Kezdőlap Blog Oldal 1446

Szigetvár nyugati részében egy éve ihatatlan a víz…

0

A lakók most perre mennének

Körülbelül ötezer embert érint Szigetváron, hogy ihatatlan büdös víz folyik a csapból és lajtos kocsiból kell iható vizet haza vinni, már ha éppen nem hibásodott meg. A szolgáltatónak csak ilyen járműve van, így nem biztosított a mindennapi ivóvíz ellátás, derült ki az ATV által készített riportból.

Egy évvel ezelőtt kezdődött egy beruházás, melytől azt remélték, hogy európai szintű ivóvíz lesz ebben a városrészben is. Azonban a várt siker elmaradt, a lakóknál betelt a pohár és most pert terveznek. Akár pertársaságot is alapítanának, de elsősorban az önkormányzattól várják a segítséget.

Vajon mikor ihat minden Szigetváron élő lakos tiszta, egészséges ivóvizet?

A 100 méter után a 200 méter magyar csúcsát is megjavította csütörtökön Takács Boglárka

A 100 méter után a 200 méter magyar csúcsát is megjavította csütörtökön Takács Boglárka, aki Orosz Irén 1981-ben futott félkörös rekordját adta át a múltnak 22.77 másodperces győztes idejével a Nemzetközi Atlétikai Szövetség kontinentális sorozatának bronz kategóriájú budapesti versenyén.

    A BHSE 21 éves sprintere a célfotós 100-as sikere után alig egy órával térdelt be a 200 rajtjához, ám nem tűnt úgy, hogy a korábbi rekord kizökkentette volna. A startból remekül jött el és kiváló tempóban futott, a végén sem vált görcsössé a mozgása, és meggyőző előnnyel ért be elsőként. A tájékoztatóóra 22.86 másodpercet mutatott, amire Spiriev Attila, a Budapest 2023 Zsivótzky Gyula Programiroda sportszakmai vezetője talpra ugrott örömében, mert már ekkor egyértelmű volt, hogy nem csupán a magyar atlétika legrégebb óta fennálló – 23.06 másodperces – egyéni rekordja dőlt meg, hanem az is, hogy először futott magyar női vágtázó 23 másodpercen belül. A hivatalos eredmények szerint ráadásul még ennél is jobb, 22.77 másodperc lett a győztes idő és az új csúcs.
    „Nagyon örülök a két rekordnak. A 100 nem volt tökéletes, főleg az eleje, de ez a 200-as futás jól sikerült, még az edzőm, Németh Roland is azt mondta, hogy nem lehet belekötni” – mondta az MTI-nek boldogan Takács Boglárka, aki korábban a klasszikus számban 11.23 másodpercet ért el.


    „Persze a 100-nak is örültem, lépegetünk tovább, megyünk előre” – tette hozzá.
    Megjegyezte: a 200 méter csak kiegészítő száma, nem is számolt vele eddig komolyan, így nem jutott eszébe, hogy az augusztusi budapesti világbajnokságon ezen a távon is indulhatna, most viszont elgondolkodnak rajta.
    A szám nemcsak Takács futása miatt volt emlékezetes, hanem a mindössze 18 esztendős Sulyán Alexa teljesítménye miatt is, a gödöllői vágtázó ugyanis a múlt héten elért 23.34 másodperces U20-as magyar rekordján nagyot javított azzal, hogy 23.12 másodperccel ért be negyedikként.

Forrás: www.mti.hu

Hűvösvölgyi Ildikó ma 70 éves

0

Boldog születésnapot kívánunk!

1953 június 9-én, Budapesten született Hűvösvölgyi Ildikó, aki 1975-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd pályáját a Veszprémi Petőfi Színházban kezdte. Egy év eltelte után, szinte megszakítás nélkül a napig, a Madách Színház tagja. Több kitüntetés és elismerés tulajdonosa, többek közt Kossuth-díjat is kapott 2015-ben. Számos színházi alakítás, filmszerep és szinkron színészi alakítás gazdagítja életútját.

Hűvösvölgyi Ildikó a Marry Poppinsban, a Madách Színházban

Férje Kisfaludy András, Balázs Béla díjas rendező, akivel több mint 45 éve alkotnak egy párt, két lányuk született.

Jó egészséget és boldog születésnapot kívánunk a művésznőnek!

Június 7-én volt az Élelmiszerbiztonsági Világnap 

0

2023-ban az élelmiszer-szabványok jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Az élelmiszerbiztonsági szabványok, szabályok elsősorban a fogyasztók érdekeit védik, hiszen fontos, hogy az élelmiszerek biztonsággal fogyaszthatóak legyenek, ne okozzanak fertőző megbetegedéseket, olvasható a Néhih honlapján.

Sokan fontosnak tartják, hogy ne termeljenek szemetet, ezért előnyben részesítik a csomagolásmentes élelmiszer vásárlást, melyről már korábban is írtunk, a cikk itt olvasható.

A Magyar Élelmiszerkönyvből ( latinul:)Codex Alimentarius Hungaricus magunk is tájékozódhatunk. „a hazai forgalmazású élelmiszerek és élelmiszer-összetevők csoportjainak, illetve egyes élelmiszereknek a minőségére, biztonságára és jelölésére, valamint vizsgálatuk során alkalmazandó módszerekre vonatkozó szabályozások gyűjteménye.” Ez a meghatározás a magyarelemiszerkönyv.hu oldalon olvasható. Ahol termékkörönként tájékozódhatunk a különféle készítmények eltarthatóságáról, tartásának körülményeiről, esetleges adalékanyagokról és még sok más előírásról jogszabályról.

Az élelmiszerbiztonság mindannyiunk érdeke és feladata! Legyenek körültekintőek és óvatosak.

Talán javul az időjárás

Mindenhol visszavonta a felhőszakadás veszélye miatt kiadott másodfokú riasztást a meteorológiai szolgálat

„A meteorológiai szolgálat honlapja szerint jelenleg elsőfokú (citromsárga) riasztás van érvényben felhőszakadás veszélye miatt”

    Napközben az ország több vármegyéjére is másodfokú riasztást adtak ki felhőszakadás veszélye miatt.
    A meteorológiai szolgálat honlapja szerint jelenleg elsőfokú (citromsárga) riasztás van érvényben felhőszakadás veszélye miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Csongrád-Csanád és Békés vármegye egyes járásaiban.


    Emellett zivatar veszélye miatt elsőfokú riasztás van érvényben az ország északi felében, valamint Csongrád-Csanád, Békés, Baranya és Bács-Kiskun vármegye egyes járásaiban.
Forrás: www.mti.hu

Ma van az óceánok világnapja, de vigyázunk rájuk eléggé?

Világnapok, jeles napok jönnek-mennek, ma már szinte mindennek és mindenkinek van egy úgynevezett „világnapja”, akkor is találunk magunknak ilyet, ha éppen szeretjük a macskákat vagy ha nem, ha rendszeresen fogyasztunk kávét vagy ha messziről elkerüljük azt. Kis túlzással tényleg mindenre ráhúzható már egy ilyen nap. Vannak azonban még mindig kifejezetten fontosak, mint például június 8. az óceánok világnapja. Mielőtt a kedves olvasók billentyűzetet ragadnának, hogy a hozzászólások között megírják, hogy attól még nem lesz tisztább az óceánok vize és nem lesz nagyobb biztonságban az élőviláguk, hogy van egy úgynevezett jeles nap, amikor cikkek és közösségi médiában megosztott bejegyzések születnek a témában, jelezném, hogy ebben maximálisan egyetértek a cikk írójaként is valamennyi olvasónkkal. Azt viszont véleményem szerint fontos megjegyezni, hogy az ilyen napoknak nem is az a célja és a lényege, hogy egy csapásra minden problémát megoldjanak, sokkal inkább az, hogy az esetleges hiányosságokra, keveset emlegetett vagy elhanyagolt problémákra felhívjuk a figyelmet.

Az óceánokra és tengerekre leginkább mi emberek jelenünk veszélyt. Az emberi tevékenység, felelőtlenség, ipari működés következtében az élővizekbe juttatott szennyezőanyagok, kemikáliák és egyáltalán nem utolsó sorban hatalmas mennyiségű hulladék páratlan pusztítást végeznek. Különböző nemzetközi szervezetek felmérései alapján több, mint 150 millió tonna műanyaghulladék úszik az óceánjaink, tengereink vízében, ez a szám azonban sajnos folyamatosan emelkedik, becslések szerint évi 8-10 millió tonnával nő.

Az óceánok szennyezettségét jól mutató szomorú példa, amit korábbi, a témába vágó cikkeinkben is emlegettünk már, az úgynevezett szemétszigetek, amelyekből több is található a bolygón: a nagy csendes-óceáni, az észak-atlanti, az indiai-óceáni, a dél-csendes-óceáni és a dél-Atlanti szemétfoltok vagy szemétszigetek. A legismertebb az itt felsoroltak közül a nagy csendes-óceáni szemétsziget, amely egy 2018-as kutatás szerint 1,6 millió négyzetkilométeren terül el a csekélynek nem mondható 79 ezer tonnájával. Ezzel a kiterjedéssel egyébként a Föld 18. legnagyobb országa is lehetne.

Vannak dolgok természetesen, amikkel tehetünk a probléma enyhítéséért. Nem azzal fogjuk megtisztítani a folyókat és az óceánokat, ha holnaptól nem az erdő szélén dobjuk el a kávés poharunkat, de az első lépés velünk kezdődik. Felemelő érzés lenne azt hinni, hogy 2023-ban már nem kell erre senkinek a figyelmét felhívni Magyarországon, de a legfontosabb, hogy soha, semmilyen körülmények között ne szemeteljünk. Az emberiség által megtermelt, felfoghatatlan mennyiségű hulladékot még akkor is óriási logisztikai és technológiai kihívás lenne megfelelő módon, a bolygónak a lehető legkisebb károkat okozva kezelni, ha mindenki szelektíven gyűjtené a hulladékot, kevesebb műanyagot használna, lemondana az egyszerhasználatos csomagolóanyagok, szívószálak, evőeszközök használatáról. Éppen ezért az egyik első lépés, amit megtehetünk és ami nem kerül különösebben nagy erőfeszítésbe senki számára, hogy figyeljünk oda az ökológiai lábnyomunk méretére, különösképpen a hulladéktermelés szempontjából.

kiemelt kép: Pixabay

A spanyolországi Valenciában épülhet meg a Tesla második európai gyártóbázisa

0

A beruházás értéke spanyol médiaforrások szerint elérheti a 4,5 milliárd eurót.

    A társaság a tartomány vezetőivel egyeztet a részletekről – számolt be a Cinco Dias című üzleti napilap névtelenséget kérő forrásokra hivatkozva.
    A projekt értékben túlszárnyalhatja a Volkswagen folyamatban lévő akkumulátorgyár-beruházását. A német autógyártó a Valenciától 25 kilométerre északra fekvő Saguntóban épít 40 gigawattóra kapacitású gyárat, amely további 20 gigawattórával bővíthető. A termelés 2026-ban kezdődhet.
    Valencia tartományban, Almussafes-ben található a Ford egyetlen spanyolországi gyártóbázisa is. Az 1976-ban létrejött üzemben az évtized közepén kezdődhet az elektromos hajtásláncú járművek gyártása.
    Az üzleti napilap közlése szerint Ximo Puig tartományi elnök májusban egy üzleti fórumon elmondta, hogy tíz nagyvállalattal folynak tárgyalások és amennyiben ezek sikerre vezetnek, akkor 24,4 milliárd eurós beruházással, 43 ezer új munkahely létesülhet a nyugat-spanyolországi tartományban.
    A Reuters megkeresésére sem a Tesla, sem a madridi kormány nem reagált.
    Spanyolország Európa második legnagyobb autógyártója, tavaly a termelés közel 6 százalékkal 2,2 millióra nőtt. A kormány az uniós helyreállítási alapból (RRF) is támogatja a járműiparban az elektromobilitásra való átállást és az akkumulátorkapacitások kiépítését.
    A Tesla a világ vezető elektromosautó-gyártója tavaly adta át első üzemét Európában. A Brandenburg tartományban, Berlin szomszédságában fekvő, 5,5 milliárd dollárból megépült üzem tervezett éves kapacitása 500 ezer autó, ami heti közel 10 ezres termelésnek felel majd meg.

Távozik a Budapesti Corvinus Egyetem rektora

Július 31-ével távozik pozíciójából Takács Előd

Távozik július 31-ével Budapesti Corvinus Egyetem rektori pozíciójából Takáts Előd – olvasható az egyetem honlapján csütörtökön közzétett tájékoztatásban.

    Az intézmény közleménye szerint Takáts Előd a jövőben több időt szeretne szentelni az egyetemi vezetési és szervezési feladatok miatt szükségszerűen háttérbe szorult nemzetközi tudományos, Közgazdaságtudományi és pénzügyi munkának és kutatásnak. A távozó rektor kapcsolata azonban nem szűnik meg az intézménnyel, mint írták, a jövőben is a Corvinus egyetemi tanára marad.
    Felidézték, a Takáts Előd által irányított időszakban az intézmény jelentős lépéseket tett a kitűzött stratégiai céljai felé: egyrészt, hogy az intézmény regionális elitegyetemmé váljon, másrészt, hogy az itt végzett hallgatók Közép-Európa gazdaságának és társadalmának meghatározó szereplői legyenek. A Corvinus az elmúlt három évben megháromszorozta a legrangosabb tudományos folyóiratokban megjelenő kutatási publikációinak számát, ezzel közelebb került ahhoz, hogy 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézménye legyen – hangsúlyozták.
    A Corvinus megerősítette nemzetközi beágyazottságát, neves külföldi előadók részvételével több nemzetközi konferenciát szervezett, melyeknek köszönhetően tovább növelte presztízsét a globális tudományos életben – áll a közlésben, amely szerint az AACSB akkreditáció (Association to Advance Collegiate Schools of Business) is tovább erősítette az egyetem nemzetközi beágyazottságát.
    Felidézték továbbá, hogy Takáts Előd hozta létre az Illyés Gyula tehetségtámogató programot, amelynek célja, hogy esélyt adjon a nehéz körülmények között élő diákoknak a sikeres egyetemi felvételi elérésében.
    Utódjáról még nincs döntés, ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak: az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány július 31-ig teszi meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a rektori feladatok „a jövőben is magas színvonalon, az egyetem stratégiai célkitűzéseit szolgálva legyenek ellátva”.

Forrás: www.mti.hu

Forgács Gábor még mindig beteg, de jól van!

0

A színésznél 2020-ban diagnosztizáltak rosszindulatú daganatos betegséget

A pandémia ideje alatt állapítottak meg végstádiumú prosztata rákot a közkedvelt színész, humorista, szinkronszínésznél, írta meg a life.hu Azóta szerencsére jól van, pedig négy műtéten esett keresztül, a leghosszabb műtétet 2021 februárjában végezték el, mely hét órán keresztül tartott.

„négy műtéten esett keresztül, a leghosszabb műtétet 2021 februárjában végezték el, mely hét órán keresztül tartott.”

Forgács Gábor 1947-ben született Budapesten, az Eötvös Gimnázium tanulója volt, de kétszer is eltanácsolták, így 16 éves korában segédmunkásnak állt. Győrben volt katona, ez idő alatt le is érettségizett, majd segédmunkásként, később roadként dolgozott. 1972-ben indult a „Ki mit tud”-on, ahol egy jódli számot adott elő. Ezt követően előadóművészként tevékenykedett, később színházakban is játszott, ma már szabadúszóként tevékenykedik. Számos televízió műsorból, kabarékból, vígjátékokból is ismerhetjük alakításait. De hangját is számos színésznek és rajzfilm figurának is kölcsönözte már, többe között a Madagaszkárban az ő hangján szólal meg Julien király a gyűrűs farkú maki is.

A színész jól érzi magát, de a harcnak még nincs vége.”Még mindig rákos vagyok” írta meg a Kiskegyed!

Négylábúak vizsgáztak

0

A police.hu oldalán osztotta meg a négylábúak megmérettetéséről szóló hírt, mely szerint májusban ismét kutya kiválasztási napot tartottak Dunakeszin, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központban.

A válogatásra elsősorban német vagy belga juhászkutyákat, illetve e fajták keverékeit várták, de rajtuk kívül bármilyen egészséges eb részt vehetett a megmérettetésen, ha megfelelt az elvárásoknak, vagyis fizikailag és mentálisan alkalmas lehet erre a munkára. A rendőrkutyák jellemzője, hogy rendkívül engedelmesek, intelligensek és kiegyensúlyozottak. A szolgálati feladatok ellátásához temperamentum és képesség kell, ezek függvényében lehetnek majd kereső-, járőrkutyák, esetleg kétfázisú ebek is.

A kiválasztáson a leendő szolgálati állatokat igyekeznek minél több olyan helyzetben tesztelni, amelyekkel találkozhatnak. Kiváló őrző-védő képességet kell tanúsítaniuk magasban, sötétben, szokatlan helyzetekben és helyszíneken. Megvizsgálják, hogyan viselkednek az ebek támadólag fellépőkkel szemben, mutatnak-e eközben félelmi reakciókat. Az is fontos, hogy különböző eszközöktől se féljenek, például ne ijedjenek meg a lövés zajától. Erre szolgál az úgynevezett lövésteszt, amikor az ebek lövésekre adott reakcióját figyelik meg… Ezután következnek az orvosi vizsgálatok, amikkel kiszűrik az esetleges egészségügyi problémákat.

Miután egy kutya megfelelt a fenti teszteken, néhány hétig megfigyelik, hogy jobban megismerjék a leendő kollégát, és kiderüljön, milyen típusú munkavégzésre lesz leginkább alkalmas.

Évente többször is tartanak Dunakeszin rendőrkutya-kiválasztást, hiszen a négylábú kollégák segítsége nélkülözhetetlen e munkaterületen, így folyamatosan szükség van az utánpótlásra.

Forrás: police.hu

Sajnos nem minden hírünk ilyen vidám a négylábú kedvenceink kapcsán.