A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) módosította a rendszerhasználati díjak alkalmazásáról szóló rendeletét
A MEKH módosította a rendszerhasználati díjak alkalmazásáról szóló rendeletét, ami lehetővé teszi, hogy az újonnan létesülő villamosenergia-tárolók átmeneti díjkedvezményt kapjanak, ezzel is ösztönözve a tárolói kapacitások bővítését.
A rendeletmódosítás a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjakat nem érinti – közölte a MEKH csütörtökön az MTI-vel. A rendeletmódosítás célja azoknak a beruházásoknak az ösztönzése. Amelyek a villamosenergia-tárolói kapacitások bővítésével hozzájárulnak a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növeléséhez, és ezen keresztül a megújuló termelők integrációjához. A módosítás alapján a rendszerhasználati díj részét képező, kedvezményes átviteli díj illetheti meg azokat a 2024. január 1-je után létesített, legalább 0,5 megawatt (MW) teljesítményű villamosenergia-tárolókat, amelyek rendelkeznek a kiegyenlítő szabályozásra vonatkozó automatikus frekvenciahelyreállítási-tartalék akkreditációval és működésüket hiteles mérésekkel dokumentálják. A most kiadott rendeletmódosítás a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakra vonatkozó keretszabályokat tartalmazza. A 2026 végéig érvényesíthető, átmeneti díjkedvezmények pontos mértékét a MEKH az évente közzétett, rendszerhasználati díjakra vonatkozó határozatában teszi közzé – ismertette közleményében az energiahivatal.
Több mint 2 millió, az Egyesült Államokban értékesített autóját kell visszahívnia a Teslának az amerikai közlekedési hatóság szerdán közölt döntése nyomán.
Az amerikai Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal két éven át tartó vizsgálata nyomán hozott határozata szerint az autógyártónak az érintett járművek szoftverét frissítenie és bizonyos hiányosságokat kezelnie kell, amelyek az automata üzemmódra vonatkoznak. Az előírt beavatkozásoknak azt kell biztosítaniuk, hogy az autóvezető az automata üzemmód használatakor is irányítást gyakoroljon a jármű felett, és szükséges esetben, illetve váratlan közlekedési helyzetekben képes legyen gyorsan beavatkozni. Emellett korlátozták azon területeket, ahol az „autopilot” bekapcsolható. A közlekedési hatóság azután indított vizsgálatot, hogy több baleset történt az autótípus automata vezetés üzemmódjának használata közben, mert az bizonyos közlekedési helyzeteket nem tudott értelmezni. A kötelező visszahívás a 2012 októbere és 2023 december eleje között gyártott Tesla Y, S, 3 és X modelleket érinti.
Csütörtök hajnalban a frontfelhőzet még a térségben lesz, de a délelőtt folyamán fokozatosan feloszlik a felhőzet. Gyenge eső még előfordulhat, de aztán kisüt a nap, a minimumok 5-7 fok között alakulnak majd. Az északnyugati szél eleinte mérsékelt lesz, de a déli órákban felélénkül.
Délutánra mindenhol megszűnik az eső. A hőmérséklet 9-11 fok között lesz, de az élénk északi szél ezt érzetre hűvösebbre fogja hozni. Sok felhő lesz felettünk, de azért bízhatunk némi napsütésben is. Estére marad az élénk szél, a felhőzet is vastagabb lesz, de csapadékra nem kell számítani.
Péntekre megvastagszik a felhőzet és feltámad a szél is. Csapadék csak elszórtan, gyenge zápor képében érkezhet.
Nincs karácsony karácsonyfa nélkül. Ahogy minden évben, úgy idén is szinte minden Baranya vármegyei település felállította a fáját a központi terén. De hogy melyik a legszebb? Arról döntsenek az olvasók!
Nevezések leadása, fotók beküldése: 2023. december 19., kedd 20:00 óráig.
Szavazás: 2023. december 20., szerda reggel 8 órától.
Keressük Baranya vármegye legszebb karácsonyfáját, amit a települések a köztereiken állítottak fel. A verseny 2023. december 20-án reggel indul, a nevezés 2023. december 19. 20:00-ig tart.
Küldje be Ön is a településükön felállított karácsonyfát, hogy részt vehessenek a hamarosan induló játékban. Ezt a lent található űrlapon teheti meg. Az eddig nevezett települések (abc sorrendben): Harkány, Mohács, Pécs, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár.
Szavazni két kategóriában lehet majd: városi és kitelepülési kategóriában.
Itt nevezheti településük karácsonyfáját:
[contact-form-7 id=”9921ba8″ title=”Karácsonyfa”]
(A kép beküldésével a beküldő vállalja, hogy azt a bahir.hu oldal üzemeltetője, a Zöld Baranya Egyesület azt felhasználhatja és azért a beküldő nem részesülhet semmilyen anyagi juttatásban. A beküldő egyben arról is nyilatkozik, hogy a fotó saját szellemi terméke.)
Magyarország igazságügyi reformja orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait, ami azt jelenti, hogy a kohéziós politikai finanszírozás egy része feloldható, Magyarország akár 10,2 milliárd euró körüli visszatérítést is igényelhet – tájékoztatott az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben.
Körülbelül tízmilliárd euróról van szó. Ezek olyan források, amelyek nem voltak befagyasztva a jogállami mechanizmussal. A magyar parlament kedden fogadott el két olyan törvénymódosítást, amelyekre a bizottság várt, hogy az igazságügyi reformot elfogadottnak tekintse – írja a 24.hu.
Az uniós végrehajtó testület közölte: Magyarország megtette a vállalt intézkedéseket, ezért az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának horizontális előfeltétele teljesül a bírói függetlenség tekintetében.
A tagállamoknak a kohéziós politika teljes időtartama alatt biztosítaniuk kell az előfeltételek teljesülését – tették hozzá.
A december 6-i fellépésével fantasztikus hangulatot teremtett a Művészetek és Irodalom Házában Gryllus Vilmos. A fellépése előtt szerkesztőségünk rendelkezésére állt és beszélgettünk vele a múltbéli eseményekről, valamint a gyerekekhez fűződő viszonyáról is.
Van valami kötődése, emléke Pécshez? Hogyan viszonyul a városhoz?
Nagyon-nagyon szeretem ezt a várost és a környezetét is, hiszen a Mecsekoldal hozzátartozik a város hangulatához. Fiatal koromban sokszor jártam erre, egyszer három napot kirándultam a Mecsekben, és egy szarvasetetőben aludtam, nagyon jól éreztem magam. De az is köt ide, hogy sokat koncerteztünk itt közösen a Szélkiáltó együttessel, akik mégiscsak harcostársaink, és akik idevalósiak. A város nagyon barátságos, nagyon emberszabású, sok minden van, ami vonz ebben a városban.
Hogyan jött a gyerekdalok iránti indíttatás?
Én a Kaláka együttesben kezdtem a zenei életem. 1969-ben alakult a zenekar és 1980-ig játszottam ott, utána kezdtem valami újba, amikor Levente Péter és Döbrentey Ildikó kétszemélyes társulatához csatlakoztam harmadikként. A társulatban Ildikó háttérember, meseíró, dramaturg szerkesztő volt, Péter volt a játékos, a rendező, én pedig a zenész-zeneszerző.
Akkor kezdtem kitanulni, hogy vajon hogy is kell a gyerekekhez szólni, illetve inkább, hogy ki hogy tud a gyerekekhez szólni, mit szeretne átadni és milyen eszközei vannak. Ezt valahogy minden embernek meg kell keresnie saját magában. Péternek ez remekül ment, és először én is azt hittem, hogy ezt úgy kell csinálni, ahogyan ő. Valójában viszont rá kellett találnom a saját stílusomra, és rá kellett jöjjek, hogy mit szeretnék én átadni a gyerekeknek. Így lett ebből ez a pályafutás, hogy én a gyerekekkel együtt énekelek. Ezért is van az, hogy majdnem mindig egyedül játszom gyerekeknek, mert ehhez a közös énekléshez nincs szükség arra, hogy a színpadon más is történjen. Megpróbálok intimitásra törekedni, megpróbálom a közös éneklést úgy összehozni, hogy ez ne egy parancsra történő dolog legyen, hanem valamiféle belső érzésből fakadjon és mindenkinek örömöt szerezzen.
Fotó: Hegedűs Tünde
Önöket sokan az Égbőlpottyant mesékből ismerik. Hogyan született ez a televíziós műsor?
1980-ban kezdtünk hárman együtt dolgozni és 1991-ben jött ez a lehetőség. Akkor a Rendszerváltás miatt nagyon sok minden megváltozott. A Hanglemezgyár is megszűnt egyeduralkodónak lenni, ami addig semelyik lemezünket nem adta ki, és megszűnt a televízióban a gyerekosztály meg a többi osztály, ami addig hierarchikus rendben szabályozta a műsorokat. Ekkor jelentek meg kis alkotócsoportok, akik pályázhattak arra, hogy valamit csináljanak, ami értéket teremt, és erre lehetett pénzt pályázni a központi költségvetésből. Így kerültünk be a tévébe, hogy egy esti mesét csináljunk, ez lett az Égbőlpottyant mesék, amit Ildikó írt, Péter rendezett, én meg megírtam a zenéjét, a szignált, ami nagyon gyorsan elterjedt.
Akkor volt a Péternek az az ötlete, hogy minden adásban megkérdezte tőlem, hogy „Vilmos, hol vagy?”, mert én mindig máshol voltam elhelyezve. Innen mindenki megtudta, hogy engem Vilmosnak hívnak :).
Mennyiben volt más a televízió, mint a korábbi színpadi szereplések
Azt kell mondanom, hogy mi mindig ambivalensen tekintettünk a televízióra, mert szerettük ha a gyerekek fantáziája szárnyal. Ideális volt a rádióban a „Ki kopog” sorozat, mert ha az ember beül a rádióba, ott van egy csomó gyerek és azt mondja a műsorvezető, hogy „Nézd, bejött az ablakon egy zsiráf”, akkor azt mindenki látja maga előtt, nem kell megmagyarázni. Ha viszont a tévében mondjuk ugyanezt, azt látni kell, az mindig egyfajta zsiráf, nem pedig a fantázia szülöttje. Ezért próbáltuk az Égbőlpottyant Meséket annyira fantázia-történetnek megcsinálni, amennyire lehet. Például, hogy egy papírdobozból kimászik egy gyerek és akkor a rajzából kis figurák lesznek és eljátszanak egy történetet. És ezt otthon is akárki eljátszhatta.
Fotó: Hegedűs Tünde
Ritka, hogy valaki élete során kétszer kap Kossuth-díjat, de Önöknek már ez is sikerült. Milyen érzésekkel vette át ezeket a díjakat?
Mindkettőnek nagyon örültem, de az elsőnek örültem jobban. Az egy olyan érzés, amire nem készül az ember. Nekünk a Kossuth-díjas ember az olyan volt, mint Kodály Zoltán, és felmerült bennünk, hogy „akkor mi is ilyen nagy emberek volnánk”, és nyilván nem, de ettől még nagyon örülünk neki. Persze örültünk a másodiknak is, azon is meglepődtünk, hogy ez még egyszer megtörténhet velünk, de az igazán kitörő öröm az első volt. De az ember mindig örül, amikor kiderül, hogy számon tartják, és amit csinál, az valakinek fontos.
A mostani fellépésein kik vannak többen? Akik a 80-as, 90-es években az Ön alkotásain nőttek fel, vagy a mostani gyerekek?
Szerencsére, akik a 80-as, 90-es években nőttek fel, most szülők és hozzák a gyerekeiket. Nagyon sok olyan élményem van, hogy olyan családokkal találkozom, ahol a szülő mondja, hogy gyerekkorában nagyon szerette, amit csináltam és most hozza a gyerekét. Ez még nagyobb öröm, mert egy gyereknek nincs kritikai érzéke, azt tudja, hogy valami érdekes, vagy nem érdekes. És ha felnőttként azt mondja valaki, hogy amit én gyerekkoromban kaptam, azt olyan jónak gondolom, hogy szívesen adom a saját gyerekemnek, az nekem nagyon jó érzés.
Kórházigazgatókat mentett fel a belügyminiszter, illetve a megbízott országos kórház-főigazgató – tájékoztatta a Belügyminisztérium szerdán az MTI-t.
Pintér Sándor belügyminiszter december 31-ei hatállyal, érdemeik elismerése mellett két országos intézet és öt vármegyei kórház főigazgatójának magasabb vezetői kinevezését vonta vissza, arra figyelemmel, hogy betöltötték 65. életévüket.
A megbízott országos kórház-főigazgató ezzel egyidejűleg tíz városi kórház főigazgatójának főigazgatói kinevezését vonta vissza. Az érintettek szakmai munkájuk elismeréseként kitüntetésben részesülnek – tették hozzá.
Ugyancsak december 31-ei hatállyal a belügyminiszter további két vármegyei kórház főigazgatójának, a megbízott országos kórház-főigazgató pedig öt városi kórház főigazgatójának felmentéséről döntött – írták.
„Az érintettek végzettségüknek megfelelő munkakörben történő továbbfoglalkoztatása biztosított. Az új főigazgatók kinevezéséig az intézmények vezetését a szervezetszerű helyettesek látják el” – olvasható a Belügyminisztérium közleményében.
Dejan Stankovic vezetőedző szerint a sérülésektől tizedelt Ferencváros labdarúgócsapata csütörtökön nagy kihívás elé néz a Konferencia-liga utolsó fordulójában, hiszen az idén döntős Fiorentina lesz az ellenfele.
„Nagyon nagy kihívás előtt állunk, de a futball ezért szép. Ezekért a mérkőzésekért edzünk, ezért futballozunk” – mondta szerdai sajtótájékoztatóján a szerb szakember. „Firenzében kissé alábecsültek minket, de ezúttal a Fiorentina hozzáállása merőben más lesz, mivel már továbbjutott, így nincs rajta nyomás, nem kell tartania semmilyen rizikótól”.
Stankovic kifejtette, az edzők valóságos varázslók olyan helyzetben, mint amiben ő maga is van, hiszen a zöld-fehérek 22 nap alatt a hetedik találkozójukra készülnek. Ráadásul kedden 14 játékosnak tartott edzést, közülük hárman – Tokmac Nguen, Baráth Péter és Amer Gojak – nincsenek nevezve a Konferencia-ligába.
„A csapat firenzei teljesítménye a 2-2-es döntetlen alkalmával lenyűgöző volt. A játékosok hihetetlen bátorságot és rátermettséget mutattak az első 65 percben. De ami most aggaszt, hogyan lehetne a sérülteket valahogy visszahozni. Ilyen helyzetben a hit nagyon fontos lesz”
– mondta az MTI érdeklődésére Stankovic. Az edző szerint a Ferencváros jelenleg többet tesz bele a játékba, mint amennyit visszakap az eredményekben. Hozzátette, a vasárnap visszatért gólkirály, Varga Barnabás játékra kész, de azt még nem tudja, hány percet kap a találkozón.
A 45 éves tréner arról is beszélt, hogy a Konferencia-ligát nem tartja kevésbé értékes sorozatnak, mint a másik két európai kupát. Példaként említette, hogy a Ferencváros csoportja rendkívül erős, négy magas szintű játékra képes csapattal, köztük az idei döntős Fiorentinával. Megjegyezte, a firenzei gárda és a magyar bajnok közötti hasonlóság, hogy mindkét csapatnak a helyzetkihasználáson kellene javítania a jobb eredmények eléréséhez.
„Sok nagy meccset játszottam már a Ferencváros színeiben, ez is ilyen lesz. Elképesztő atmoszférát várok. Kemény meccs lesz egy nagyon erős rivális ellen, de így is a győzelemre törekszünk majd” – fogalmazott Kristoffer Zachariassen. Hozzátette, bár a Fiorentina rendkívül jó csapat, az FTC már többször megmutatta, hazai pályán bárkit legyőzhet.
A Konferencia-liga utolsó, hatodik fordulójában a Ferencváros-Fiorentina mérkőzés csütörtökön 18.45 órakor kezdődik a Groupama Arénában. A magyar bajnok győzelemmel csoportelsőként a nyolcaddöntőben folytathatja a szereplését, döntetlennel pedig februárban játszania kell a 16 közé jutásért. Ha viszont kikap, akkor – a csoport másik meccse eredményének függvényében – akár ki is eshet. A találkozót az M4 Sport és a Kossuth Rádió élőben közvetíti.
Az LMP felszólítja a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a kormánypártok által kedden elfogadott, a magyar építészetről szóló törvényt – jelentette ki Tetlák Örs, a zöldpárt országos elnökségének tagja szerdai sajtótájékoztatóján. Tetlák Örs hozzátette, hogy kezdeményezik a jogszabály alkotmánybírósági normakontrollját is.
A politikus emlékeztetett rá, hogy pártja a kiemelt beruházási törvény ellen korábban népszavazást kezdeményezett, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság ugyan elutasított, de a Kúria napokban meghozott döntése engedélyezte.
A népszavazási kezdeményezést azonban a kormánypártok „technikailag kiüresítették”, mert a népszavazásra vonatkozó törvényi passzusokat egy módosítással átemelték az építészeti törvénybe – hangsúlyozta. A politikus szerint ez „kínos és átlátszó trükközés”.
„Az LMP még határozottabban folytatja a küzdelmet, hogy véget vessen a titkosított szerződések és meggyorsított eljárások gyakorlatának” – jelentette ki.
Egyéves szünet után, önköltségi ár alatt indult újra a mézfelvásárlás Magyarországon, a termelőktől jellemzően fele annyiért veszik át a mézeket, mint amennyibe az előállítás kerül. Ezért egyre többen piacokon, közvetlenül próbálják eladni a termékeiket, egymás ára alá ajánlva – írja közleményéban a Tehetsz méh többet!
A program méhészei szerint az egyetlen megoldás a mézek minőségének szigorú, uniós szintű ellenőrzése lenne. A piacot elborító, olcsó hamis mézek miatt ugyanis hamarosan hobbiméhészetekre redukálódhat a jelenleg több mint húszezer család megélhetését biztosító hazai ágazat.
Az európai uniós gazdálkodó szervezetek előrejelzése szerint 2030-ra ötmillió méhcsalád fog elpusztulni, és a méhészek kétharmada kénytelen lesz feladni. Pedig a beporzók globális pusztulása már jelenleg is évente mintegy ötszázezer korai halálesettel függ össze.
Közepes évet tudhatnak maguk mögött a magyar méhészek, a repcén 10-20 kilogramm, az akácon 20-25 kilogramm volt jellemző méhcsaládonként. Bizakodva várják a tavaszt, de a helyzetüket nehezíti, hogy a hosszú és meleg ősz során sok élelmet fogyasztottak a méhek. Emiatt száz méhcsalád esetén átlagosan 1,8 tonna mézet kell a kaptárakban hagyniuk, hogy biztonságosan átteleljenek a rovarok.
A méhészeknek egyre több munkát kell fektetniük a termékük eladásába. A Kínából, Törökországból és Ukrajnából tonnaszámra, dömpingáron érkező, silány minőségű, sokszor cukorszirup alapú mézek miatt óriási a túlkínálat az egész EU-ban. A magyar termelőktől a legnagyobb kereslettel rendelkező, jó minőségű vegyes virágmézet is legfeljebb öt-hatszáz forintért veszik át, holott az előállítási költsége ennek a két-háromszorosa. Az ukrajnai, ellenőrizetlen összetételű vegyes virágméznek ugyanakkor háromszáz forintért vásárolható meg kilója. Mivel nem éri meg a felvásárlóknak értékesíteni, sokan a termelői piacokra mennek, ahol a túlkínálat miatt egymás alá licitálnak, így szintén veszteséget termelnek. A probléma az EU összes méztermelő nemzetét érinti.
A Tehetsz méh többet! program méhészei szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az Európai Unióban nem ellenőrzik szigorúan a forgalomba kerülő mézeket, ezért a vásárlók tudtukon kívül silány minőségű, hamis termékeket is vásárolhatnak. A súlyos helyzetet jól mutatja, hogy a termelők szerint a magyar méhészetek nem képesek annyi mézet előállítani, amennyi ki tudná szolgálni az európai exportot, mégis tonnaszámra állnak a kiváló mézek a magyar méhészek hordóiban.
Meglátásuk szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha kisöpörnék a hamisítványokat a piacról, és csak jó minőségű, ellenőrzött termékek kerülhetnének forgalomba méz megnevezéssel. A fogyasztóknak azt tanácsolják, ha biztosan valódi mézet szeretnének vásárolni, a sokszor olcsóbb, de kétes minőségű külföldi mézek helyett részesítsék előnyben a magyar termelői termékeket.
Az európai gazdálkodók legerősebb érdekcsoportja, a Copa-Cogeca jelentése szerint 2030-ra ötmillió méhcsalád fog elpusztulni, és a méhészek kétharmada kénytelen lesz más megélhetést keresni.
„elképzelhető, hogy néhány év múlva hobbiméhészekre redukálódik az ágazat. Pedig a mezőgazdasági és ökoterületek beporzása egyre inkább a méhészektől függ. A rovarok pusztulása az egészséges élelmiszerek, például a gyümölcsök és zöldségek hozamának csökkenésével, és ezáltal a megbetegedések számának növekedésével is jár”
– mondta Vida József, a Tehetsz méh többet! program ötletadója.
A beporzók ugyanis pótolhatatlan szerepet töltenek be a mezőgazdaságban és az ökoszisztémában, számítások szerint világszinten több mint 200 milliárd dollárra tehető évente a munkájuk értéke. Az élelmiszeriparban feldolgozott növények háromnegyede beporzást igényel, de az állományuk az elmúlt évtizedekben világszerte tömeges pusztulásnak indult. Hosszú távon a kihalásuk jelenleg elképzelhetetlen globális élelmezési és egészségügyi katasztrófával fenyeget.