Kezdőlap Blog Oldal 1005

Még el sem indult, de egyre jobb pozícióban Vitézy Dávid

0

Korábbi főszerkesztőnk Vági Márton 2023 májusától Máltán él és dolgozik, azonban közösségi oldalán rendszeresen foglalkozik magyarországi közéleti témákkal, így időről-időre megosztjuk egy-egy írását, mint véleménycikket.

Az alábbiakban Vági Márton írását változtatás nélkül közlöm:

Pulzus közvélemény-kutató (Závecz Tibor érdekeltsége) múlt heti mintavétele után arra jutott, hogy ha most tartanák a főpolgármester-választást, Karácsony Gergelyre a budapestiek 38 százaléka szavazna, Vitézy Dávidra 16, míg a fideszes fővárosi főispán Sára Botondra 18 százalék.

A Válasz Online értesülései szerint ráadásul Karácsonyék belső mérései is nagyon hasonló eredményeket hoztak.

Magyarul.

Budapesten van 38 százaléknyi ember, aki az úgynevezett óbaloldalra/összefogásra szavazna és van 62 százaléknyi ember, aki nem arra. Ebből a 62 százalékból vinne el az LMP a jelek szerint 16 százalékot, ami két dolgot jelent. Egyfelől azt a16 százalékot nem a fideszes jelölt fogja megkapni, másfelől Karácsony a jelek szerint így is, úgy is nyer, Budapesten annyira gyenge a Fidesz, hogy esélyük sincs. Ellenben simán lehet, hogy az a 16 százalékból, aki az LMP-re és Vitézyre szavaz, lenne olyan, aki – ha nem lenne Vitézy – a Fidesz-jelöltjére szavazna (persze olyan is, aki Karácsonyra, meg olyan is, aki nem szavazna), mert egészen biztosan sokan nem elégedettek Karácsony munkájával.

A magam részéről egyáltalán nem óhajtok semmilyen összefogást, 2022-ben az a formátum elbukott, aki mást mond az vagy önmagát hülyiti, vagy hazudik, nyilvánvalóan kiderült, hogy 2+2+1 az nem 5, hanem csak 3, de talán még annyi se. Azt sem óhajtom, hogy azok az ellenzéki szereplők, akik 2019-ben pozíciókat nyertek mostantól életük végéig ott maradhassanak, csak azért, hogy „nehogy visszatérjen a Fidesz”.

Választópolgárként azt szeretném, hogy választhassak, és lehetőleg ne csak kettőből. Ha én például Budapesten élnék, szinte biztos, hogy nem szavaznék Karácsonyra, de nyilván a Fideszre se, szavazni viszont 18 éves korom óta mindig elmentem, emiatt nekem tök jó opció lenne Vitézy. Azt is elfogadom, akinek nem az, de én azért alapvetően a Fideszen kívül az úgynevezett óbaloldalt sem szeretem, egyébként már 2021-ben azt javasoltam az LMP-nek, hogy két lista legyen 2022-ben: egy óbaloldali, egy pedig ahol az akkori LMP-Momentum-Jobbik lett volna. Így utólag látszik, hogy rosszabb biztos nem lett volna a helyzet, sőt.

Egyszerűen fogadjuk el végre, hogy vannak olyan szavazók, akik sem Orbánért, sem Gyurcsányért, sem Fideszért, sem a DK-MSZP-ért nem lelkesednek. Alternatíva viszont nekik is kell. Egyébként tegnap Donáth Anna hirdette meg a programját, ahogy az elmúlt hónapokban úgy most is beleállt a DK-ba, a mostani populista hatalommal és a 2010 előtti világgal szemben hirdette meg programját. Izgatottan várom, hogy ezek után a Momentum a DK-val és az MSZP-vel indul-e közös listán, Budapesten. Olyanokkal, akikkel szemben a programjukat hirdették meg.

Forrás: Vági Márton

A bahir.hu is beszámolt a legfrissebb közvélemény-kutatási eredményekről.

Munkagép égett egy gödrei csarnoképületben

0

Tűzesethez riasztották az éjszaka a Baranya Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltóit.

A tűzoltók három vízsugárral oltották a lángokat a gödrei csarnoképületben.

Egy munkagép égett teljes egészében egy hatszáz négyzetméteres csarnoképületben Gödrén, a Sport utcában.

Az épületben két kisteherautó és négy munkagép állt, valamint gázpalackokat is tároltak a csarnok másik végében. A sásdi, a kaposvári és a dombóvári hivatásos tűzoltók három vízsugárral oltották a lángokat. A munkálatok közben kivittek az épületből három palackot, amelyeket nem ért el a tűz. A helyszínre a szentbalázsi önkéntes tűzoltók is kiérkeztek, valamint az esethez kivonult a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is.

Idomkövek estek le egy teherautóról a 66-oson, Mánfánál

Közlekedési balesethez is vonultak tegnap délután a baranyai katasztrófavédők.

Az egyik kő egy autó alá szorult.

Idomkövek estek le menet közben az úttestre egy teherautóról a 66-os főút 9-es kilométerszelvényénél, Mánfa térségében. Egy gépkocsi áthaladt a kövön, majd fennakadt rajta. A mögötte haladó két jármű meg tudott állni, a kövek azonban kárt tettek mindkét kocsiban. A komlói hivatásos tűzoltók speciális emelőpárnával megemelték a bajba került autót, majd kiemelték alóla a követ. A baleset miatt forgalmi akadály alakult ki az érintett szakaszon.

Forrás: baranya.katasztrofavedelem.hu

A bahir.hu oldalon mindig friss híreket, információkat talál.

A fővárosi átlagbér kiugró a többi régióhoz képest

0

Csaknem 20 százalékkal, 1630 forintról 1952 forintra nőtt tavaly az év végére a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ám ebben a decemberi minimálbér-emelés mértéke is megjelenik már. A felsőbb bérkategóriákban mérsékeltebb volt a bérek növekedése – közölte a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder és a Moore Hungary az MTI-vel.    

A Trenkwalder csaknem 7000 munkavállaló béradatait feldolgozva megállapította, hogy a legtöbb régió fizikai átlagórabérei között nincsen jelentős eltérés, 1700-1900 forint közötti sávban mozognak, a mezőnyből azonban kiugrik a Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország és a főváros. Előbbi régióban már 2100 forint az órabérek átlagos nagysága, a két utóbbiban a 2600 forintot közelíti – tették hozzá.    

Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója ismertette, hogy az első látásra kiugró mértékű növekedésben szerepet játszott egy egyszeri hatás is: a minimálbér-emelés kivételesen már a decemberi béreknél érvényesült, így a cégek már idén végrehajtották az általában csak januárban esedékes béremeléseiket. Azt is hozzáfűzte, hogy enélkül becslésük szerint 13-15 százalék között alakult volna a béremelkedés éves üteme. Mivel decemberben már csupán 5,5 százalékos volt az infláció az egy évvel korábbihoz képest, a reálbérek a 2023-ban tapasztalt visszaesés után ismét növekedési pályára kerültek – közölte.    

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég ezzel egy időben több mint hatvan, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetőjének béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2023 negyedik negyedévében átlagosan 10,3 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva – közölték.    

Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere ismertette: a szellemi munkát végző középvezetőknél jellemzően csak januárban rendezik a fizetéseket, ennek ellenére már ebben a körben is két számjegyű lett az év végére a bérnövekedés üteme. Bár számos vállalkozás továbbra is finanszírozási problémákkal küzd, a munkahelyek többségében a középvezetői szinten is biztosított lehet a reálbérek újbóli növekedése.    

A Moore Hungary adatai szerint az országos szinten már több mint 60 ezer munkavállalót foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) középvezetőinél 9,3 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során. Hangsúlyozták: továbbra is viszonylag magas, 4 százalék körüli mind a kilépési, mind a belépési forgalom ebben a körben. Ezt a cégek jövőre – a növekvő verseny miatt – várhatóan magasabb bérekkel igyekeznek majd mérsékelni.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon mindig friss és aktuális híreket, információkat talál.

49 éve adta be szabadalmi igényét Rubik Ernő

0

Rubik Ernő 1975. január 30-án adta be szabadalmi igényét a kockára, de csak 1977. december 31-én kapta ezt meg. Ezután már hamarosan meg is jelentek Magyarországon az első bűvös kockák, és ezzel a játék egy önálló életre kelt. 1980-ban a bűvös kockát Rubik-kockára nevezték át, és csak itthon, hozzávetőleg egymillió darabot vettek belőle, ami azt jelenti, hogy minden tízedik ember rendelkezett vagy rendelkezik most is egy ilyen játékkal. Ezzel párhuzamosan megindult a külföldi terjesztése is, az amerikai Ideal Toy játékcégen keresztül. A Rubik-kocka nagyon rövid idő alatt elterjedt és népszerűvé vált az egész világon.

1982. június 5-én volt az első, 2003 óta pedig kétévente rendezik meg a Rubik-kocka-világbajnokságot. A Rubik-kockát ma a legnagyobb magyar találmányok között tartják számon.

Ifj. Rubik Ernő, A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Állami Díjas magyar szobrász, építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező, feltaláló, egyetemi tanár, 1944. július 13-án, Budapesten született. Apja, idősebb Rubik Ernő (Pöstyén, 1910. november 27. – Budapest, 1997. február 13.) gépészmérnök, és pilóta volt. A legismertebb magyar repülőgép-tervező. Édesanyja Szántó Magdolna pedig költő volt.

Ifj. Rubik Ernő a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1967-ben építészmérnöki diplomát szerzett. 1971-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán, ahol szobrászatot, majd építészetet tanult. 1968-1975 között építész-tervezőként dolgozott. 1970 és 1988 között az Iparművészeti Főiskola tanársegédje, majd adjunktusa, végül docense lett. A nyolcvanas évek elején az „És játék” című lap főszerkesztőjeként dolgozott. 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. Létrehozott egy alapítványt is, amivel a magyar feltalálókat segíti. 1987-ben lett címzetes egyetemi tanár, 1990-tol ő a Magyar Mérnök Akadémia elnöke lett, ahol 1996 óta tiszteletbeli elnöke. A Magyar Mérnök Akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Világhírnevét az 1976. október 28-án közzétételre került „Térbeli logikai játék” című szabadalmi bejelentés hozta meg neki. Ez később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált „bűvös kocka” vagy „Rubik-kocka” néven.

Jelenleg a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint szoftver- és építészeti témákkal és számítógépes játékok készítésével foglalkozik.

1983-ban a Magyar Népköztársaság Állami Díjával, 1978-ban a BNV-díjjal, 1995-ben életművéért Gábor Dénes-díjjal, 1996-ban Jedlik Ányos-díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal és 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal és a Prima Primissima díjjal tüntették ki.

Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik:

  • bűvös kocka (Rubik-kocka), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el
  • a Kígyó (1977)
  • bűvös négyzetek (1985)
  • bűvös dominó
  • Sudokube
  • Rubik-óra
  • a 2009-ben Rubik’s 360 néven kiadott Rubik-gömb

Forrás: energiapedia.hu, wikipedia.org

A bahir.hu oldalon még számtalan témában talál friss információt.

Keddi időjárás Baranyában

0

Időjárás kedden az ország legnagyobb részén folytatódik a derült, tartósan napos idő. Néhol azonban tartósabban megmaradhat a reggelre képződő köd.
A légmozgás gyenge marad.
A hőmérséklet körülbelül 4 fokkal az átlagos fölött alakul, de a tartósabban ködös részeken csupán fagypont körül marad a csúcsérték.
Éjszaka már valamivel nagyobb területen képződhet köd, de jobbára derült marad az ég. Reggelre északnyugaton kissé növekszik a fátyolfelhőzet.

A jellemző hőmérséklet átlaga (oC):
kedd reggel -4,
kedd délután 7,
szerda reggel -3 fok körül alakul.

A LEGVALÓSZÍNŰBB FOLYTATÁS:
– Szerdán még nyugodt, eseménytelen időjárás valószínű. A légmozgás gyenge marad. A Dunántúlon vastagodó fátyolfelhők szűrik a napsütést, az ország délkeleti felén általában marad a sok napsütés, azonban tartósabban ködös területek is előfordulhatnak.
– Csütörtökön északnyugat felől fokozatosan mindenütt megvastagszik a felhőzet, és délutántól egyre többfelé várható kisebb eső. Többfelé megerősödik az ÉNY-i szél, hidegfront érkezik.
– Pénteken hidegfront alakítja időjárásunkat. Változóan felhős-napos idő ígérkezik, elszórtan gyenge záporokkal, itt-ott hózáporral. Az északkeleti országrészben és a nyugati, délnyugati határszélen gyenge, másutt élénk, erős lehet az ÉNY-i szél.
– Szombaton újabb hidegfront, viharos NY-i, ÉNY-i szél, nagyobbrészt erősen felhős idő, elvétve kisebb záporok jellemezhetik az időjárást. A legerősebb széllökések ezen a napon itt-ott meghaladhatják a 90 km/h-át. -írta meg az EUMET

További hírek itt!

Avar harcos maradványait tárták fel a debreceni múzeum régészei

Teljes fegyverzetű, avar harcos sírját találták meg a debreceni Déri Múzeum régészei

Teljes fegyverzetű, avar harcos sírját találták meg a debreceni Déri Múzeum régészei Ebes határában a múlt év novemberében, a lelet részleteit jelenleg tárják fel a szakemberek.

    Azt írták, hogy a magányos, kora avar kori sírból teljes lamellás páncél került elő, a viszonylag sekély sírban nyugvó harcos fölé lovát is eltemették. A ló alatt, az elhunyt fölé kiterítve, került elő a páncél. Amelyre ráhelyezték a harcos fából készült nyíltegezét a benne lévő nyilakkal, valamint íját és kardját is.  

A sír jelentőségét a benne lévő páncél adja


    A sír jelentőségét a benne lévő páncél adja, amely – a 2017-ben feltárt derecskei lelet után – a második olyan lamellás vért, amely valószínűleg teljesnek mondható. És régészeti feltáráson, viszonylag érintetlen állapotban került elő. Ebből adódóan, a lócsontokat leszámítva, a teljes leletegyüttest egy tömbben emelték ki a szakemberek, jelenleg a restaurátorműhelyben végzik a bontását, dokumentálását. Mindez lehetővé teszi a páncél szerkezetének értelmezését, rekonstruálását, és további adatokkal szolgálhat az avar kori lamellás páncélokról.

Az avar nehézlovasság felszerelésének fontos részét jelentették a lamellás páncélok


    A leletegyüttes műhelyben való bontása ugyanakkor olyan jelenségek, például szerves maradványok észlelését és vizsgálatát is lehetővé teszi, ami terepi viszonyok között nem volna lehetséges.
    Az avar nehézlovasság felszerelésének fontos részét jelentették a lamellás páncélok. A több, kicsi vaslemezből készült páncéltípusnak általában néhány töredéke, néhány összefűzött darabja kerül elő a sírokból. Azokat a sírokat pedig, ahol a bennük talált lamellák száma teljes páncélra utal, korabeli vagy újkori bolygatás érte.
    „Ezért volt különleges a 2017 tavaszán, Derecske délnyugati határában, az M35-ös autópálya régészeti feltárása során előkerült, 7. század elején élt harcos sírja” – áll a közleményben. Amely szerint a férfi alá terített páncél – az egykorú, európai páncélleleteket is figyelembe véve – az első olyan lamellás vért, amely teljesnek mondható. Szakember tárta fel, és nem megbolygatott állapotban, hanem eredeti helyzetben emelték ki.


    A derecskei lelet jelentőségét mutatja, hogy a múzeum kincsei Ausztriában (Schallaburg), majd Németországban (Halle) is láthatóak voltak az elmúlt években rendezett, lovasnomádokat bemutató kiállításokon.
    Ugyanakkor ezeket a páncélokat az adott személyre szabták, nem voltak egységesek. Eltérő méretű, formájú, számú lemezekből, eltérő fűzésmóddal készülhettek. Eltérő számú sorokból állhattak, így minél több teljes, vagy majdnem teljes páncéllelet kerül elő ép állapotban, annál teljesebb képet kaphatunk nemcsak a páncélzatról, hanem az avar nehézlovasságról is.
     Ezért is nagy jelentőségű az Ebesen a közelmúltban talált lovassír. Vizsgálata már megkezdődött, jelenleg a páncélzat, a fegyverek láthatók a testen. Ám a restaurálás előrehaladtával további értékes leletek is előkerülhetnek még – áll a dokumentumban.
    A régészek, minthogy a leletre novemberben, Rúfusz napján bukkantak, ezt a nevet adták a kora avarkorban, vélhetően a 7. század első felében élt harcosnak.

forrás: mti

Megkezdődött az ámokfutással vádolt szerb fiú szüleinek pere

A fiú kilenc osztálytársát és az iskolaőrt lőtte le egy belgrádi általános iskolában

Megkezdődött a tavaly belgrádi iskolai ámokfutással vádolt fiú szüleinek pere hétfőn Belgrádban.

    A fiú kilenc osztálytársát és az iskolaőrt lőtte le egy belgrádi általános iskolában 2023. május 3-án. Mivel a fiú a bűncselekmény elkövetésének időpontjában 13 éves volt, a szerbiai törtvények szerint büntetőjogi felelősségre nem vonható. A fiú pszichiátriai megfigyelés alá került. Apját a biztonság súlyos veszélyeztetésével, anyját pedig illegális fegyverbirtoklással vádolják. Mindkét szülő tagadja bűnösségét.

Korábban megírtuk, hogy A fiúnál találtak egy listát azoknak a diákoknak a nevével, akiket lelőni tervezett, illetve egy tervet, amelyen az iskola alaprajza és a tantermek elhelyezkedése szerepelt. Az is kiderült a nyomozás során, hogy a fiú azért a szerdai napot választotta a bűncselekmény elkövetésére, mert osztályának aznap az első órája történelem volt, és a történelemórák tanterme esik a legközelebb az iskola bejáratához.

Az apa akár 12 év börtönbüntetésre is számíthat


    Az apa akár 12 év börtönbüntetésre is számíthat. A vádirat szerint ugyanis ő tanította meg fiának a fegyverhasználatot, rendszeresen jártak lőtérre. A férfi ugyan rendelkezett fegyvertartási engedéllyel, de a fegyvereket nem tárolta az előírt biztonsági szabályok szerint. A vádlottak között van annak a lőtérnek a tulajdonosa is, ahol a fiú és apja rendszeresen gyakorolt, illetve az egyik ottani oktató.
    A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik az ügyész kérésére, aki a kiskorú áldozatok és a szintén kiskorú elkövető érdekeire hivatkozva kérte ezt.
    Az iskolai mészárlás helyszíne még mindig zárva van. Az áldozatok szülei remélik, hogy emlékhelyet alakítanak ki a tanteremben, ahol meggyilkolták a gyerekeket. Egy ideig az egész iskola zárva tartott. Arról is híreket lehetett hallani, hogy lebontják, és emlékművet állítanak a helyére. A történtek után sok diákot más iskolába írattak át a szülei.
    Az iskolai ámukfutást követő éjszakán egy 20 éves fiatal a Belgrádhoz közeli Mladenovacon lőtt rá járókelőkre gépkarabéllyal, megölve nyolc embert. A két mészárlás megrázta Szerbiát, és tömegtüntetésekhez vezetett.
    A két esetet követően a szerb kormány több intézkedést hozott. Egyebek mellett fegyverleadási amnesztiát hirdettek. Amelynek során az ország polgárai több mint százezer fegyvert és lőszert adtak le. Emellett Szerbia minden iskolájában állandó rendőri felügyeletet vezettek be. És megkezdték a büntetőjogi felelősségre vonhatóság alsó korhatárának 14-ről 12 évre történő csökkentését.
    A kilencvenes évek délszláv háborúi után a civil lakosságnál is rengeteg fegyver maradt. A médiában közölt adatok szerint Szerbiában száz lakosra átlagosan 40 lőfegyver jut.

forrás: mti

Három év fegyházra ítélték az „antifa-ügy” egyik vádlottját

Három év fegyházbüntetés

Három év fegyházbüntetésre ítélte a három, külföldi állampolgárságú vádlott egyikét, egy német férfit a tavaly februári budapesti antifasiszta („antifa”-) támadások ügyében hétfőn, előkészítő ülésen a Fővárosi Törvényszék.

    A szervezet sajtóosztálya közölte: az előkészítő ülésen csak a másodrendű vádlott ismerte be a váddal egyezően a bűnösségét. A tárgyaláshoz való jogáról is lemondott, így a bíróság az esetében ítéletet hirdetett.
    A férfit bűnszervezetben való részvétel miatt a szabadságvesztés kiszabása mellett 5 évre kiutasították Magyarország területéről. A döntés nem jogerős.
    A rendőrség által antifa-támadásoknak nevezett ügyben még két nőt vádoltak meg. Az egyikük olasz, a másik német bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés kísérletével, illetve bűnszervezetben való részvétel bűntettével. Esetükben az eljárás a későbbiekben tárgyaláson folytatódik.

A külföldi állampolgárságú terheltek egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló szervezet tagjai voltak


    A vád szerint a külföldi állampolgárságú terheltek egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló, fiatal felnőttekből álló szervezet tagjai voltak. Demonstrációkon és tüntetéseken való részvétel mellett erőszakos támadásokkal tervezték felvenni az ideológiai harcot a militáns nemzetszocialista, fasiszta eszméket is hirdető szélsőséges jobboldal szimpatizánsaival.
    A bíróság megállapította, a támadók célja az volt, hogy a kiválasztott áldozatoknak a bántalmazás, a súlyos, életveszélyes sérülések miatt érzett megaláztatás olyan mértékű lelki gyötrelmet okozzon, amely elrettentő üzenetet közvetít a szélsőjobboldali mozgalmak képviselőinek.
    A szervezet tagjai számára erőnléti edzéseket tartottak, amelyeken a támadások pontos menetét is gyakorolták.
    A vádiratban megállapították, hogy az ügy három terheltje a szervezet ideológiai céljával azonosulva Budapestre tervezett, összehangolt támadásokban való részvétel miatt utazott Magyarországra. Az elsőrendű vádlott több támadásban is részt vett, míg a másik két terheltet az egyik tervezett bántalmazás helyszínéről menekülés közben fogták el a rendőrök.

Az elsőrendű vádlottra 11 év, a másik kettőre pedig 3 év 6 hónap fegyházbüntetés kiszabását kérték


    Az ügyészség a váddal egyező beismerés és tárgyalásról lemondás esetére az elsőrendű vádlottra 11 év, a másik kettőre pedig 3 év 6 hónap fegyházbüntetés kiszabását kérte. Ezen felül azt indítványozta, hogy a bíróság utasítsa ki őket Magyarországról 10 évre, illetve 5-5 évre.
    A bűnösségét beismerő másodrendű vádlott büntetését végül – középmértékben – 3 év fegyházban állapították meg. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság a férfi beismerését és a büntetlen előéletét. De a terhére rótta, hogy ellene Németországban büntetőeljárás van folyamatban.
    További súlyosító körülménynek számítottak a bűncselekmény elkövetésének körülményei. Annak nemzetközi, határokon átnyúló szervezett jellege, valamint az is, hogy a terhelt a bűnszervezetben vezető szerepet töltött be. Így a támadásokban tevőleges szerepe volt.
    A szökés, elrejtőzés veszélye miatt a bíróság a férfi letartóztatását a másodfokú jogerős döntés kihirdetéséig fenntartotta.
    Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbezett. A kényszerintézkedés fenntartásáról szóló végzés sem jogerős, mivel a terhelt és védője azt sem fogadta el.
    Az első- és a harmadrendű terhelt esetében az eljárás tárgyaláson folytatódik, amelyet 2024. május 24-ére tűzött ki a bíróság.
    Az előkészítő ülésen a harmadrendű terhelt és védője kérte a nő bűnügyi felügyeletének megszüntetését. De az indítványt a bíróság a szökés, elrejtőzés veszélye miatt, az eljárási cselekményeken való vádlotti jelenlét biztosítása céljából elutasította.
    A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint tavaly február 9-11-én Budapesten öt, egymással összefüggő támadás történt. Az első a Nyugati pályaudvaron egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik február 10-én a Gazdagréti téren, illetve a Bank utcában. Míg az ötödik február 11-én az I. kerületi Mikó utcában. A támadásokban kilencen – négyen súlyosan, öten könnyebben – sérültek meg.
    Három feltételezett elkövetőt még február 11-én elfogtak: egy 38 éves, olasz állampolgárságú nőt, egy 29 éves német férfit és egy 26 éves német nőt.
    A Fővárosi Főügyészség tavaly februárban azt jelezte, az elkövetők szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg a számukra ismeretlen, a „kitörés napja” elnevezésű rendezvény résztvevőinek vélt sértetteket.

További tartalmak itt!

forrás: mti

Ma 60 éves Schnell Ádám

0

1964 január 29-én született Budapesten Schnell Ádám színész, szinkronhang. Az Arany János Gimnáziumban érettségizett, majd a Nemzeti Színház stúdiójának tanulója lett. 1989-ben végzett a Színház és Filmművészeti Főiskolán. 1987-től 1993-ig volt a Madách Színház tagja. 1996 és 2013 között a József Attila Színház tagja. Jelenleg, 2013 óta a Nemzeti Színház társulatát erősíti.

Az ország egyik legjobban foglalkoztatott szinkronhangja. „1987-ben a Pannónia Filmstúdióban kezdte a szinkronszínészetet. A szakmát a legjobbaktól sajátíthatta el, hiszen a magyar szinkronrendezés akkor a fénykorát élte, külön szinkronrendezőkkel és csak szinkronnal foglalkozó színészekkel dolgoztak együtt. Emlékezetes szerepeinek tartja Nicolas Cage első filmjeit, akivel egyidős egyébként, illetve megtiszteltés volt számára Al Pacino hangja lenni az Egy asszony illata (1992) című klasszikus filmjében, a munkájáért később többen gratuláltak. De ő Brian hangja a Fammily Guyban, és hallhattuk a Nancy ül a fűben (Spangli) vagy a Született feleségek szerepiben is.” -írja róla a mafab

Díjai: A József Attila Színház Nívódíja (2004), Kaló Flórián-díj (2007), Jászai Mari-díj (2008), Érdemes művész (2014)

Számos színházi szerep és film is szerepel a repertoárjában. A Szomszédok című szappanoperában Sanyi a teniszpálya tulajdonos szerepét játszotta.

Boldog születésnapot kívánunk!

További tartalmak itt!

LMP – törvényjavaslat a teherforgalmi behajtási rendszer szabályozására

Az LMP törvényi úton szabályozná a települések teherforgalmi behajtási rendszerét. Az erről szóló törvényjavaslatukat hétfőn nyújtják be az Országgyűlésnek. Ezt Csárdi Antal az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese mondta sajtótájékoztatóján hétfőn.

    Közlése szerint javaslatuk egyértelmű felhatalmazást adna az önkormányzatoknak a megfelelő díjszabályozás bevezetésére. Megoldva az ezzel összefüggésben felmerülő problémákat.
    Rámutatott, hogy fennáll a kockázata, hogy ha a jelenlegi díjbeszedési lehetőség megszűnik az önkormányzatok számára, akkor szabályozás hiányában oly módon változna a teherautóforgalom, ami súlyos környezetszennyezést okozna.


    A díjfizetésnek fontos szabályozó szerepe van, általa lehet elérni, hogy a megfelelő időben, a lehető legkisebb mértékben, a lehető legkisebb forgalmat generálva valósuljon meg a teherautós áruszállítás. Csárdi Antal hangsúlyozta, hogy nem pártpolitikai kérdésről, konfliktusról van szó. Jogértelmezési különbség alakult ki a Kúria és az önkormányzatok között. És előbbi eddig 17 településen semmisítette meg a vonatkozó helyi rendelkezéseket. Ezt oldanák fel a javaslatukkal, megteremtve a lehetőségét annak, hogy az önkormányzatok továbbra is élhessenek a forgalomszabályozás ezen eszközével.
    Megjegyezte: mindez érinti az élelmiszerláncok áruellátását és hangsúlyosan jelenik meg a településeken az építőanyagszállításakor.

További érdekes hírek itt!

forrás: mti