Kezdőlap Blog Oldal 1095

Tudnivalók a téli madáretetésről

Télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, olvasható a Magyar Madártani Egyesület honlapján.

Számos faj itthon marad, ráadásul a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben Magyarország jelenti a telelőterületet. Ezek a madarak az evolúciós alkalmazkodásnak köszönhetően (melynek egyik fontos elemét éppen a madárvonulás jelenti) természetesen emberi segítség, etetés nélkül képesek túlélni a telet, azonban 

  • a madarak látványa, közeli megfigyelhetősége rendkívüli élményt jelent gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, ami egyben a természeti környezet megóvására ösztönöz bennünket;
  • a madarak jelenléte biológiai védekezést jelent az általuk az etetőhely közelében összeszedett gyommagvaknak, rovar- és kisrágcsáló-kártevőknek köszönhetően.

Az énekesmadár-etetésen tehát mindkét fél, ember és madár egyaránt nyer, de csak akkor, ha ezt jókor és jól tesszük! Ebben segít a Magyar Madártani Egyesület oldala, és a kapcsolódó aloldalak.

A Magyarországon maradó és telelni hozzánk érkező madárfajok képviselői emberi segítség nélkül képesek átvészelni a telet. Azért nem vonulnak el, illetve azért vándorolnak, kóborolnak hozzánk, mert itt ősszel és télen is megfelelő táplálékot találnak. Ha pedig az időjárási szélsőségek (elsősorban a hólepel) vagy a természetes táplálékbázisok kiürülése miatt ez a helyzet megváltozik, a madarak területet váltanak, gond nélkül tovább repülnek.

Ebből következően nem kell etetni a madarakat, viszont ha gyönyörködni szeretnénk bennük, nyugodtan etethetjük őket, de csak úgy, hogy a mi szórakozásunk ne okozzon kárt nekik:

  • az etetési időszak az első tartós fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, december elejétől március második feléig tart,
  • eleségként bőven elegendő fekete napraforgót kitenni,
  • emellett adható gyümölcs (alma és olyan szedhető bogyók, mint a vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa),
  • és akár némi állati zsiradék (elsősorban kacsa-, liba- és sertésháj) is,
  • az etető madarai nem élelmiszerhulladék-megsemmisítők, ne adjunk nekik ételmaradékot, ne kísérletezünk velük,
  • az etető mellett itassunk is (pontosabban érdemes az egész évben működtetett itató mellett elkezdeni decemberben az etetést), több faj számára a téli ivó- és fürdőhely jelenti az igazi vonzerőt,
  • a költési időszakban, a fiókák kikelését követően ne etessük a madarakat, mert ez a mag eleséget megemészteni nem képes fiókák tömeges kínhalálát, funkcionális éhen pusztulását okozza.

Amennyiben ennél több információt szeretne megtudni, IDE kattintva tájékozódhat a Magyar Madártani Egyesület honlapján a téli madárvédelem számos tudnivalójáról.

Forrás: mme.hu

Mit tehetünk, hogy elkerüljük a katasztrófát?

0

Több szempontból jelent újdonságot a Környezeti kérdések – közösségi válaszok Humán környezettudományi olvasókönyv megjelenése. Az idén ősszel debütált kötet – melyet angol nyelven és online formában is terveznek elérhetővé tenni – kapcsán annak egyik szerzőjével és szerkesztőjével, dr. Farkas Judittal beszélgetett az univpecs.com cikkírója.

Nem láttam még hasonló olvasókönyvet. Jelent meg már bármi hasonló magyarul?
Magyarországon ez az első ebben a témában, ráadásul hivatalosan most jelenik meg olyan kötet először, melyben az eddig használt angol szakkifejezés helyett a magyar „humán környezettudomány” terminust használjuk – a fordítás egyébként Vargyas Zoltánnak köszönhető. Ez a tudományág a 2000-es években indult, így nagy büszkeség, hogy a Pécsi Tudományegyetemen már működik egy humán környezettudomány kutatócsoport a pécsi néprajzos–antropológiai hagyományokból táplálkozva, illetve 2023 szeptemberében elindult a humánökológia szak is.

Magyarul viszonylag kevés szakirodalom volt elérhető, emiatt eredetileg egy tankönyv kiadásán gondolkodtunk.

Szóval a célcsoport az egyetemi hallgatók?
Először valóban olyan alapszövegek gyűjteményének szántuk a kötetet, ami tankönyvként használható, és a humán környezettudomány kérdéseit járja körül. Aztán rájöttünk, hogy Magyarországon még gyerekcipőben jár ez az irányzat, mindössze néhány kutatócsoport dolgozik ezen a területen – őket be is vontam a kötet létrehozásába –, így tankönyvből egyfajta kutatók és érdeklődők számára is inspiratív kötetté dolgoztuk át.

Úgy gondolom, mindazok számára izgalmas lehet, akik egyébként is kacérkodnak ezzel a témával. A fejezetek végén nemcsak összefoglaló és a felhasznált irodalom jegyzéke olvasható, hanem vannak ajánlott szövegek, könyvek, és azokról egy-egy leírás, indoklásul, hogy miért pont azt ajánljuk.

Alapjában véve két részre osztod a könyvet, a környezeti kérdésekre és a közösségi válaszokra. Azt írod a hátsó borítón, hogy ma már megkerülhetetlen a 21. században az, hogy a környezeti problémákkal foglalkozzunk. Miért? Milyen olyan tematikákat látsz, amikkel szerinted mindenkinek foglalkozni kell?
A környezeti – és ezzel szoros kapcsolatban álló gazdasági és társadalmi – problémákat, azok okait mindannyian fel tudjuk sorolni: a Föld népességének elképesztő mértékű növekedése, túlfogyasztás, a természeti erőforrások túlhasználata és kimerítése, a környezetrombolás sokféle formája satöbbi. E mögött azonban egy olyan világkép rejlik, ami jóval korábban formálódott ki és a modernitásban szilárdult meg és teljesedett ki. Ez a világkép, ami vallási és filozófiai gyökerekkel egyaránt rendelkezik, kiemelte az embert a világ többi részéből, létrehozta a természet és a társadalom kettősségét, és az embert a természet korlátlan uraként és kizsákmányolójaként értelmezte, és a gazdasági racionalitást helyezte előtérbe.

Ebben az értelemben kortárs problémáink gyökerei időben jóval messzebbre nyúlnak vissza, nem minden a 21. században romlott el. Amikor azt mondjuk, hogy nem vagyunk a természet része, akkor egyfajta végtelen erőforrásként tekintünk rá, amivel azt csinálunk, amit akarunk. Ma már mind pontosan tudjuk, hogy nem végtelen, ideig-óráig uralható, és utána visszavág. Ez a fajta szétválasztás gazdasági, társadalmi problémákat egyaránt okozott. Ez a kötet első részének központi magja, mely a szétválasztás kapcsán elindult folyamatokat mutatja be, ezen belül azt, milyen hatással van mindez mai mindennapjainkra – mert valóban mindenre hatott. A problémák nemcsak a klimatikus viszonyokat érintik, a környezeti mellett társadalmi, gazdasági, sőt, etikai dimenzióik is vannak – ezt már régóta tudjuk. Maga a humán környezettudomány origójának az 1960-as, ’70-es években indult zöld mozgalmakat tekinti, de ezen túl is lehetne sorolni olyan publikációkat, melyek azt jelezték, hogy komoly bajban vagyunk.

A legtöbben már ekkor tisztában voltak azzal, hogy gazdasági, társadalmi változásra van szükség, ahogy azzal is, hogy mindezekhez a gondolkodásmód megújulására, paradigmaváltásra van szükség. A kötetben tudományágak szerint vesszük végig, hogyan jutottunk el idáig.

Egyébként a kutatók a természet–ember szétválasztása mellett még valamire felhívják a  figyelmet, mégpedig arra, hogy a tudományok között is kialakult egyfajta hierarchia. A természettudomány lett A Tudomány,  és a többi pedig alárendelt. Ebből adódóan van most az, hogy a klímaváltozás, a környezeti problémák a természettudományok asztala. A kutatók szerint ugyan a természettudósok értik ezeket a folyamatokat, de ahhoz, hogy javaslataikat elfogadjuk, a világképek, gondolkodásmódok megértése és gondolkodásbeli változás szükséges, melyhez pedig a humán tudományok és a művészetek – irodalom, történelem képző-, film- színházművészet, filozófia, esztétika – értenek. A humán környezettudományi irányzat elutasítja a tudományágak közötti hierarchiát, másrészt a szakmai együttműködésre, a közös munkára helyezi a hangsúlyt.

Miért pont most kap ez a gondolkodásmód erőre?
Mert most már látjuk is, érezzük is, hogy baj van. Ökofalvakkal foglalkozom, és kezdetben, a kilencvenes években a többségi társadalomnak fogalma sem volt arról, mi az ökofalu, mi az a mulcsolás, az újrahasznosítható szatyor… Most meg pontosan azok a problémák vannak, amiket az ökofalvak közösségei harminc éve hajtogatnak: elfogynak a természeti erőforrások, baj lesz a vízzel, az élelemmel, az energiával.

Eddig lehetett sajnálni a távoli embereket,  hogy milyen hőhullámok vagy áradások  vannak náluk, vagy, hogy kipusztulnak az orángutánok − mindez biztonságos távolban volt tőlünk. Most egyre élesebben látjuk és tapasztaljuk mindezt a magunk bőrén is: most volt itt a koronavírus-járvány, most van klímaválság.

De egyszerű, hétköznapi dolgokban is megmutatkozik a válság: az aszály miatt felmegy a zöldség, gyümölcs ára, hőhullámok vannak, drágul az energia, ettől magas a fűtésszámla.

Nem általános, hogy egy tudományterülethez aktivizmus kapcsolódik, pedig a kötetben erre is kitértek. Mit jelent ez a tudomány felől közelítve?
Ez egy régóta fennálló kérdés a tudománnyal kapcsolatban: az aktivista attitűddel bírók  kritizálják a tudomány művelőit, mert azok elefántcsonttoronyba zárkóznak. A mások oldalon, a tudósok pedig távolságot tartanak, a tudomány objektivizmusa mellett érvelnek, az aktivisták mögött álló tudást keveslik. Szerintem az a kutató, aki egy távoli nép – legyen az szibériai vagy afrikai – kultúráját vizsgálja, már azzal is hozzájárul a kortárs problémák megértéséhez, hogy leírja az életüket, és azt, hogy az miként változott az utóbbi időszakban. Számomra pont azért is annyira otthonos ez a tudományterület. Ugyanakkor a humán környezettudományt művelők közül sokan maguk is aktivisták, akár zöld mozgalmak résztvevői, akár egy törzsi kultúra szószólói.

Ha a környezettel kapcsolatban hallom, hogy aktivizmus, akkor vagy tüntetők jutnak az eszembe, vagy a társadalomból kivonult remeték.
Ez a két véglet is benne van. De az aktivizmus nem azt jelenti, hogy feltétlenül oda kell kötöznöd magad egy fához, vagy egy buldózerhez, hogy megakadályozz egy erdőírtást – bár hozzáteszem, az se baj, ha ezt csinálod.

Önmagában az, hogy kutatóként rámutat valaki egy környezeti igazságtalanságra, mondjuk arra, hogy egy elnémított csoport milyen körülmények között él és milyen környezeti és társadalmi igazságtalanság éri őket (pl. ivóvíz nélkül, veszélyes anyagok között, megfelelő jövedelem nélkül nem tudnak elköltözni és kiveti őket magából a többségi társadalom), azt tekinthetjük egyfajta aktivizmusnak. Persze szemléletesebb, amikor a művészetekben látjuk manifesztálódni, amikor egy alkotó egyfelől rámutat a környezeti problémákra, másrészt a megoldásra is rávezeti a közönségét. Azért volt különösen érdekes számomra ezt a fejezetet írni, mert olyan gondolatok és metódusok kerültek elő, melyeket társadalomtudósként nem biztos, hogy meglátok, kell hozzá a művészi látásmód. Mondok egy példát a művészi aktivizmusra. Dénes Ágnes egy ún. rozsdaövezetben lévő hajdani ipari területet alakított át New Yorkban. Bevont embereket, közösen megtisztították a területet, búzát vetettek, majd amikor beérett, közösen learatták és egy éppen a városban az éhínségek kapcsán szervezett konferencia résztvevőinek ajándékozták. Ebben az alkotásban megjelenik a természet rendbetétele, a közösség, a szolidaritás. Plusz csavar, hogy mindez a Wall Street-től nem messze valósult meg, a helyszínről a Szabadság szobor is látszott.

Persze. A kurzusaim elején figyelmeztetni szoktam a hallgatókat, hogy nem tudok úgy tenni, mintha objektív lennék. A gondolatvilágom, elkötelezettségem nem fogom tudni eltakarni előlük és pusztán száraz tényeket előadni. Ők ezt el is fogadják. Meggyőződésem, hogy fontos, hogy egy tanár hiteles legyen, és azt gondolom, ehhez az őszinteség is hozzátartozik.

Mi a helyzet Magyarországgal, Kelet-Európával? Ahogy mondani szokás: „mennyire vagyunk lemaradva”?
A zöld aktivizmus kapcsán szokott minket olyan kritika érni, hogy nincsen elég zöld szervezet és/vagy akár látványos tüntetés. Ugyanakkor az utóbbi tíz évben vannak kutatók, akik megkérdőjelezik ezt a gondolatot. Azt mondják, hogy nálunk más a történelmi háttér, és ez megmagyarázza ezek hiányát. Különösen érvényes ez az élelemmel kapcsolatos mozgalmakra. A szocialista éra alatt jellemző volt a háztáji rendszer, és részben ennek köszönhetően sokan még mindig állatokat tartanak vagy kiskertet művelnek  – ebből kiindulva nem biztos, hogy szükségesnek tartják, hogy élelmezési mozgalmakhoz vagy kosárközösségekhez csatlakozzanak, hiszen az otthonukban megtermelik maguknak az egészséges élelmiszert. A háztáji nyomai még fellelhetők, ami pedig Nyugat-Európára nem jellemző. Ennek alapján nem elmaradásról beszélnék, inkább egy más jellegű szituációról. Ugyanakkor az is látszik, hogy a korábbiakra épülnek rá a most induló különböző élelmezési mozgalmak, agroökológia, permakultúra, kosárközösségek, közvetlen ellátási láncok, és így tovább.

A szakirodalom a világ minden részéről citál példákat, de ezek között nem feltétlenül találunk magyarokat. A könyvben szerettem volna azt is megmutatni, milyen remek kezdeményezések vannak itthon az Ökofalu Mozgalomtól kezdve a Kóspallagi Öko Tájház-projektig .

Ezek többsége ráadásul alulról szerveződő csoport, vagyis az egyének elkötelezettsége, lelkesedése az, ami cselekvésre készteti a tagokat. Szerencsére sok pozitív hazai történet létezik, nyilván nem törekedhettem a teljességre, de fontosnak tartottam bemutatni néhány követendő magyar példát.

Azt azért tudni kell, hogyha az emberek mindennapi megélhetési problémákkal küzdenek, akkor nem a környezetvédelem és az erről való gondolkodás lesz elsődleges, hanem a mindennapi sürgető problémák megoldása.

Vannak a szkeptikusok, akik azért nem vállalnak gyereket, mert azt mondják, hogy egy olyan katasztrófa felé tartunk, hogy felelőtlenség ennek kitenni egy élőlényt. Mások annyit szemetelnek, és annyi húst eszek, amennyit akarnak, úgyis vége lesz a civilizációnknak. És van olyan, pamutszatyrokat használ a vásárláshoz, mert ezzel akar tenni a környezetvédelemért. Te mit gondolsz, van értelme valamelyiknek? Megelőzhető még a klímakatasztrófa?
Úgy általában nem vagyok nagyon optimista. Úgy gondolom, az emberiség történelme nem azt mutatja, hogy túl sokat okulnánk belőle. De nagyon fontosnak tartom az egyéni cselekvést.

Nincs olyan kurzusom vagy előadásom, ahol fel ne bukkanna a kérdés: az, hogy kis fogaskerékként megteszem azokat a lépéseket a magam szintjén, amiket a fenntarthatósághoz szükségesnek tartok, vajon lendít-e a nagyobb keréken? Nekem meggyőződésem, hogy számítanak a cselekedeteink, és látom, hogy egyre többen gondolkodnak és cselekednek így. A változáshoz azonban „felülről” is igen komoly lépésekre lenne szükség. Az egyéni szint mellé mindenképpen szükségesek az irányított kormányzati és nemzetközi lépések is, a kettő egymás nélkül nem működik.

Borúlátásomat csak fokozza, ha azokra az időintervallumokra tekintek, amiket az összedőlés kapcsán jósolnak – ha ugyan összedől az egész, mert ebben sem lehetünk biztosak. Másrészt úgy gondolom, hogy az ember nagyon sok mindent kibír. Lehet, hogy össze fog omlani az a világ, amiben most élünk, és sokan, ha nem is annyian, mint jelenleg, valahogy eléldegélnek tovább a sötét, kietlen és a mainál jóval kegyetlenebb világban, ami akár a Szárnyas fejvadász hangulatát idézi. Ez a vízió is benne van a pakliban. Az ember alkalmazkodóképessége nagy – és mindig egy olyan világhoz alkalmazkodik, amilyen éppen adott. De mostanában hallgattam meg Deborah Frieze „How I Became a Localist” című TED-előadását, és nagyon tetszik az – a természeti rendszerek működésére alapozó – vízió, ami nagy távlatban értékeli a helyzetünket és a lehetséges jövőnket. Röviden: minden rendszernek van felívelő és leívelő szakasza, és ebben mindenkinek lehet szerepe. Nagyon inspiráló volt az is, hogy ezek nagyon különféle, az ember egyéniségéhez illeszkedő szerepek lehetnek. Tehát nem kell mindenkinek radikális aktivistának lennie, hanem egy pedagógus, egy kutató, egy újságíró is megtalálja a saját munkájával a helyét ebben a működésben.

 Forrás: univpecs.com

Günzer Tamás villányi borász az Év Bortermelője

0

2023. december 6-án 12 órakor, a FELIX Kitchen & Bar-ban, sajtótájékoztató keretében kihirdették a Magyar Bor Akadémia által gondozott „Év Bortermelője Magyarországon 2023” cím, a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetés nyertesét.

A díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó, kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható.

A 2023. Év Bortermelője díj nyertese:

Günzer Tamás,

a Villányi borvidékről

Günzer Tamás idén harmadik alkalommal került a jelöltek közé, és így 24 év után most ismét egy villányi borász nyerte a díjat. A bortermelő család 75 hektáron termel szőlőt, melyről évente 5000 hektoliter bort készítenek. Egy igazi családi vállalkozás az övék, ahol mindenki megtalálta a számára ideális munkát: a gyerekek közül Gina foglalkozik a marketinggel, Roland a főborász, az édesanya, Mariann pedig a vendéglátás mellett a könyvelést is felügyeli.

Ahogy sokakét, Günzer Tamás életét is egy meghatározó gyermekkori élmény alapozta meg. Édesapja egy kis pincében gazdálkodott Palkonyán, a kisfiú mindig mellette tevékenykedett, játszott. Amikor Tamás 10 éves lett, és elég erős volt már hozzá, édesapja az egyik szüreten megtanította neki meghúzni a prést, ekkor kezdett el komolyabban érdeklődni a borkészítés iránt. Mivel az állatokat is nagyon szerette, nehéz volt döntenie, hogy milyen pályát válasszon. Tamás végül állattenyésztő üzemmérnök diplomát szerzett, majd 12 évig volt szarvasmarha-ágazat vezető egy termelőszövetkezetben. A diplomaosztóra kapott szőlőültetvény első bora 1991-ben készült el, ami rögtön aranyérmet szerzett a Villányi borversenyen, ebben a pillanatban vált világossá Tamás számára, hogy borász vénával rendelkezik. Az állattenyésztő pályával akkor hagyott fel végérvényesen, amikor egy vinotéka a borász tudta nélkül benevezte egyik borát a Pannon Bormustrára, ahol kategóriagyőztes lett.

Günzer Tamás pincészete számos országba exportál, többek között Lengyelországba, Írországba, Svájcba, Kínába, de termékpalettájuk a hazai boltok polcain is megtalálható. Legkiemelkedőbb boraik közé a Bocor Grandior Merlot-t, a Mátyás Cuvée-t, az Ördögárok Merlot-t, a Bocor Chardonnay-t és a Bocor Cuvée-t sorolják. A borászat számos borversenyen szerepelt már nagyszerű eredménnyel. 

„Mindenkor alkalmazkodni a fogyasztói kívánalmakhoz.” – szól Tamásék mottója. Ehhez igazodva a pincészet közeli terveiben egy panzió építése, valamint egy 200 fő befogadására alkalmas rendezvényhelyszín építése is szerepel.

Tamás szabadidejében horgászik, legyen szó folyóról, tóról vagy tengerről. Legjobban a Pécsi Horgászegyesület egyik tavacskájába nyúló, saját stégjén szeret időzni. Nagyon büszke rekordfogására, ami egy 56 kilós harcsa volt.

És mit ígér Günzer Tamás annak, aki betér hozzájuk?

„Finom, kemencében sült ételeket ígérek és egy igen látványos Ördögárok túrát a

pincészetünk traktor vontatású kiskocsiján. A túra a dűlő legmagasabb pontján

egy pohár rosé mellet kerülhet dokumentálásra.”

A díjért versengők közül, a jelölés során az öt legtöbb szavazatot kapott borász (ABC sorrendben):

Ide kattintva megtekintheti a jelöltekkel készült videót!

Günzer Tamás (Villányi borvidék)

Lamport József (Egri borvidék)

Liptai Zsolt (Pannonhalmi borvidék)

Szepsy István (Tokaji borvidék)

Vesztergombi Csaba (Szekszárdi borvidék)

 Forrás: magyarborakademia.hu

Elfogták a férfit, aki saját maga halottnak nyilvánításával próbálta megúszni a börtönbüntetését

0

Közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt szerdán, Érden elfogtak egy férfit, aki hamis okiratok benyújtásával igyekezett állítólagos halálát igazolni, és így próbálta megúszni börtönbüntetését – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság csütörtökön a rendőrség oldalán.    

Azt írták, a férfit a bíróság korábban első fokon több év letöltendő szabadságvesztésre ítélte, és mivel a tárgyaláson nem jelent meg, európai elfogatóparancsot adtak ki ellene. A férfi elrejtőzött a hatóság elől, és állítólagos ausztriai haláláról kiállított hamis osztrák anyakönyvi kivonatot nyújtott be a magyar hatósághoz. Mindezt azért, hogy a közhiteles anyakönyvi nyilvántartásban létrejöjjön a valótlan bejegyzés, ami alapján a bíróság az ellene kiadott elfogatóparancsot visszavonja, és így végleg megszabaduljon attól – tájékoztatott a rendőrség.    

Ismertették azt is, hogy a bíróság a benyújtott iratok alapján hamis tanúzás elkövetésének gyanúja miatt kezdeményezte, az ügyészség pedig elrendelte a férfi ellen a büntetőeljárást.    

Hozzátették, a nyomozók kétséget kizáróan megállapították, hogy a férfi valójában nem halt meg, sőt nem is bujkál: némi elővigyázatosságtól eltekintve úgy él és dolgozik, mint bárki más.

A Szabolcs vármegyei nyomozók a Pest vármegyei kollégáik közreműködésével a 47 éves férfit kihallgatták és őrizetbe vették.

Forrás: mti.hu

Újra nyitva vannak a labdapattogás miatt bezáratott ceglédi labdázók

„A Kúria a mai napon az Önkormányzat felülvizsgálati kérelmének helyt adva hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, mely a Köztársaság úti labdázók bezárásáról döntött. A mai naptól kezdve a gyerekek ismét birtokba vehetik a két labdázót.”  – tudatta a jó hírt Csáky András, Cegléd polgármestere közösségi oldalán.

A történtek hátteréhez tartozik, hogy Cegléden ez a lakótelepi két labdázó vagy focipálya két szomszédot is rettentően zavart, ahogy ezt korábban már a 24.hu is megírta. A környéken élő lakók közül többen összefogtak, és bíróságra vitték az őket zavaró focipálya ügyét.

Az ítélőtábla végül egy akusztikai igazságügyi szakvéleményre hivatkozva aztán be is záratta a két labdázót, és ráadásul még el is rendelte azok lebontását, hivatkozva arra, hogy a szakértő ugyanis egészségügyi határérték feletti zajhatást mért a labdapattogtatásnál. Ceglédet akkor sokkolta ez a hallatlanul drasztikusnak számító bírósági ítélet. A városban élők több megmozdulást is szerveztek a gyerekek szabadidős tevékenységét segítő labdázókat, pályákat megmentsék.

A pályákat a helyi, városi önkormányzat február végén a bíróság rendelkezésének megfelelően kénytelen volt lezárni, lelakatolni.

A jó hír az, hogy a Kúria döntésének köszönhetően a ceglédi gyerekek, fiatalok csütörtöktől kezdve ismét birtokba vehették a két labdázót.

Egy igazi kellemes karácsony előtti hír, ami a gyermekek örömét szolgálja.

Élettársa megölése miatt emeltek vádat egy baranyai férfi ellen

0

Emberölés miatt emelt vádat a Baranya Vármegyei Főügyészség egy büntetett előéletű, korábban az idegenlégióban szolgáló férfi ellen, aki 2022 novemberében megölte élettársát – közölte a vádhatóság csütörtökön az MTI-vel.    

Az ügyészség közleményében azt írták, hogy a baranyai férfi és élettársa, a későbbi sértett 2014-ben ismerkedett meg egymással, majd a férfi közel hároméves börtönbüntetésre vonult, amelyet Németországban töltött le. Szabadulását követően élettársi kapcsolatot létesítettek, gyermekük is született. Mindketten külföldön dolgoztak időszakosan: a nő prostituáltként, a vádlott – aki korábban az idegenlégiónál szolgált – sofőrként.    

A férfi és a nő kapcsolatában mindvégig jelen volt a feszültség, annak során a vádlott több alkalommal bántalmazta is élettársát, majd tavaly novemberben viselkedése olyannyira kiegyensúlyozatlanná vált, hogy többször zavarodottan, összefüggéstelenül beszélt, rendszeresen megöléssel fenyegette élettársát, illetve az egész családot.    

Egy november végén köztük zajló vita hevében a vádlott egy késsel nagy erővel, célzottan tarkótájon szúrta a nőt, aki azonnal meghalt. A lakásban fekvő holttestre a zavarodott férfi édesapja talált rá – olvasható a vádhatóság közleményében.

Forrás: mti.hu

Két és fél évre ítéltek egy külföldi férfit, aki 70 millió forintot lopott egy magyar pénzszállítóból

0

Két és fél év börtönbüntetésre ítélt jogerősen a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy külföldi állampolgárt, aki 2022 áprilisában egy társával együtt több mint 70 millió forintnak megfelelő összegű valutát és aranyat lopott el egy XIV. kerületi benzinkúton tankoló pénzszállító autóból – közölte a Fővárosi Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.    

A kerületi ügyészség a férfival szemben bűnsegédként, különösen nagy értékre elkövetett lopás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra.    

A vádirat szerint a vádlott ismeretlen társával előre megtervezte, hogy a pénzszállítótól készpénzt és befektetési aranyat tulajdonít el. A pénzszállító sofőrje az üzletből észlelte, hogy a vádlott kivesz egy táskát az autójából, ezért kiszaladt, és próbálta megfékezni a tolvajokat, de ők  elhajtottak a helyszínről.    

Az elkövetők ezután a XIII. kerületbe mentek, ahol a vádlott átszállt egy másik gépkocsiba, amelybe a zsákmány egy részét is átrakodták, majd a hegyeshalmi határátkelőhely felé kísérelték meg elhagyni az országot, de a rendőrök még az autópályán elfogták – ismertette a főügyészség.    

A bíróság által megtartott előkészítő ülésen a vádlott teljes körű beismerő vallomást tett, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Erre tekintettel a bíróság  a vádlottat bűnösnek mondta ki, és 2 év 5 hónap végrehajtandó börtönbüntetésre ítélte, valamint 4 évre kiutasította Magyarország területéről – tudatták a közleményben.

Forrás: mti.hu

Kártérítést kapnak az egykori pécsi Fema kisboltosai

0

A lebontott pécsi Fema áruház többségi tulajdonosa kártérítést kell, hogy fizessen az épületben egykor kisboltokat birtokló vállalkozóknak. A Pécsi Járásbíróságon folyó kártérítési per kapcsán a baranyai megyeszékhely egyik ikonikus épületére is emlékezünk. – írta meg a Szabad Pécs az egykori ikonikus pécsi épület legújabb kálváriájának eredményét.

A pécsi kertvárosba megálmodott Fema bevásárlóközpont nagy várakozás után, óriási érdeklődés mellett, 1991 májusában nyílt meg a vásárlók előtt. Pécs déli határában létrejött, német érdekeltségű, német tulajdonban lévő, 6800 négyzetméteres áruház annyira népszerűvé vált, hogy nem csak több megyéből, de a délvidéki háború idején, a határokon túlról is idevonzotta a vásárlókat. A 90-es évek elején a pécsi Fema volt Magyarország első autós bevásárlóközpontja volt.

A Fema épületének terveit a magyar organikus építészet egyik meghatározó alakja, aki a földi világból 2020-ban távozott, Ybl-díjas Kistelegdi István készítette el.

A Fema autós bevásárlóközpont egykori sikeréhez az is hozzájárult, hogy az itt megjelenő árukínálat a rendszerváltás idején még egészen forradalminak, színesnek és rendkívül igényesnek számított.

A rendkívüli mértékű népszerűségnek és fejlődésnek a 2011 vége hozta meg a lefelé zuhanást, mikor is bezárt a szupermarket. A bevásárlóközpontban viszont a kisboltok többsége továbbra is kitartott, és üzemelt.

A Fema igazi végzetét viszont a bevásárlóközpontban, 2013 júliusában, mindeddig még tisztázatlan okokból keletkezett pusztító tűz okozta. Az épület jelentős részét ugyan megmentették a tűzoltók, de a többségi tulajdonos, a német Gadeke és Inholte cég ekkor már egyszerűen nem kívánta felújítani a pécsi Femát.

2016. év végén, az egykori Fema bevásárlóközpontban üzlettel rendelkező kilenc tulajdonos fogott össze, mert nem tudtak belenyugodni a komoly vagyonvesztésbe. Kártérítési pert indítottak a német többségi tulajdonos ellen, mert a hamburgi cég nem a ház felújítását és annak állagmegőrzését tűzte ki célul, hanem a lebontását.

„Legfeljebb néhány millióra számítok a per végén, ami a veszteségeimhez képest csekély pénz. De nem is annyira a pénzért pereltem, hanem az igazságért, mert bántotta a jogérzetemet az, amit a német tulajdonos csinált. Úgy vélem, lekezelt minket, szóba se állt velünk, nem keresett velünk megegyezést, és az eljárást is a végtelenségig elhúzta.” – nyilatkozta a Szabad Pécs újságírójának az egykori tulajdonos.

A Fema bevásárlóközpontról, és a perről további részleteket olvashat a Szabad Pécs írásában, amit teljes egészében IDE kattintva olvashat.

Fotó: mandadb.hu

Az már biztos, hogy a benzin drágulni fog január elsején

0

Egy európai uniós szabály miatt januártól jövedékiadó-emelés lesz a hazai benzinre és a gázolajra, ezzel az a cél, hogy megússzuk a már évek óta levegőben lógó kötelezettségszegési eljárást. A nyáron bejelentett adóemeléssel azonban a kormány kicsit túlbiztosította magát és az adómérték egészen 420 forintos euró árfolyamig elegendő, így korábban voltak olyan feltételezések, hogy végül alacsonyabb díjszabást vezetnek be – de nem így lett. – írja mai cikkében a portfolio.hu

Az illetékes hatóságok mostanra már döntöttek a januártól érvénybe lépő változásról, amit a NAV oldalán láthatóak, és a legfrissebb jövedékiadó-módosításokkal, ami alapján most már biztosra mondható, hogy:

2024. január elsejétől a benzin esetében 152,55 (ha a Brent 50 dollárnál olcsóbb, akkor 157,55) a gázolajnál pedig 142,9 (ha a Brent 50 dollárnál olcsóbb, akkor 152,9) forint lesz literenként az adó mértéke.

A jövő év elejétől életbe lépő jövedéki adó megemelésével a literenkénti üzemanyagár jóval a régiós átlag fölé fog ezzel a változással ugrani.

A jövedékiadó- emeléssel, és az áfával közösen számolva, így a hazai benzinkutakon átlagosan 41.3 forint emelésre kell felkészülniük az autósoknak. – írja a portfolio.hu

További részleteket az árakról a portfolio.hu oldalról tudhat meg.

Advent második vasárnapjára, és karácsonyra is közösen hangolódik Kozármisleny

A karácsony ünnepére való lelki felkészülést az ország városaiban, településein a közösségek felhasználják a közös várakozás örömének megosztására. A települések kézműves vásárokat, kulturális és szórakoztató programokat, egyházi alkalmakat kínálnak a karácsonyi ünnepekre várakozóknak.

Nincs ez másként Kozármislenyben sem. A Városháza előtti téren felállított karácsonyfán advent első vasárnapján felgyulladtak a fények, a négy adventi vasárnapot jelképező gyertyán pedig kigyúlt az első láng.

Íme, néhány program az advent második vasárnapjára hangolódó Kozármislenyben:

  • december 8-án, pénteken délután 13 óra és 17 óra között a Misleny Portéka helyi piac várja a vásárlóit,
  • december 8-án, 17 órakor a Kozármislenyi Művelődési Központban kezdődik a KultúrMozi,
  • december 9-én, szombaton 16 órakor a Kozármislenyi Református Közösség Adventi teadélutánra gyűlik össze, ahol teológus „verspincére” segítenek a lelki elmélyedésben az advent második vasárnapjára várva,
  • december 10-én, vasárnap 10 órakor a kozármislenyi református templomban Istentisztelet veszi kezdetét teológusok szolgálatával,
  • december 10-én, vasárnap 17 órakor, advent második vasárnapján a kozármislenyi Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérek Flüe-i Szent Miklós Templomában szentmise.
  • december 10-én, vasárnap a Városháza előtt meggyújtják a második gyertya lángját,
  • december 10-én, vasárnap 17:30 órakor a Kozármislenyi Művelődési Központban adnak Adventi Koncertet a Diabelli Művészeti és Oktatási Alapítvány diákjai.
  • december 1-24-ig a Kozármislenyi Művelődési Központban, az adventi időszakban, minden nap kinyílik egy kis ablak az Adventi ablaknyitogató program keretében, mikor is egy-egy városi civil szervezet, szerveződés, intézmény vagy akár magánszemély helyezi el kis meglepetését a várakozás időszakában, hogy naponta új ablak nyíljon meg a kozármislenyiek előtt. Minden délután 16 órakor várják szeretettel az érdeklődőket a Művelődési Központba „Adventi ablaknyitogatóra” hogy közösen fokozzuk a karácsonyi hangulatot, ahol vendégek lehetünk egy forró teára is.
  • Az adventi időszakban november 30-tól december 24-ig, keddtől-péntekig minden reggel 6 órakor Adventi Roráté Misék várják a hívőket az Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérek Flüe-i Szent Miklós Templomában.

Természetesen a Mikulás sem kerülte el Kozármislenyt, és a bahir.hu természetesen erről is beszámolt: