek a valós életben is előforduló feladatokat kellett megoldaniuk, mint például biztonsági rések és újonnan felfedezett sebezhetőségek felderítése az élet különféle területein.

Varga Bálint, a Cubicfox fejlesztési vezetője elmondta, hogy az ilyen típusú versenyek amellett, hogy teret adnak a kiberbiztonságban jeleskedő szakembereknek, felhívják a figyelmet arra is hogy az internetes bűnözők, akik a rosszindulatú programok és támadások mögött állnak, mindig egy lépéssel előrébb járnak. A közelmúltban sokat hallhattunk például az e-Kréta feltöréséről, de nemrég még a Pécsi Tudományegyetem rendszerét is komoly zsarolóvírus támadás érte.

Az ilyen incidensek súlyosan érintik a cégeket és az intézményeket, hiszen nem csak anyagi kárt okoznak, hanem komoly adatvédelmi és biztonsági problémákat is előidéznek. Ha pedig akár csak rövid időre is elérhetetlenné válnak a rendszerek, az sok bosszúságot és egyéb kárt okozhat a felhasználók számára is.

“A szoftverfejlesztő cégeknek fontos szerepük van a biztonságos online környezet kialakításában. A fejlesztett szoftvereknél és rendszereknél rendkívül fontosak a megfelelő védelmi intézkedések, hogy az ügyfelek és felhasználók személyes adatai és a vállalkozás értékei is biztonságban legyenek. Érdemes tehát a fejlesztések tervezésekor már ezzel is számolni” – tette hozzá Varga Bálint.

Súlyos állapotban szállították intenzív osztályra Gálvölgyi János

Légzési nehézségei voltak, ezért kórházba vitték reggel Gálvölgyi Jánost – tudta meg az RTL Híradó a színész családjától.

A lap azt írja, a 74 éves Gálvölgyi állapota súlyos, az intenzív osztályra vitték. Úgy tudják, délután átvitték egy másik kórházba, ahol szintén az intenzív osztályon kezelik.

Megszólalt a Karmelitánál letartóztatott korábbi rendőrtiszt

Interjút készített a 444.hu Csőgör Péter volt gazdasági főnyomozóval. Ő az, akit múlt hét szerdán a Karmelita előtti tüntetésről szállítottak el a rendőrök, őrizetbe vették, de nem tudták mivel meggyanúsítani, ezért másnap kiengedték.

Csőgör elmondta, hogy olyan rendőrök vezették bilincsben, akikkel korábban együtt dolgozott, és abba a fogdába zárták, ahova nem is olyan rég még ő kísérte be a gyanúsítottakat. A korábbi rendőrtiszt tüntetőként vett részt a demonstráción, ahol miután elbontották előle a kordont, átment a lezárt területre. Ezt követően fújták le könnygázzal és tartóztatták le.

A könnygáztól rosszul lett, mentőt hívtak hozzá, kórházba szállították, de elmondása szerint nem látták el a sérüléseit. Innen a Gyorskocsi utcába szállították, ahol hajnalig várakozott a folyosón. „Mivel az előállítás legfeljebb nyolc óráig tarthat, négykor jeleztem, hogy akkor mennék” – mondta Csőgör, de nem mehetett el. Hoztak is neki egy papírt, amin az szerepelt, hogy meghosszabbítják az őrizetbe vételét, de ezzel már korábban rendelkezniük kellett volna. Ezért jogellenes fogva tartás miatt feljelentést tett.

„Ilyet még nem láttam. Eleve nagyon ritka, hogy valakit kihallgatás előtt vegyenek őrizetbe, de az végképp, hogy az őrizetbe vett embert egyáltalán ki se hallgassák. Ezt csak a nyilvánosságnak köszönhetem” – mondta Csőgör.

A 444 külön rákérdezett arra is, hogy amíg a rendőrségnél dolgozott, Csőgör tapasztalt-e bármilyen politikai befolyást. „Azt láttam, hogy ha kormányoldalról érkezett feljelentés, akkor mindenképp keresték, hogyan lehet belőle bűnügyet csinálni, ha viszont a kormányoldallal szemben, akkor az elutasításhoz vagy megszüntetéshez kerestek érveket” – válaszolta.

Csőgör tavaly augusztusig volt gazdasági főnyomozó, majd kirúgták. Az indoklás szerint azért, mert magáncélra használta a munkahelyi internetet, illetve többször is kicsúszott a feladai határidejéből. A lapnak most elmondta, hogy szerinte nem tett olyat, ami ne lett volna általános a rendőrségnek belül. Állítása szerint nyíltan vállalt politikai véleménye miatt rúghatták ki.

A másik ok Csőgör Péter Magyar Triatlon Szövetségben végzett munkája lehetett, 2019-ben ugyanis megválasztották a szövetség ellenőrző testülete vezetőjének. Ebbéli minőségében aztán feljelentést tett hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt Bátorfi Béla, a Magyar Triatlon Szövetség (MTSZ) akkori elnöke és üzlettársa, Szűcs László ellen. Bátorfi Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosaként is ismert.

LMP: a kormány hazug állításokkal igazolja az akkumulátorgyárakat

A kormány szembe megy a magyar nemzeti érdekekkel és hazug állításokkal próbálja igazolni az akkumulátorgyár-beruházásokat – jelentette ki szerdai, pécsi sajtótájékoztatóján Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke.

A pécsi zöldpolitikus emlékeztetett arra, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kósa Lajos fideszes parlamenti képviselő kedden egy újabb akkumulátorgyár létesítését jelentette be Debrecenben, amelyhez a kormány 14 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt.

Keresztes szerint különösen azok után megdöbbentő és elfogadhatatlan, hogy erről korábban nem tájékoztatták a helyieket, hogy a másik, szintén Debrecenben épülő kínai akkugyárat a helyiek tiltakozása ellenére „erőből akarják megvalósítani”. A képviselő kijelentette: a „kormány szembe megy a magyar nemzeti érdekekkel” és „hazug állításokkal” próbálja e beruházásokat igazolni.

Szerinte „ordas nagy hazugság” volt a külügyminiszter részéről, hogy Magyarországon az akkumulátorgyáraknak szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük. Ha ez valóban így lenne, nem vennék semmibe a mérnöki kamara kritikáit, nem adnának felmentéseket a beruházóknak, és nem szavazta volna le az általa vezetett bizottságban a kormányoldal az LMP környezetvédelmi célokat szolgáló indítványait.

Keresztes szerint a külügyminiszter azon szavai sem hihetők, miszerint a kormány célja, hogy „Magyarország a környezet védelmének éllovasa legyen”, ugyanis az akkugyárak „brutális mértékben használják fel a természeti kincseket”. A kedden bejelentett beruházás vízigényét Szijjártó Péter szerint 95 százalékban szürkevízzel fedeznék, azonban ez sem hihető, hiszen a kormány nem tudja felmutatni a szürkevízprogram megvalósításához szükséges stratégiai dokumentumot.

Hozzátette, a külügyminiszter azt mondta, hogy a cégek rengeteg munkahelyet teremtenek és infrastrukturális fejlődést hoznak. A gyakorlat és a befektetők bejelentései szerint azonban külföldiek dolgoznak majd az új gyárakban, az infrastrukturális fejlesztéseket – így a gyárak vízellátását – pedig a kormány állja a magyar adófizetők pénzéből.

A bizottsági elnök szerint „cinikus és hazug” Szijjártó Péter azon állítása is, miszerint a kormány elismeri, hogy mindenki számára a legfontosabb az egészséges környezet. Úgy vélte: ha ez így lenne, nem titkosítanának minden érdemi információt, hanem tisztességes tájékoztatást adnának, nem engednék el a szigorú környezetvédelmi vizsgálatokat, hanem megkövetelnék azokat, s kikérnék a helyiek véleményét.

Keresztes László Lóránt szerint „a kormány bebizonyította, hogy semmibe veszi a helyiek, a magyarok véleményét, érdekeit”, továbbá elhallgatja az akkumulátorgyárakkal járó környezeti kockázatokat, s gazdasági fejlődésről beszél, miközben csak annyi történik, hogy idegen cégek idetelepítik kockázatos gyártásaikat, miközben a profitot kiviszik az országból. Közölte, hogy az LMP továbbra is mindent megtesz a magyarországi természeti kincsek védelmében, ehhez pedig minden eszközt fel fog használni.

Bejelentette, hogy a párt debreceni szervezetének kezdeményezésére május 23-án tüntetést tartanak, amelynek részleteit a későbbiekben ismertetik.

A pécsi gyereknapon DeLoreannel utazhatunk vissza a jövőbe

A Városi Gyereknap alkalmából ismét Pécs legnagyobb játszóterévé változik a Zsolnay Kulturális Negyed május 28-án 10 és 18 óra között! Érkezik a Vissza a jövőbe-filmek időgépe, lesz mászófal, óriás csúszda, ugrálóvárak, motoros bemutató, bábszínház, Nerf-pálya, Ninja Sport Warrior képzés, vívás, sakk és sokféle finomság!

Érkezik Marty McFly és Brown doki időgépe, egy valódi DeLorean DMC-12 autó! Érdekesség, hogy az országban mindössze 5 működőképes ilyen autó létezik, ezek egyikével lehet fotózkodni a Ginkgo téren.

A Negyed déli oldalán a várja a közönséget két mászófal, óriás csúszda, ugrálóvárak és a parkolóház tetején – nyitó látványosságként – motoros bemutató Bátor Zoltánnal.

Ebben az évben Magyarország rendezi a nemzetközi Színházi Olimpiát, ennek keretében a Bóbita Bábszínház a pünkösdi hétvége mindhárom napján, így a Gyereknapon is várja a közönséget előadásokkal a Bóbita szabadtéri színpadon.

A mozgékony gyerekek is garantáltan lefáradnak majd: a Pirogránit udvaron NERF ügyességi pálya lesz, a Csillagteraszon Ninja Sport Warrior képzés, kipróbálhatják a vívást a PEAC vívószakosztályának sportolóival, lesznek kosárlabdameccsek és pedálos járművek is! Pihenésként várja őket az Olvasóliget, az Amalgam Fine Model Cars aszfaltrajz-versenye, sakk oktatás és szimultán, sokféle társasjáték-foglalkozás, Mosolyország Játszókert és kapható lesz többféle finomság a vendéglátósoknak köszönhetően! Érkezik továbbá PanDani, a Robotika Pécs, a Pagony csapata, a Kanga Kids és az Élményzóna kötélkert, továbbá gyereknapi fotók is készülhetnek a selfie-boxnak köszönhetően.

A Látogatóközpontban planetáriumi előadások, a Varázstér és a VR Univerzum (28-án mindenkinek diákjegy jár!) csalogatja a családokat, a szomszédos Ginkgo téren kétszer lesz Varázsóra, látványos fizikai kísérletekkel. A programról ide kattintva találnak részleteket.

Bárkinek lehet saját virtuális erdeje a WWF mobilalkalmazásával

A WWF Magyarország által kifejlesztett ÉnErdőm mobilalkalmazással bárki létrehozhatja saját virtuális erdejét, és kipróbálhatja az erdő ellenálló képességét segítő erdészeti megoldásokat, valamint megismerkedhet a klímaváltozás által érintett állatfajokkal is – tájákoztatta a WWF Magyarország szerdán az MTI-t.

A WWF Magyarország közleménye szerint a mobilalkalmazás, amit a Madarak és fák napja alkalmából mutatott be a szervezet, megmutatja, hogyan lesz egy homogén, fajokban szegény és a klímaváltozásnak kitett gazdasági erdőből változatos, fajgazdag és ellenálló, természetes erdő.

A kiterjesztett valóságra épülő technológiai megoldás segítségével a felhasználók erdőszegélyt hozhatnak létre és facsemetéket ültethetnek, vizesélőhelyet alakíthatnak ki, madárodúkat telepíthetnek, és nyomon követhetik, ahogy erdejük egyre változatosabb és természetesebb lesz.

„Nemcsak maga az erdő, de a benne élő állatok és növények is megérzik a klímaváltozást: vannak, akiknek kedvez és vannak, akik számára akár végzetes is lehet” – írták. A játék második részében ilyen fajokkal ismerkedhetnek meg a felhasználók, és megtippelhetik, hogy melyik faj nyertese, illetve vesztese a klímaváltozásnak.

„Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre többen felismerik, milyen hatásokkal van a környezetünkre a klímaváltozás. Arról azonban még sokat kell tanulnunk, hogy ezekre a kihívásokra hogyan készüljünk fel. Ezen a játékon keresztül mindenki kaphat egy kis ízelítőt abból, hogy mekkora szerepe lehet a változatosságnak, a természetes sokszínűségnek az erdők egészségének és az erdőklímának a megőrzésében” – idézi a közlemény Bódis Pált, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértőjét.

Ma van a Mentősök Napja, 75 éves az Országos Mentőszolgálat

1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. Az évforduló örömére rendezik meg ezen a napon a Mentősök Napját.

A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ezáltal a mentés állami feladattá vált. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja az oxyológiát, azaz a mentéstant. Május 10-ét a szolgálat születésnapjává nyilvánították, ekkor ünnepeljük a Mentők Napját, amikor kitüntetéseket, pénzjutalmakat adnak át az életmentésben élenjáró orvosoknak, mentősöknek, egészségügyi dolgozóknak.

Többek között Novák Katalin köztársasági elnök is köszönetet mondott az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkatársainak szerdán, a mentők napján. A Sándor-palota honlapján az OMSZ megalakulásának 75. évfordulója alkalmából megjelent közleményben Novák Katalin azt írta: az elmúlt időszak különösen nagy erőpróba elé állította e hivatás képviselőit, a mentőorvosok, mentőtisztek, mentőápolók és -irányítók, valamint a gépjárművezetők azonban megmutatták, hogy az emberek rendkívüli körülmények között is számíthatnak rendületlen elhivatottságukra. „Köszönjük áldozatos munkájukat!” – zárul az államfői közlemény.

Baleset miatt teljes útzár van az M7-es autópályán

Három gépkocsi ütközött össze Érd térségében.

A rendelkezésre álló adatok szerint 2023. május 10-én 9 óra körül az M7-as autópálya főváros felé vezető oldalán, a 15-es kilométerszelvényénél három gépkocsi ütközött össze. A balestben az elsődleges információk alapján egy ember sérült meg.

​A balesettel érintett szakaszt a rendőrök lezárták, a forgalmat az érdi lehajtó felé terelik.

Kép: baleset-info.hu Facebook

Amiért egy átlagember büntethető, azért egy újságíró nem…

Múlt héten került fel egy új törvényjavaslat a Parlament weboldalára, amely a rágalmazás és a becsületsértés tényállását korlátozza. Amikor először hallottam róla (Szabó Tímea felszólalásának fizetett hirdetésébe botlottam bele), már eleve meglepődtem, hogy ilyen nem létezik, de aztán megnéztem a törvényjavaslatot, és rájöttem: de, nagyonis létezik. A következőkben leírom, miért elfogadhatatlan ez a javaslat, és miért lehet azt mondani, hogy ez egy kizárólagos politikai döntés, ami mindenféle szakmaiságot nélkülöz.

A javaslat alapján sem a rágalmazás minősített esete, sem a becsületsértés nem követhető el, ha azt a „közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.”

Már a kiindulópontot abszurdnak tartom: pont azokat az embereket mentesíti a törvény, akiknek a leginkább tisztában kell(ene) lennie azzal, hogy mit szabad és mit nem és akik a legtöbb embert elérnek. Egy egyszerű példával élve: ez nagyjából olyan, mintha a késve érkező vízimentőt nem vonnánk felelősségre, ha nem tudja a fuldokló áldozatot megmenteni, de ugyanezért egy laikust, aki kétségbeesetten megpróbál segíteni, büntetnénk, ha kudarcot vall. Teljesen nonszensz.

A másik problémám a rágalmazással van, ahol csak a minősített eseteket mentesíti. Tehát mentesül valaki a büntetőeljárás alól, ha aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva rágalmaz vagy sérti meg valaki becsületét. De ha ezek közül egyik sem valósul meg, akkor továbbra is büntethető. Szintén egy egyszerű példával érzékeltetve: ha én egy 10 fős szülinapi bulin, enyhén ittasan elkezdek arról megalapozatlanul beszélni, hogy Péterffy Attila kenőpénzeket fogad el, akkor a polgármester úr, ha tudomást szerez erről, feljelenthet és büntetőeljárás lehet belőle. Ha én direkt az ő lejáratása céljából újságíróként megírom ezt a Bahírra, amit több ezer ember elolvas, akkor viszont nem lehet engem büntetőeljárás alá vonni. Besenyő Pista bácsi klasszikusa jut eszembe:

A törvény indoklásában 4 érv jelenik meg erre:

  1. A szólás- és sajtószabadság tiszteletben tartása.
  2. Más országokban is van, ahol csak polgári peres eljárásban lehet ezekért elégtétel venni.
  3. Az emberi méltóságot különösen sértő esetek továbbra is a büntetőjog keretein belül maradnak.
  4. A polgári eljárások lehetősége továbbra is megmarad.

Ezek közül az első érv nevetséges, a szólás- és a sajtószabadság sosem volt egy korlátlan jog, és sosem irányulhatott gyűlöletkeltésre vagy hazugságokkal történő manipulációra. A második érv önmagában igaz, valóban van olyan ország (pl. Románia), ahol a rágalmazást nem a büntetőjog szabályozza. Olyanról ugyanakkor nem tudok, ahol a kis tömeg előtti rágalmazás büntethető lenne, a nagy nyilvánosság előtti nem. Ez szinte biztosan hungarikum lesz. Az kis öröm az ürömben, hogy a legkirívóbb esetet elvileg megmaradnak a büntetőjog területén, de egyrészt, nagyon nincs egységes gyakorlat arra, hogy mi minősül az emberi méltóságot nyilvánvalósan és súlyosan sértő magatartásnak, másrészt eleve az az alkotmánybíróság gyakorlata, hogy a politikusoknak jóval több mindent kell eltűrni, mint az átlag embernek, így számomra kérdés, hogy ez a kivétel a gyakorlatban milyen széles körben kerül alkalmazásra.

A történet legizgalmasabb része a polgári eljárás kérdése. Tény, hogy polgári per indítható a továbbiakban is. Csakhogy ezzel is van néhány probléma. Egy büntető feljelentés tehető ismeretlen tettes ellen, de egy személyiségi jogi perben meg kell nevezni az alperest és nincs nyomozás, ami ezt felderítené. Tehát ha névtelen cikkről beszélünk, akkor máris személy szerint senki nem vonható felelősségre.

A portál ettől még persze perelhető, de a gyakorlatban maximum pénzbüntetést vagy helyreigazításra kötelezést tud a bíróság kiszabni. Csakhogy mint látható, ez utóbbiakat hajlamosak kihagyni vagy elsuvasztani a különböző portálok, előbbi meg tipikusan olyan, hogy amíg egy kis költségvetésű, főleg adományokból fenntartott portálnak akár a roló lehúzását is jelentheti, addig egy oligarchák által fenntartott portál ezeket mellényzsebből kifizeti. Vagyis a jelenlegi egyenlőtlen vagyoni helyzetet csak még inkább növelni fogja egy ilyen szabály.

Épp a büntetőjogi eszköz az, ami ezt a viszonyt valamennyire kiegyenlíti. Mert bár nyilván nem fognak rágalmazás miatt valakit egyből letöltendő szabadságvesztésre ítélni (eddig se tették), de azért ha valakit 3-4 alkalommal egymás után elítélnek, előbb-utóbb eljutunk azokhoz a szankciókhoz, amikkel már jár a büntetett előélet, vagy el lehet tiltani valakit a foglalkozásától. És ezt azért jobban megérzi egy újságíró, mint a – valószínűleg mások által megfizetett – pénzbüntetést. A törvény azonban pont ezt veszi, mintegy kimondva, hogy a jelenlegi rendszerben gyakorlatilag mindent szabad, mert a következmények enyhébbek, mint a sérelem, amit az adott tettel okoznak.

Ezek alapján én is azt mondom, hogy hajmeresztő ez a módosítási javaslat, szakmai érvek gyakorlatilag nincsenek mellette, kizárólag politikai érdekek mentén megírt javaslatról lehet beszélni. Remélem, nem fog átmenni, de, hogy őszinte legyek, elég szkeptikus vagyok.

Magára vette a ruhákat, amiket el akart lopni egy mohácsi nő

Lebukott egy mohácsi nő Szekszárdon, aki közel 140.000 forint értékben kísérelt meg ruhákat ellopni egy üzletből.

A város egyik ruházati boltjából tettek bejelentést 2023. május 6- án szombaton délután fél öt körül, mert egy ismeretlen nő több ruhaneműt kísérelt meg ellopni, de lebukott. Mint kiderült, a fiatalasszony sok ruhát vitt be magával a próbafülkébe, majd hallhatóan elkezdte azokból a címkéket kitépkedni. Mikor felszólították a fülke elhagyására, a nagy meleg ellenére egy pufi télikabátban lépett ki. Kérték a dolgozók, hogy a dzseki cipzárját húzza le, de ennek csak vonakodva tett eleget. A kabát alatt több réteg ruhát viselt és a nadrágjába is voltak ruhák betömködve. Ezután visszalépett a fülkébe, megszabadult az „idegen” holmiktól, majd kezében tartott nadrágokkal indult a pénztár felé. Az egyik nadrág zsebében több, egyéb ruhákról letépett vonalkód és címke volt.

A helyszínre érkező rendőrök igazoltatták a 35 éves mohácsi nőt, majd előállították és gyanúsítottként hallgatták ki lopás vétsége miatt.

A szemle során a ledobált ruhaneműk és lefoglalt ruha címkék alapján beazonosítható volt, hogy a tetten ért nő 17 darab különböző ruhaneműt akart ellopni. Az így megrongált ruhaneműk eladhatatlanná váltak, így az okozott kár csak részben térült meg.