Kezdőlap Blog Oldal 1102

52 éves Till Attila

Ma ünnepli 52. születésnapját Till Attila műsorvezető, filmrendező. Az ismert műsorvezető Budapesten látta meg a napvilágot 1971. december 3-án.

Televíziós tevékenysége 1994-ben kezdődött a Múzsa hétvégi ajánlójának vezetésével, majd a Menjünk és a 72 óra c. műsorok vezetése is az ő nevéhez fűződött. 1999-ben az Év Riporterének választották.

Az igazán komoly ismertséget azonban 2002-ben szerezte meg, amikor Liptai Claudiával közösen a TV2 Big Brother c. valóságshowját vezették. Ezt követően Tilla a TV2 arca lett: alig volt olyan fő műsoridőbe szánt vetélkedője, illetve show-műsora a csatornának, amelyben ne kapott volna szerepet. Legtöbbször műsorvezetőként láthattuk, de a Nagy Duett első évadjában például versenyzőként szerepelt Tóth Gabi mellett.

Eddigi pályafutása során 4 alkalommal lett az Év Műsorvezetője, 2007-ben pedig Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel ismerték el tevékenységét. Jelenleg a Sztárban Sztár Leszek negyedik évadját vezeti.

Kevesebben tudják róla, de a műsorvezetés mellett filmrendezésben is ért már sikereket. Egyik legismertebb alkotása a Pánik c. film, mely a Budapesti Magyar Filmszemlén 2008-ban a Legjobb Női Főszereplő (Gubik Ágnes) Díját valamint a Film.hu közönségdíját is megkapta. A Tiszta Szívvel c. filmjéért meg az Év Rendezője díjat kapta meg 2016-ban.

Szerkesztőségünk nevében további sikeres éveket kívánunk neki!

Hollik István: amikor a baloldal a nemzeti konzultációt támadja, Brüsszel érdekét képviseli

Amikor a baloldal a mostanihoz hasonlóan a nemzeti konzultációt támadja, valójában Brüsszel érdekét képviseli – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A konzultáció már egy hagyomány

Hollik István régi hagyománynak nevezte, hogy amikor a kormány nemzeti sorskérdésekben kikéri a magyar emberek véleményét, akkor az a baloldalnak nem tetszik, és támadja azt.

Azokban a kérdésekben, amelyekről a nemzeti konzultáció szól, súlyos vitáink vannak Brüsszellel – mondta, a legaktuálisabbnak nevezve Ukrajna európai uniós csatlakozását, hiszen arról nemsokára tárgyalnak az európai kormány- és államfők. Egy komoly politikai vita van, nemcsak Brüsszellel, hanem a dollárbaloldallal is, ugyanis Gyurcsány Ferencék egyértelműen azt mondták, hogy álláspontjuk szerint Ukrajnát azonnal fel kell venni az EU-ba – fogalmazott Hollik István. Hozzáfűzte: erről Brüsszel elfelejtette megkérdezni az európai embereket, de a kormány a nemzeti konzultációban megteszi ezt.

A több felvetődő kérdés közül kiemelte: melyik Ukrajnát szeretné felvenni az EU? Azt, ahol a frontvonalak most húzódnak vagy a teljes országot? Ugyanis már a kérdés feltételével az EU rögtön ott találja magát a szomszédunkban zajló háború kellős közepében – jelezte. Emellett az sem mindegy, hogy mennyi pénz kellene Ukrajna újjáépítésére, ezt Brüsszel kiszámolta-e és honnan fogják azt a pénzt előteremteni? Brüsszelben nincs pénz, csak a tagállamoknál, tehát akkor ez azt jelenti, hogy elveszik a tagállamoktól a pénzt erre? – tette fel a kérdést.

Szintén jelentős ügynek nevezte, hogy mi lesz az ukrán génmódosított gabonával, amelyet egyszer már beengedtek a brüsszeliek Európa területére és majdnem tönkre is ment bele az európai agrárium. Fontos kérdés még az is, hogy mit keresett Alex Soros nemrég Ukrajnában, ahol uniós zászló előtt tárgyalt az ukrán miniszterelnökkel – mondta, felvetve azt, hogy vajon kit képviselt és mit akart Alex Soros. Ezekre a kérdésekre ma Brüsszelben nincs válasz, sőt ezek a kérdések fel sincsenek téve – hangsúlyozta Hollik István.

Ukrajna csatlakozása nem Európa érdeke

A Fidesz kommunikációs igazgatója arról is beszélt, hogy amikor a kormány ellenáll Ukrajna EU-csatlakozásának, azt nemcsak Magyarországért teszi, hanem Európáért is küzd, mégpedig Brüsszel ellen, aki ebben a kérdésben is „elárulja az európai érdeket”. Lehet, hogy más nagyhatalomnak, például az Egyesült Államoknak lehet érdeke Ukrajna EU-tagsága, de Magyarországnak és Európának nem ez az érdeke – magyarázta.

A szuverenitás fontos

A szuverenitásvédelmi törvényről szólva Hollik István közölte: a szuverenitás védelmére szükség van, mert olyan történt 2022-ben, ami a rendszerváltás óta nem fordult elő Magyarországon. Volt egy közmegegyezés, hogy külföldről parlamenti választáson induló pártok nem fogadnak el pénzt. Voltak viták, de ezt mindenki betartotta, a baloldal azonban 2022-ben megszegte ezt, kiskapukat használt ki, és ezzel több mint 4,5 milliárd forintnyi dollár „gurult be” a pénztárcájukba, amelyet arra költöttek, hogy befolyásolják a parlamenti választásokat – emlékeztetett.

Mint mondta, önmagában ez a „világbotrány” indokolta azt, hogy áttekintsék a törvényeket, és a kiskapukat azonnal bezárják. Erről szól a szuverenitásvédelmi törvény, amelyet a Fidesz és a KDNP meg fog szavazni – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Hollik István kitért arra is, hogy a Momentum egy olyan törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amelyet a Soros-hálózathoz ezer szállal kötődő szervezet készített, amely külföldről fogadott be támogatásokat. Ebben olyan pontok is szerepelnek, amelyek ellenkeznek a magyar érdekkel, sőt egy más nagyhatalom, például az Egyesült Államok érdekében állnak.

Amit a Momentum és a Political Capital csinált, az mutatja meg, hogyan próbálják befolyásolni Magyarországon a politikát. Ezzel szemben kell kiállni, erre kell nemet mondani – húzta alá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti konzultációban is elmondhatják az emberek a véleményüket a szuverenitás védelméről, hogy szükségesnek tartják-e a törvényt, helyénvalónak tartják-e, hogy a baloldal külföldről fogadott el forrásokat vagy azt, hogy a baloldal ehhez hasonló trükkökkel próbálja befolyásolni a politikát.

Nem támogatják a költségvetés kiegészítését

Az uniós csúcson a költségvetés kiegészítését Magyarország nem tudja támogatni – jelentette ki Hollik István, mert amit Brüsszel előterjesztett, elfogadhatatlan. Egyrészt pénzt kérnek arra, hogy a szomszédunkban folyó háború folytatódni tudjon – hiszen fegyverekre adják ezt a pénzt – másrészt a Magyarország által ellenzett közös EU-s hitelfelvétel kamatai elszálltak, és ezt nem tudja miből kifizetni Brüsszel.

Most azt mondják, hogy ők elrontották, mi pedig finanszírozzuk – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ezt az álláspontot Magyarország nem tudja elfogadni. Arról nem is beszélve, hogy Brüsszel még arra is kér pénzt, hogy a bürokraták fizetését meg lehessen emelni – jegyezte meg Hollik István.

Megalázta az RTL Fekete Pákót a Médiatanács szerint

0

Rájár a rúd, vagy inkább a Médiatanács az RTL-re. Ahogy arról korábban írtunk, egy a Sztárboxban elhangzó kifejezés miatt a Médiahatóság vizsgálatot indított a csatorna ellen. Most pedig egy újabb vizsgálattal kell szembenézniük.

Az október 25-i műsorban Fekete Pákóval beszélgettek az újdonsült magyar állampolgárságának megszerzése ügyében. Fekete Pákó a műsorban elmondta, hogy mivel régóta él Magyarországon, és szereti a magyar kultúrát, ezért úgy döntött, hogy felveszi a magyar állampolgárságot. Ezután a műsorvezetők alkotmányos alapismeretekből tettek fel neki kérdéseket, azonban a válaszadásnál az énekes nem állt a helyzet magaslatán.

A Médiatanács álláspontja szerint „önmagában az a körülmény, hogy valaki önkéntes döntése alapján válik egy műsorszám szereplőjévé, még nem jelenti azt, hogy az emberi méltóság normáit vele szemben nem kellene betartani”. Ezért az emberi méltóság vélelmezett megsértése miatt indult a vizsgálat.

Borítókép forrása: Ripost

Ismét megnyílt a Jégterasz

0

A tavalyi évhez hasonlóan idén is megnyitotta kapuit a Jégterasz az Árkád melletti Czinder Parkban. A tervek szerint a pálya 2024. január 31-ig fog működni. A korcsolyapálya hétfőtől péntek 11 és 20 óra között van nyitva (15 és 16 óra között szünetel), vasárnap 10 és 18 óra között (14 és 15 óra között szünetel) tart nyitva.

A pálya használatának díja 1 000 HUF, amelyért cserébe egy 1 000 HUF értékű ÁRKÁD Pécs vásárlási utalványt kap a látogató, melynek teljes értéke levásárolható az ÁRKÁD Pécs Bevásárlóközpontban, az utalványt elfogadó helyeken, az üzletekben. A belépés 6 éven aluliak számára ingyenes. Szintén ingyenes a korcsolyakölcsönzés igazolvány leadása mellett.

A jégpályát mindenki a saját felelősségére látogathatja. A pályán sapka és kesztyű viselése kötelező. A jégpályán étellel és itallal tartózkodni tilos! Cipővel a jégpályára lépni tilos! A jégpálya Üzemeltetője és felügyelősége mindent megtesz a pálya biztonságos működtetése érdekében, azonban a látogatók esetleges felelőtlen magatartása miatt bekövetkező károkért semmilyen felelősséget nem vállal.

Könnyed győzelem Kamerun ellen

0

A 2 nappal ezelőtti Paraguay elleni győzelmet követően ezúttal Kamerun ellen kellett a magyar női kézilabda válogatottnak megküzdenie, ugyanakkor a papírforma szerint ez a mérkőzés sem tűnt igazán nehéznek.

És a mérkőzés ennek jegyében zajlott. Az első félidő első 15 percét követően a magyar csapat már 10-3-ra vezetett, a 22. percben pedig már 11 gólos előnyünk volt. Ezt követően a hajrát picit elszórakoztuk, de így is 18-8-cal mehettünk az öltözőbe.

A második félidő elején Kamerun feljött 8 gólra, ám utána kinyílt az olló, olyannyira, hogy az utolsó pillanatokban a 20 gólos különbségért támadhattunk. Ez végül nem sikerült, de a 39-20-as végeredmény így is demonstrálta a csapatok közötti erőkülönbséget.

A magyar válogatott ezzel középdöntőbe került, de a realitás talaján nézve ez azért egyértelmű volt. Hétfőn 20.30-kor lesz a következő mérkőzésünk Montenegro ellen. És azt mondhatjuk, hogy a valódi VB számunkra most kezdődik…

Ismerősét ölte meg egy 30 éves férfi

0

Elfogtak egy 30 éves budapesti férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy megölte az ismerősét – írja a Naphíre.hu

A BRFK IX. kerületi rendőrkapitányságán csütörtökön egy férfi tett bejelentést, miszerint a testvére előző nap délután elment otthonról, de azóta elérhetetlen, nem tudja, hol tartózkodik és a telefonját sem veszi fel.

A kerületi rendőrkapitányság azonnal elrendelte a férfi eltűnése miatt a körözést és megkezdte a férfi felkutatását – tették hozzá, azzal együtt, hogy az adatgyűjtés során felmerült a gyanúja annak, hogy az eltűnt 29 éves férfi bűncselekmény áldozata lett.

A nyomozás során a rendőrök látókörébe került az eltűnt férfi egyik ismerőse is, akit pénteken délelőtt elfogtak, majd előállították és kihallgatták. Közben az életvédelmi nyomozók és a ferencvárosi rendőrök együtt egy, a főváros környékén lévő ingatlan udvarán megtalálták az eltűnt férfi autóját, és a ház melléképületében a férfi holttestét is.

A BRFK életvédelmi osztálya emberölés bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást, és a nyomozók a helyszínen szemlét tartottak.

A BRFK nyomozói a feltételezett elkövetőt, a 30 éves budapesti férfit emberölés bűntett megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A férfi a gyanúsítás ellen panasszal nem élt, de vallomást nem tett. A kihallgatás végén a férfit a nyomozók őrizetbe vették és kezdeményezték letartóztatását – áll a Rendőrség közleményében.

Miért baj a kiemelt beruházás? Mi köze az akkumulátorgyárak elleni tüntetésekhez?

Az elmúlt napokban kaptuk a hírt, hogy a Kúria befogadta az LMP népszavazási kérelmét, ami a kiemelt beruházásokról szóló törvény eltörléséről szól. Ez pedig azonnal megjelent az akkumulátorgyárak mellett a köztudatban, sőt a kettő kezd összefonódni, nem is ok nélkül. A következő véleménycikkben megírom, mi az összefüggés a kettő között, és miért aggályos valóban a kiemelt beruházásokról szóló törvény.

Miről van itt szó?

A népszavazási kérelem egy törvény törléséről szól, konkrétan a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényről beszélünk. Maga a törvény meghatározza a kiemelt jelentőségű beruházások fogalmát, illetve azt, hogy ilyenkor mi az eljárási rend.

A legfontosabb aggályt a törvény 1/A szakasza jelenti: kiadott kormányrendelet állapítja meg – a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítással egyidejűleg – a kiemelt beruházás helyszínét és közvetlen környezetét. Látszólag ez nem probléma, valójában viszont az, hogy ezt kormányrendelet állapítja meg, elvonja minden más szervtől – aki jogszabály szerint eljárhatna – ezt a jogosultságot. És ez kiváltképpen az önkormányzatokat sújtja.

Ez önmagában is aggályos két szempontból is: egyrészt, hogy ezáltal az önkormányzatoknak sokszor nincs hatáskörül a saját területükön lévő beruházásokra. Oké, hogy a városkép tekintetében meghatároz némi védelmet a törvény, illetve tájékoztatás-kérésre joguk van, de azért legyünk őszinték, ezek elég csekély jogosultságot jelentenek. A másik aggály pedig tisztán politikai: mivel a vidéki nagyvárosok egy jelentős része ellenzéki kézben van, ezért a kormány gyakorlatilag ellenzéki hatásköröket vont magához saját döntéssel. Ez azért számos demokratikus alapelvvel is szembe megy főleg így önkormányzati ciklus közepén.

Angyal Károly Tibor az LMP-Magyarország Zöld Pártja elnökségi titkára

Mi köze akkumulátorgyárakhoz?

Sokáig úgy tűnt, hogy semmi. Ugyanakkor az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy mégis. Ugyanis az akkumulátorgyárak ellen számos helyi népszavazást indítottak el, melyekből a győri vált a legismertebbé. Ott ugyanis a Nemzeti Választási Bizottság a kérelmet elutasította, majd a Győri Törvényszék elrendelte a népszavazást. Aztán azonban az Alkotmánybíróság mégis azt állapította meg, hogy nem tartható népszavazás.

A taláros testület indoklásában az szerepel, hogy a győri népszavazási kérdés „csak látszólagosan irányul helyi közügyre, az eljáró bíróság figyelmen kívül hagyta a kiemelt beruházássá nyilvánítására vonatkozó jogszabályok célját”. Magyarán szólva a kiemelt beruházás nem helyi ügy, emiatt helyi népszavazás sem lehetséges.

Személyes vélemény

Magam részéről nyilvánvalónak gondolom, hogy a kiemelt beruházásokról szóló törvény maga is Alaptörvénybe ütközik. Noha helyi népszavazás valóban csak önkormányzati hatáskörben lévő ügyekben tartható – és e téren formálisan indokolható az Alkotmánybíróság álláspontja – a jogkörök ilyen módon történő elvonása az önkormányzatiság alapelvébe ütközik. Ráadásul az akkumulátorgyárak esetében éppen azoktól vonják el a döntés, illetve a döntés befolyásolásának jogát, akiknek a környezeti terheit a leginkább viselnie kell.

Szóval magam részéről helyesnek érzem a Kúria döntését és remélem, hogy az Alkotmánybíróság most nem fogja elkaszálni. Ha a jogszabályokat nézzük, szerintem nincs miért aggódni, ha az Alkotmánybíróság összetételét, akkor annál inkább…

Borítókép forrása: index.hu

Rövid: személyautó és kisteherautó ütközött a 6-os főúton

Személyautó és kisteherautó ütközött a 6-os főút 203-as kilométerénél, vagyis Pécsett, a Makay István úton. A város hivatásos tűzoltói áramtalanították az egyik járművet. Gázolaj folyt az úttestre, ezért értesítették a közútkezelőt.

Aki teheti, annak érdemes elkerülni a térséget.

Németország, Skócia és Svájc az ellenfeleink az EB-csoportkörben

0

Ma este 6-kor került sor az Európa Bajnokság sorsolására, ahova a magyar labdarúgó válogatott hosszú idő után először pótselejtező nélkül jutott ki. Azt tudjuk, hogy a magyar labdarúgó válogatott a 2. kalapból várta a sorsolást. A sorsolás érdekessége, hogy nemcsak azt sorsolják ki, hogy ki melyik csoportba kerül, hanem rögtön azt is, hogy milyen sorrendben játszik az ellenfeleivel.

A magyar válogatott első ellenfele a 2014-es Vb győztese, Németország lesz. A csapat nem ismeretlen számunkra, hiszen a 2021-es EB-n és a Nemzetek Ligájában is játszottunk velük, és utóbbi 3 meccsen veretlenek maradtunk velük szemben. A németek házigazdaként alanyi jogon jutottak be az Európa-bajnokságra!

A harmadik kalapból a skót válogatott került ki. A skót válogatott legutóbb hozzánk hasonlóan a Nemzetek Ligájából jutott ki, és végül a 22. helyen végeztek. Utoljára ellenünk 2018-ban játszottak, ahol Budapesten a skótok 1-0-ra nyertek. De azóta sok víz lefolyt a Dunán… A skótok az „A” csoport második helyezettjeként kerültek ki, némi meglepetésre Norvégiát megelőzve.

A negyedik kalapból a svájci csapat került elő. Az alpesi csapat rendszerint kinn van a kontinensviadalokon, és a nyolcad- illetve negyeddöntőkig szoktak eljutni. A magyar csapattal utoljára a 2018-as VB-selejtezőjében került egy csoportba, akkor mindkét ellenünk játszott meccsüket megnyerték, 3-2-es, illetve 5-2-es arányban. A svájciak az „I” csoport második helyezettjeként jutottak ki Románia mögött, megelőzve többek között Izraelt és Fehéroroszországot.

Az első mérkőzésünket Svájc ellen játszunk június 15-én, majd a németek következnek 19-én, végül a skótok ellen zárjuk a csoportkört 23-an. A csoportból az első kettő, valamint az összesítésben legjobb 4 csoportharmadik jut tovább.

Megdőlt a napi melegrekord

Megdőlt az országos melegrekord szombaton: Békéscsabán 18 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán.

A várakozásoknak megfelelően 18 fokig emelkedett a hőmérséklet a délkeleti tájakon, vagyis megdőlt az erre a napra vonatkozó országos melegrekord. Az eddigi rekord 17,4 fok volt, amit 1959-ben Békéscsabán mértek – közölték.

A bejegyzéshez készített infografika szerint a második legmelegebb szombaton a Békés vármegyei Eleken volt, itt 17,9 fokot mértek, Sarkadon pedig 17,8 fokot regisztráltak.

A meteorológiai szolgálat bejegyzésében azt is írta, miközben délkeleten tavasz van, az ország nagyobb részén téli idő jellemző. Az infografika szerint a leghidegebbet a Zala vármegyei Nagykutason mérték, itt mínusz 0,5 fok volt a csúcshőmérséklet.

Hozzátették: a nyugati tájakon havazik, a halmazállapot-váltás határa tolódik kelet felé. A Dunántúlon ónos eső is előfordul, emiatt riasztás is érvényes jó pár járásra – jegyezték meg.