Kezdőlap Blog Oldal 1140

„Márton-nap” a Tettyén

A mi családunkban a helyzet olyan szempontból rendhagyó, hogy édesanyám születésnapja pár nappal van Márton-nap előtt, amit rendszerint a Tettye vendéglőben ünneplünk meg. Azonban éppen emiatt az étterem Márton-napi kínálata ilyenkor már rendelkezésre áll, és ezt rendszerint ki is használjuk. Ez történt tegnap is, amikor így együtt a családdal próbáltuk ki az étterem szezonális libaételeit.

Az étlapon egy libaraguleves, egy libamáj, kétféle libacomb, egy libamell és egy vegyes libatál található, mindnyájan ezekből választottunk. Az én választottam ezúttal a libamell volt burgonyafánkkal, tökpürével és narancsos mártással. Akik kértek levest, viszonylag hamar megkapták, de mivel ez egy kapros raguleves, én meg nem vagyok túl jó viszonyban a kaporral, ezt nem kóstoltam meg. Szóval erről nem tudok írni.

Ami az én ételemet illeti, nagyon látványos volt és látszott, hogy nem spóroltak a hússal. A libamell nagyon jó volt, nem lett kiszárítva, puha, szaftos maradt, a bőre meg igazán isteni. Már 2 éve is dicsértem a libatálnál a mellnek a bőr részét, ez ezúttal is nagyon finom volt. A burgonyafánk is ízletes, nem túlságosan édes, így abszolute jól funkcionál köretként. Ugyanez igaz a narancsos mártásra is, amelyiknek volt egy fanyar ízvilága is az édessége mellett, így nem adott desszert-hatást az ételnek. Múltkor a zselicei kóstolásnál kicsit kritikus voltam az édesebb köretelemekkel, itt minden jól működött.

Amitől igazán féltem az ételen belül, az a sütőtökpüré, ugyanis nem igazán szeretem a sütőtököt. De ha már része az ételnek megkóstoltam. Egyébként kellemesen csalódtam benne, állagra tökéletes, nagyon selymes, és itt is visszafogták az édességét a sütőtöknek, és az az érzésem, hogy egy kicsi narancs ebbe is került. Ugyanakkor a sütőtök íze nyilván kiérződött belőle, így azért nem mondom, hogy igazán ízlett. De ez az én bűnöm, nem a helyé.

A többiek ételeit is nézegettem, és mindenki nagyon elégedett volt. A libamájba belekóstoltam, az nekem is nagyon ízlett, ugyanakkor az egyetlen „ránézéses” kritikám ezzel kapcsolatos volt. A májat csónakburgonyával és sült almával tálalják, de az alma mennyisége rendkívül kevés volt: két vékony karika összesen.

Ezen azért is csodálkoztam, mert egyrészt a Tettyére ez eddig nem volt jellemző, másrészt a máj kifejezetten nagy adag volt ahhoz képest, hogy a legtöbb helyen mennyit adnak libamájból. És ennek tükrében furcsa, hogy almából – ami azért egy jóval olcsóbb alapanyag – ennyire keveset tesznek a tányérra. Nem hiszem, hogy még egy pár karika alma felborítaná a költségvetést, így viszont nekem arányaiban egy kicsit felborult ez az étel.

Ezzel együtt is elmondhatom, hogy megint nagyszerűt ettünk. Ha valaki még meg akarja kóstolni, ma és holnap megteheti!

Az étterem weboldala itt, a Facebook-oldala itt található.

Menczer Tamás: a nemzeti konzultáción Ukrajna uniós csatlakozásáról is véleményt lehet mondani

Ukrajna európai uniós csatlakozása is szerepel a nemzeti konzultáció kérdései között – derült ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkárának szombati facebookos videójából.

Menczer Tamás a közösségi oldalán megosztott videójában azt mondta: Ukrajnában jelenleg háború van, tehát ha az országot felvennék az Európai Unióba, akkor a háborút behoznák a közösségbe, és az uniós források jelentős része is Ukrajnához kerülne.

Emlékeztetett arra is, hogy Ukrajnában elvették a nemzeti közösségek, így a magyar nemzeti közösség már meglévő, úgynevezett szerzett jogait, és ezeket a jogokat a mai napig nem adták vissza.

„Ön szerint Ukrajnának helye van az Európai Unióban? Mondja el véleményét!” – fogalmazott az államtitkár.

Jövő pénteken nyit(hat) a Műjégpálya

0

Bár tavalyelőtt ilyenkor már csúszhattak a korizás szerelmesei a pályán, tavaly és idén is várni kell a hidegebb időre. Ennek oka, hogy a jelenlegi rendszer enyhe időben nem tud kellő minőségű jeget csinálni, az üzemeltető pedig valószínű nem kockáztat ilyen rezsiárak mellett egy latyakos felület előállításával és annak fenntartásával – írtuk korábban. Úgy tudjuk, hogy éjjelre is jelentősen le kell hűlnie a levegőnek, nappal pedig nemigen mehet 10-12 fok fölé ahhoz, hogy kellően megfagyjon a víz, amit a pályára öntenek.

A mostani előrejelzések szerint azonban jövő pénteken már tényleg megnyithat a korcsolyapálya – írja a Pécsaktuál.

A nyitvatartás megegyezik a korábban már megszokottal, azaz:

  • kedden, szerdán és csütörtökön 09:00-tól 12:00-ig és 13:00-tól 16:00-ig,
  • pénteken, szombaton és vasárnap 09:00-tól 12:00-ig, 13:00-tól 16:00-ig 17:00-tól 20:00-ig lehet majd korcsolyázni.

A jegyárak egyelőre a tavalyihoz hasonlóan alakulnak – legalábbis, ha hitelesek az Interneten található információk.. A felnőttek belépőjének ára 1500 forint, a diák- és nyugdíjasbelépők ára 1100 forint lesz három órára. A 4-6 éves gyermekek után 750 forintot szednek.

Mégsem Plovdivban lesz a bolgár-magyar meccs

0

A Nemzeti Sport Bulgáriából származó információja szerint Plovdiv polgármestere, Kosztadin Dimitrov szombaton hivatalosan is bejelenti, hogy nem a városban lesz a bolgár–magyar Eb-selejtező. Az önkormányzat erről már levélben tájékoztatta is a Bolgár Labdarúgó-szövetséget.

A Plovdiv24.bg péntek késő este – további részletek említése nélkül – annyit írt rövid hírében, hogy Kosztadin Dimitrov polgármester saját hatáskörével élve hozta meg a döntést.

Mint ismert, néhány napja a Bolgár Labdarúgó-szövetség (BFU) azt kezdeményezte, hogy a november 16-i Bulgária–Magyarország Eb-selejtező mérkőzést Szófia helyett Plovdivban rendezhesse meg, az eredetileg meghirdetett – magyar idő szerinti – 20.45 óra helyett 18 órás kezdéssel. Mivel a bolgár rendőrség a találkozó eredeti időpontban, nézők előtti szervezéséhez nem járult hozzá, az UEFA a rendkívüli körülményekre tekintettel elfogadta a találkozó zárt kapuk mögötti megrendezését.

Csakhogy a plovdivi Hriszto Botev Stadionban építési munkálatok folynak, és az építő DZZD College nevű építőipari vállalat hivatalosan értesítette a helyi polgármestert, Kosztadin Dimitrovot, nem ajánlva, hogy november 13. és 20. között labdarúgó-mérkőzést rendezzenek a stadionban. Ugyanis akkor készítik el a tetőszerkezet egy részét, így nem garantálható több szektor és a külső infrastruktúra biztonsága sem.

Bolgár források arról is írtak, hogy a Szófiába meghirdetett szurkolói megmozdulást – amelynek célja a bolgár szövetség elnökségének lemondatása – nem befolyásolja a helyszínváltoztatás, az elégedetlen ultrák azt Plovdivban is megrendeznék, s helyi lapinformációk szerint magyar drukkerek részvétele sincs kizárva.

Egyelőre nem világos, hogy a plovdivi polgármester szombaton milyen érveket sorakoztat fel a meccs ottani megrendezése ellen.

A meccs megrendezésével kapcsolatos pénteki egyeztetésen egyébként felvetődött egy harmadik lehetséges helyszín, mégpedig a 12-szeres bajnokcsapat, a Ludogorec otthona, Razgrad – újabb módosítás esetén természetesen az UEFA-nak kell megadnia az engedélyt.

Baleset miatt maradt el előadás a Nemzeti Színházban

Péntek este tette közzé Facebook-oldalán a Nemzeti Színház a hírt, miszerint félbehagyni kényszerültek a Rómeó és Júlia előadását egy baleset miatt – írja az index. A balesetről tájékoztató bejegyzés után alig egy órával − jelezte a színház, hogy elmarad a november 11-én, szombaton esedékes Körhinta előadás.

A bejegyzésben betegségre hivatkoztak és biztosították a nézőket, hogy van lehetőségük jegyeik visszaváltására, vagy elcserélhetik azokat egy másik előadásra. A Körhinta szombati előadása valószínűleg a pénteki baleset miatt marad el, és mivel a két előadásban két szereplő azonos, ezért valószínűleg vagy Berettyán Nándorral, vagy Szász Júliával történt valami.

A színház későbbre ígért bővebb tájékoztatást.

Estére megszűnnek az esőzések

A tegnapihoz hasonlóan ma is borús reggelre ébredhetünk. Maradnak az időszakos esőzések, a hőmérséklet 3 és 5 fok közé csökken, amelyet az erős északnyugati szél miatt még hidegebbnek érezhetünk.

Délután sem sokat változik az időjárásunk, marad a borús, esős idő, és a hőmérséklet is csak 8-9 fokig emelkedik, ami az északnyugati szél miatt továbbra is hidegebbnek tűnhet. Aztán a délután második felére a szél mérséklődik, majd az esti órákban nyugat felől felszakadozik a felhőzet, azonban a korai sötétedés miatt túl sok napsütésre nincs kilátás. A hőmérséklet estére ismételten 3-5 fok között fog alakulni.

Forrás: MeteoMecsek

Bezár a szigetvári konzervgyár

0

A francia tulajdonos úgy döntött, hogy bezárja a szigetvári konzervgyárat, 130 ember veszíti el a munkáját. – írja az index. A francia tulajdonos magyarországi képviselői délelőtt jelentették be hivatalosan a város polgármesterének, hogy áprilisban leáll a termelés.

A tulajdonos a piaci változásokra hivatkozott, a csökkenő értékesítés, valamint az egyre kisebb nyereség miatt a megrendelésekből nem tudják finanszírozni a gyártást. Vass Péter polgármester örülne, ha lenne olyan vállalkozó, aki továbbviszi a termelést, de ilyen rövid idő alatt kicsi esélyt lát erre a forgatókönyvre.

A konzervgyár honlapján arról olvashatunk, hogy a jogelődöt 1939-ben gróf Andrássy Mihály alapította, mely akkor elsősorban léüzemként működött a grófi uradalomban megtermelt gyümölcsök feldolgozására.

Boldog születésnapot Kulka János

0

Kulka János, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanosk Társulatának örökös tagja, Budapesten született 1958. november 11-én. Édesapja Kulka Frigyes, európai hírű mellkassebész, tüdőgyógyász, egyetemi tanár volt.

Kulka János gyerekszínészként kezdte pályáját. Középiskolai tanulmányai után került a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1981-ben végzett Kazimir Károly osztályában.

Tagja volt a Pécsi Nemzeti Színháznak, a kaposvári Csiky Gergely Színháznak, a Radnóti Színháznak, a Nemzeti Színháznak és a Katona József Színháznak is. Láthattuk a Szomszédok című televíziós sorozatban, de játszott többek között A napfény íze, a Kontroll, a Kaméleon, A vizsga, a Budapest Noir és A berni követ című filmekben is.

Az országos népszerűséget a Szomszédok című teleregény hozta meg számára, amely talán az egyik legnépszerűbb és legismertebb magyar tévésorozat, melynek első adását 1987 májusában láthatták a nézők.

2016-ban agyvérzést kapott, életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Súlyos afáziában szenvedett, hosszú rehabilitáció állt előtte, felépülése azonban sikeres volt.

Díjai, kitüntetései:
VII. Országos Színházi Találkozó – A legjobb férfi epizódszereplő (1988)
Színikritikusok Díja – A legjobb epizódszereplő (1988)
Jászai Mari-díj (1989)
EMeRTon-díj (1994)
Erzsébet-díj (1994)
Greguss-díj (1994)
XIV. Országos Színházi Találkozó – A legjobb férfi főszereplő díja (1995)
Színikritikusok Díja – A legjobb férfialakítás (1995)
Érdemes művész (1996)
Kiváló művész (2003)
Súgó Csiga díj (2005)
Gábor Miklós-díj (2005)
Színikritikusok Díja – A legjobb férfi főszereplő (2005)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2006)
Kossuth-díj (2006)
Pro Urbe Budapest díj (2007)
Páger Antal-színészdíj (2009)
Színikritikusok Díja – A legjobb férfi epizódszereplő (2011)
Radnóti Miklós antirasszista díj (2012)
New York-i Gotham Screen Nemzetközi Filmfesztivál – legjobb férfi alakítás díja (2012)
Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál – legjobb színész (2012)
Arany Medál-díj – Év színésze (2013)
Ipolyság díszpolgára (2014)
Kék Szikra díj (2015)
Magyar Filmdíj – legjobb férfi mellékszereplő (2016)
MSZP Közéleti-díj (2016)
Tiburon Nemzetközi Filmfesztivál – A legjobb férfiszínész díja (Félvilág) (2016)

Hazám-díj (2019)

Magyar Filmdíj – A legjobb férfi főszereplő (2022)

Forrás: wikipedia.org, port.hu

Fotó. wikimedia.org

Ungár Péter: A létező dolgok ábrázolása, ez a szabadság maga

0

Ungár Péter, az LMP társelnöke írással szeretett volna válaszolni egy, a Magyar Nemzetben ezen a héten megjelent, az L. Simon László menesztése ügyében írt publicisztikára, a laptól azonban azt a választ kapta, hogy a véleménycikket nem vitaindítás céljából közölték, ebben a témakörben nem terveznek vitát. A bahir.hu fontosnak érzi a kérdésről a vitát, ezért az alábbiakban, változtatás nélkül közöljük Ungár Péternek, a Magyar Nemzet szerzőjének mondataira reflektáló írását:

A Magyar Nemzetben Rácz András tollából egy publicisztika jelent meg, amely védelmébe veszi Csák János azon döntését, hogy menessze L. Simon Lászlót a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjáról, mert egy sajtófotó kiállításon homoszexuális embereket ábrázoló fotográfia jelent meg.

Mivel a kormánypártok lapjában ezzel ellentétes vélemény nem jelent meg, kötelességemnek érzem megpróbálkozni azzal, hogy a kormánypárti honfitársainknak is érveljek amellett, hogy nem hogy helytelen, hanem ostoba, a magyar kulturális életre pedig káros Csák János döntése.

A cikk azzal indít, ezzel a Mi Hazánk Mozgalom álláspontját tükrözi, hogy a gond nem is az, hogy L. Simon nem teljességében vagy jól tartotta be a gyermekvédelminek nevezett törvényt, hanem az, hogy a Nemzeti Múzeumban egyáltalán bemutatták a kiállítást.

Olcsó dolog lenne, ha felsorolnám, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója nyitotta meg a kiállítást, ha megmutatnám jelenleg is milyen tartalmak elérhetőek a Néprajzi Múzeumban. Nincs értelme bemutatni a helyzet abszurditását, hiszen a cikk állítása egyáltalán nem abszurd, hanem művészetellenes, barbár.

Rácz azt állítja, hogy „a homoszexualitás témájának beemelése a Nemzetközi Sajtófotó-kiállításra valójában egy marginális, ám ideológiailag erősen túlfűtött jelenséget állít fókuszba, azt a képzetet keltve, hogy a parafíliákkal élő emberek problémái súlyos és komoly tehertételt jelentenek az emberiség egészére nézve.”

A homoszexualitás nem parafília, erről a társadalmi vitát hazánk 1962-ben lefolytatta. Mindenkinek joga van erről mást gondolni, de akkor meg engedtessék meg, hogy amikor kormány folyamatosan azt állítja, hogy L. Simon László felmentését nem a homofóbia fűtötte, akkor szende félmosollyal az arcukon az adófizető, törvénytisztelő magyar homoszexuálisok annyit mondjanak, hogy „a hölgy mintha nagyon is fogadkoznék.”

De a lényeg nem ez, a lényeg az, hogy a művészet, így a fotóművészet igenis ábrázol olyan dolgokat, amiket egyes emberek marginálisnak, gusztustalannak vagy akár ideológiailag túlfűtöttnek éreznek. Ha a homoszexuális emberek létezésének ábrázolása önmagában elkerülendő, akkor miért van  Sappho a Nemzeti Alaptantervben? Akkor Faludy György Pokolbéli víg napjaim című könyvét ne olvassák tizennyolc éven aluliak? Akkor tizennyolc éven aluliak ne nézhessék Makk Károly Egymásra nézve című filmjét?

Persze vannak olyan tartalmak, amelyhez korlátozni kell a hozzáférést. Ezek amúgy az interneten találhatóak, olyan szélsőkonzervatív szervezetekkel értünk az internetes pornográfia korlátozásának fontosságában, mint a CitizenGo. A kormányzat ebben, amiben számítana, nem lép semmit. Hiszen láthatóan a magyar fiatalokat könyvek és múzeumok tudják veszélyeztetni.

A gyermekvédelminek nevezett törvény a következőt tartalmazza: „a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló terméket”.  Filozófiai kérdés, de könnyen állítható, hogy a szépirodalom például öncélú. De aki szerint az obszcenitás nem tud művészeti értéket képviselni, az véleményem szerint nem érti Ginsberg Üvöltés című versét vagy L. Simon László obszcenitást tartalmazó, amúgy kiváló verseit.

Az, hogy mi öncélú a művészetben, azt a befogadó dönti el. Azt pedig, hogy mi veszélyezteti a gyerekeket, a szülő. Nem Önök. Petőfi Sándor azt írja, hogy „az idő igaz, S eldönti, ami nem az.” Ötven év múlva nevetségesnek, azt antik szobrok nemiszerveinek letakarásához fogják hasonlítani ezt a kampányt.

Maradandó értéket a szabad magyar művészet tud létrehozni. Ne álljanak az útjába.

Forrás: LMP sajtó

Elhunyt Reményi József Tamás szerkesztő, kritikus

0

Hetvennégy éves korában pénteken hajnalban váratlanul elhunyt Reményi József Tamás József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő – tudatta honlapján a Litera irodalmi portál, amelynek állandó szerzője volt.  

Mint írták, Reményi József Tamás 1949-ben született Debrecenben. A Kritika munkatársaként kezdte, majd 1979-től 1983 végéig a Mozgó Világ rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, 1981-ben és 1983-ban megbízott főszerkesztője volt. 1984-től másfél évtizedig a Filmvilág olvasószerkesztőjeként dolgozott, kisebb kitérővel 1989 őszétől az induló Magyar Napló főszerkesztő-helyetteseként, illetve főszerkesztőjeként tevékenykedett 1992-ig.    

A Magyar Rádió Első közlés című versműsorát 1999-től kilenc éven át szerkesztette, egy ideig a Magyar Rádió irodalmi szerkesztőségének megbízott vezetője volt. Dolgozott a Holnap, a Palatinus és Kossuth Kiadók szerkesztőjeként. A Sziveri János Társaság elnöke volt 1997-től.    

Reményi József Tamásnak 1973 óta folyamatosan jelentek meg kritikái, tanulmányai folyóiratokban, heti- és napilapokban, nagyobb részt az irodalom, kisebb részben a film és a színház témaköreiben.   

Az irodalmi tárgyú írásokból kisebb válogatást jelentetett meg az Orpheusz Kiadó (Sinistrától Ibusárig, 1998), majd a Kortárs Kiadó (Zsurnál, 2007).    

Irodalomtörténészi munkái közül a Tarján Tamással közösen írt könyvei a legfőbbek (Magyar irodalom, 1945-1995; műelemzések. Corvina Kiadó, 1996). Ugyancsak Tarján Tamással hatkötetnyi irodalmi paródiát, szatírát adott közre, köztük van az Írtok ti így?, a Mindent hét lapra és a Babérköszörű.    

Mátis Líviával közösen sajtó alá rendezte Hajnóczy Péter műveit és hagyatékát, Mátis halála után a munkát maga folytatta, és 2007-ben az Osiris Kiadónál közreadta Hajnóczy eddigi legteljesebb életmű-kiadását.    

Munkásságát 1998-ban Pro Literatura-díjjal, 2002-ben József Attila-díjjal, 2019-ben Komlós Aladár-díjjal ismerték el.    

Felidézték, hogy Reményi József Tamás a kezdetektől a Litera szerzője volt és állandó résztvevője a Nyitott Műhelyben 2008 óta zajló beszélgetéssorozatnak, az Előhívásnak. 2019-ben volt olvasható a Literán Darvasi Ferenc vele készült ötrészes életútinterjúja.    

„Sokunknak mérce volt, mértékadó kritikus, hibátlan ízléssel, akinek ítéleteiben maradéktalanul megbízhattunk. Talán az utolsó mohikán volt az irodalmi élet beszűkült színpadán, aki irodalmárként, szerkesztőként és kritikusként fenntartotta az irodalom ethoszát, azt az alázatos, a megszületett művet, a teljesítményt maradéktalanul tisztelő attitűdöt, aminek lassan, akárhonnan nézzük, vége van” – emlékezett Reményi József Tamásra a Litera főszerkesztője, Keresztury Tibor az irodalmi portálon.

Forrás: mti.hu